A Xian Beilin Múzeum (碑林博物馆) nevének szó-szerinti fordítása "Kősztélék Erdeje Múzeum", ahol Kína gazdag kulturális örökségei közt sétálhatsz, kőoszlopokba faraga az irodalom, filozófia és a vallás klasszikusai. Számomra a nyugodt kertje és hagyományos építészete békés elvonulást kínált a nyüzsgő várostól, mely szerintem egy szuperjó úti cél is, ahol elmerülhetsz az sokezeréves ősi kultúra varázsában.

Xian Beilin 西安碑林

名家书法林立 - a híres kalligráfusok mindenhol jelen vannak...

Beilin (西安碑林) egy olyan hely, ahol a legcsodálatosabb sztéléket (kőoszlopokat) és a vésett kődomborműveket találsz. Az Északi Song-dinasztia idején (960-1127) a Konfuciusz-templom eredeti helyén épült és több mint kilenc évszázadot felölelő történelemmel büszkélkedhet. Kína legnagyobb kőfaragó műalkotásainak gyűjteményével rendelkező múzeumként a világ "legrégebbi kősztélé-könyvtárának" ad otthont, amely több mint 11.000 relikviából álló lenyűgöző tárházat mutat be. E kincsek között több mint 4.000 darab kősztéle (kőoszlop) található, amelyek a Han-dinasztia (i.e. 206–220) korától a Qing-dinasztiáig (1644–1912) tartó korokból származnak. Beilin aprólékosan dokumentálja a kínai nemzet történelmét, irodalmát melyek spirituális tanításai mélyreható betekintést nyújtanak nemcsak Kína irodalmi hagyományaiba, hanem gazdag kulturális örökségébe is.

Számomra nem csak ezért volt emlékezetes és hihetetlen élmény az itt eltöltött idő.

Beilin különösen értékes a kalligráfia kedvelői vagy gyakorlói számára, mert lehetőséget biztosít kiváló kínai mesterek által használt ecsetvonások, kompozíciók és esztétikai elvek alapos elemzésére. A tanulás, az inspiráció és a kulturális gazdagodás központjaként óriási jelentőséggel bír számomra, generációkon és országokon átívelő kínai kalligráfia időtlen szépségével rabul ejti a szíveket. Talán ezen inspiráció volt az egyik, amely nyomán Zhang Wei Mesterrel létrehoztuk a Kínai Festészet és Kalligráfia Iskolát Magyarországon (kínai kalligráfia Magyarországon), és létrejött a Kínai Kalligráfia Portal oldal is (mely Tang Mei Tímea segítségével megújul)

Nade'

Beilin pavilonjaiban és folyosóin figyelemre méltó kősztélé gyűjteményt őriz.

Az kiállítótermek több mint 2.000 év remekműveit mutatja be, átfogó áttekintést nyújtva a kínai írások fejlődéséről és a kalligrafikus evolúciójáról. Itt a látogatók megcsodálhatják neves kalligráfusok és legendás költők autentikus alkotásait dinasztiákon át, köztük Wang Xizhi (王羲之), Ouyang Xun (欧阳询), Liu Gongquan (柳公权), Yan Zhenqing (颜苿) és Su Shi (苏轼) munkáit. A magával ragadó anekdoták növelik a művek varázsát. Képzeld csak el, ahogy megfigyeled Zhang Xu (张旭) kalligráfus híres alkotását, amelyet erősen részeg állapotban készített! És ha elég szerencséd van, még az is előfordulhat, hogy a kiállítóteremben a pacskolatok készítését végző munkatársakat is elkapod, így első kézből pillanthatsz be a műalkotások sokszorosításának és terjesztésének ősi módszereibe. Én ki is próbálhattam Liu Úr vigyázó tekintete mellett!

Számomra meghatározó élmény volt tanulmányaim és gyakorlásom kiegészítéseként (a teljesség iénye nélkül):

A "Előszó a Nagy Tang Tripitaka Szent Tanításaihoz" 《大唐三藏圣教序》.

Wang Xizhi "Előszó a Nagy Tang Tripitaka Szent Tanításaihoz" 《大唐三藏圣教序》 című művének Huairen gyűjteménye egy nagyon jellegzetes kincs. Ez a sztélé összeköti Tang Taizong császárát Li Shimin-t, Xuanzang Dharma Mestert és a "kalligráfia szentjét" Wang Xizhi-t, ezért "A Három Kiemelkedő Kőoszlopaként" is hívják ezt a sztélét. Feliratai tartalmazzák az előszót és választ a Tang Taizong császár által írt császári rendeletre-, Xuanzang mester buddhista szentírásainak fordítására, valamint Li Zhi koronaherceg jegyzeteit és válaszát, Xuanzang mester köszönőlevelét és az általa fordított Szív Szútrát. Huairen (怀仁), a Tang-dinasztia Chang'an-i Hongfu Templomából származó szerzetes Wang Xizhi kalligráfiai munkáiból választotta ki a "A szent előszó a Tang-dinasztia Tripitakához" című könyvben található karaktereket. Egyes karaktereket, amelyeket nem találtak, radikálisan választottak ki és kombináltak. Több mint 20 évbe telt összeállítani ezt a sztélt, amely Wang Xizhi elegáns kalligráfiai stílusát adja vissza.

怀仁集王羲之 《大唐三藏圣教序》 是颇有特色的一件珍品。此碑将唐太宗李世民、佛学家玄奘、“书圣”王羲之联系在一起，因此被称为 "三绝碑"。碑文内容包括唐太宗李世民为玄奘法师翻译佛经撰写的序文、答敕，太子李治作的记、答词，玄奘法师谢表和所译的心经。唐长安弘福寺僧人怀仁从王羲之书法作品中精选出 《大唐三藏圣教序》 包含的字，有一些实在找不到的字便拆偏旁部首来组合，历时20多年集成此碑，再现了王羲之秀劲超逸的书风。

"Kaicheng Kő Klasszikus" 《开成石经》

A létező legvastagabb és legnehezebb fennmaradt kőkönyv (vagy oszlop), amely konfuciánus klasszikusokat tartalmaz. A keleti Han-dinasztia Ling császára, Xiping negyedik évében faragott "Xiping Kő Klasszikusától" 《熹平石经》 kezdve, a kínai történelemben 7 nagy klasszikust ismerünk, melyek fel is kerültek az oszlopra, kivéve a Qing-dinasztia Qianlong Kő Klasszikusát, amely fiatalabb kora miatt jobban megőrződött. A "Kaicheng Kő Klasszikus" faragása 7 évig tartott, összesen 114 négyzetméternyi felületen, 282 oldal és több mint 650 000 írásjegy, köztük 12 konfuciánus klasszikussal, mint a "Változások Könyve", "Dalok Könyve", "Zhou rítusok klasszikusai", "Wu Jing Wen Zi" és "Jiu Jing Ziyang" konfuciánus klasszikusok valamint más konfuciánus klasszikusok. "Az ókori szövegek vége és a modern szövegek őse" ( 古本之终，今本之祖) néven ismert, igazi kincs a konfuciánus klasszikusok története-, a politikatörténet-, és a kalligráfia történetének tanulmányozása szempontjából.

《开成石经》是现存最厚最重的一部石质图书。从东汉灵帝熹平四年所刻的熹平石经起，中国历史上共有7次刻经，除清代乾隆石经因距今较近保存较好外，其余6次刻经里唯有唐开成二年（837年）刻成的石经至今仍保存完好。《开成石经》历时7年刻成，共114方，282面，65万余字，包括 《周易》 《尚书》 《诗经》 《周礼》 等12部儒家经典和 《五经文字 》《九经字样》 儒经字样典籍。它被誉为 "古本之终，今本之祖"，对研究经学史、政治史、书法史等有着极大的价值。

A Jingjiao Stélé ( 景教碑) "Nesztoriánus sztélé" 《大秦景教流行中国碑》

Beilin nemzetközileg legismertebb sztéléje, melynek tényleges neve 《大秦景教流行中国碑》, ami azt jelenti, hogy "Emlékmű a daqin -i Jingjiao Kínában való elterjedésére". A „da Qin” (大秦) a Római Birodalom és a Közel-Kelet ősi kínai neve, a "nesztorianizmus" (景教) pedig a kereszténység egy szektájára utal. Ez a felirat a Tang-dinasztia második évében (781) készült, a nesztorianizmus alaptanításait és közel 150 éves elterjedését írja le részletesen. Megerősíti a Kelet és a Nyugat közötti kulturális cserék történetét, és tükrözi a kínai civilizáció befogadó temperamentumát.

《大秦景教流行中国碑》 是碑林里国际知名度最高的碑。"大秦" 是中国古代对罗马帝国及近东地区的称呼，"景教" 指基督教的一个派系。此碑刻立于唐建中二年（781年），较为详尽地记述了景教的基本教义及其在中国近150年的传播史，是迄今能够看到的最早的中国基督教文献。《大秦景教流行中国碑》印证了东西方文化交流的历史，反映了中华文明兼容并蓄的气质。

Kőre emelt gyermeki jáborság klasszikusa 《石台孝经》

Ez a sztélé a Tang-dinasztia idején (745) készült. Előszavát, annotációit és kalligráfiáját Xuanzong császár, Li Longji (唐玄宗李隆基) személyesen írta, míg a sztélé tetején lévő feliratot fia, Suzong császár, Li Heng (唐肎亨宗杝) kézjegyét hordozza. A két császár birodalmi kalligráfiája a konfuciánus klasszikus iránti mély tiszteletet testesíti meg, illusztrálva az ókori kínai uralkodók erkölcsi elveit és a Tang-dinasztia maradandó társadalmi értékeit, amelyek ma is visszhangra találnak. Az írásjegyek négy különböző stílusban faragottak. Li Longji megírta a Klasszikus gyermeki jámborságot (孝经, konfuciánus klasszikus szöveg) és megjegyzésekkel látta el lishu stílusban, majd megjegyzéseket fűzött hozzá a xingshu stílusban (行书). Li Heng a címet zhuanshu stílusban – pecsétírás (篆书) - írta (lásd az aktuális sztélé képét lent), az emlékművet pedig kaishu (楷书) stílusba a Császári Akadémia Igazgatója (国子监祭酒) Li Qigu (李齐古) írta. Őrület!

Mivel a sztélé mind a négy oldalán valóban vannak feliratok, íme a teljes pacskolat:

Ez a pavilon a sztélé fölött. A bian'e (匾额 érthető jelként is) azt mondja, hogy "sztélé erdő" (碑林 jobbról balra olvasva) elnevezés Lin Zexu (林则徐 1785 - 1850) nevéhez fűződik. A pontos ok, amiért 碑 -ből hiányzik egy körvonal a tetejéről, nem világos. De egy dolog biztos: ez volt az egyik helyes módja a karakter megírásának. Csak az írott kínai modern szabványosított rendszerei (egyszerűsített és hagyományos) csak a 碑-t fogadják el helyes formaként.

Cao Quan Stele (曹全碑)

A "Cao Quan Stele" 《曹全碑》, egy remekmű a Han-dinasztiából, Beilin egyik leghíresebb sztéléje. Ezt a sztélét, amely Cao Quan eredményeit dicséri, Wang Chang (王敞) írta és 185-ben, a késő keleti Han-dinasztia korában állították fel.

Két okból is fontos: először is azért, mert a lishu stílus (隶书) teljes érettségét képviseli a keleti Han-dinasztia végén. A második ok az, hogy nagyszerű forrást biztosít az akkori történelmet tanulmányozó tudósok számára, különös tekintettel a sárga turbánosok lázadására.

Közelkép a kalligráfiáról. Ez gyönyörű!

Li Hegy Meleg Forrása - vers (骊山温泉诗)

Szerintem nem különösebben híres, de az egyik személyes kedvencem. A kalligráfiát Guo herceg (果亲王) a Qing-dinasztia (teljes nevén Aisin Gioro Yunli (爱新觉罗·允礼) készítette 1735-ben, és a xingshu (行书) stílust használta.

A császár kalligráfiai munkái a daguai időszakban (大观圣作之碑)

Ez a sztélé valójában nem része a Beilin gyűjteményének, mivel jelenleg Zhaozhouban, Hebeiben található. Arra gondoltam, hogy ide azért kell feltennem, mert az írás egy olyan könyvben van, amiről korábban nem igazán hallottam. Ez a shoujinti "vékony arany stílus" (瘦金体) stílus, a kaishu (楷书) egy változata, amelyet Huizong Song (宋徽宗) Zhao Ji (赵佶) császár talált ki (alkalmazott), aki maga kalligráfus volt - ...innen a cím.

Közeli kép a kalligráfiáról:

Egy császári rendelet sztéléje (加圣号诏碑)

Zhao Shiyan (赵世延) által 1313-ban (Yuan-dinasztia) írt tartalom egy 1307-es birodalmi rendelet, amely utólag Konfuciusznak adományozta a „Nagy befejező, Végső Bölcs és a Kultúra Magasztos Királya” (大成至圣文宣王) címet. Itt látható, hogyan is néznek ki valójában a nagyobb sztélék, mivel a tintás pacskolás ezt nem adja vissza. A tetejét két faragott sárkány díszíti, a sztélét pedig egy kő bixi (赑屃) emelték, amely a sárkány 9 fiának egyike, igen figyelemre méltó ereje van és úgy néz ki, mint egy teknős (fogakkal).

Egy pagodafa (槐树)

... a múzeumon kívül, amely 1100 éves (a Tang-dinasztia végén ültették).

Logogramok a kép elkészítésében – Kuixing a Göncölre mutat (集字魁星点斗图)

Ez egy nagyon érdekes sztélé, mivel egy festményt ábrázoló faragás, amely kínai karakterekből áll és amelyek magukból a képekből alakultak ki. A festményt Ma Dezhao (马德昭) készítette, a sztélét 1862 és 1874 között állították fel (Qing-dinasztia). Kuixing -et (魁星, az „irodalom isteneként” fordítják) ábrázolja, de nem ő az irodalom egyetlen istene, egy Ao (鳌 mitikus teknőslény) hátán áll, és a 斗 karakterre mutat, ami a Nagy Göncöl rövidítése.

Az irodalom istenét alkotó szereplők így szólnak: „正心修身，克己複禮”, ami nagyjából annyit jelent, hogy "helyesítsd az elmédet, fejleszd magad, legyen önmérséklet és gyakorolj jó modort". Ez a festészeti téma is egy legendát rejt magában. Az egyik változat szerint Kuixing ember volt, tehetséges és tanult tudós, aki első helyezést (zhuangyuan, 状元) kapott a birodalmi vizsgákon, de mivel csúnya külseje megijesztette a császárnőt, elkergették a palotából. A bánásmód miatti dühében a tengerbe vetette magát és megfulladt. A Jáde Császár megsajnálta őt, ezért vörös ecsetet adott a tudósnak és minden birodalmi vizsgálatot ezzel őrzött. Így Kuixing minden diák és törekvő tudós istenévé vált.

A képben elrejtett logogramok – Bambuszvers Guanyuról (关帝诗竹)

Ez a Han Zai (韩宰) által 1716-ban (Qing-dinasztia) emelt sztélé annyiban hasonlít az előzőhöz, hogy ez is egy kínai karakterekből készült kép, de inkább a képen belül van elrejtve.

Ez egy költemény Guanyu -ról (关羽), a híres tábornokról a Három királyság időszakában (i.sz. 220-280), és így szól:

不謝東君意，
丹青獨立名.
莫嫌孤葉淡，
終久不凋零.

Nem fogok közvetlenül megköszönni a tavaszi szél kedvességét (a "tavaszi szél" itt Cao Cao -ra (曹操) vonatkozik, aki jól bánt Guanyu-vel
De meghagyom a nevem a történelemben, mint hűséges ember.
Bár a levelek ritkák,
Soha nem hervadnak el és hullanak.

A verset Guanyu írta, mielőtt elhagyta Cao Cao -t, hogy újra találkozzon esküdt bátyjával, Liu Bei-el (刘备) és a bambusz képanyagát – vizuális és irodalmi értelemben egyaránt – Guanyu megingathatatlan hűségének metaforájaként használja.

Egyvonalas "Hallhatatlanság" (一笔"壽")

Ismét Ma Dezhao (马德昭) ezúttal 1870-ben. Azt kell mondanom, hogy tetszenek az ötletei. Ez egy absztrakt kalligráfia a hallhatatlanság (壽) karakterről, egy vonással írva, de valójában a 九十九 (99) és a 二十一 (21) számokból áll (felülről lefelé olvasva). Mert 99 + 21 = 120, és ha valaki 120 évig élhet, akkor valóban hosszú életet élt volna (akkor, de most is. Nem?).

Fenyő és a Vörös Daru (松鹤图)

Zhu Jiyi (朱集义) festő által 1680-ban (Qing-dinasztia) készült munkája. A fenyő a hagyományos kínai képeken az ellenálló-képességet és a hosszú élettartamot jelenti, a vörös koronás daru pedig a hosszú élettartamot is szimbolizálja, különösen a taoista képekben, ahol sok halhatatlan számára ez a legjobb választás. Ezek együttesen alkotják a „松鹤延年” szót, ami azt jelenti, hogy "fenyő és daru hosszú élettartamot biztosít".

Dongpo hiteles munkája (东坡真迹)

Ez Su Shi (苏轼 1037-1101) hiteles kalligráfiai munkája, akinek művészneve Dongpo (东坡) volt. A sztélét 1081-ben állították fel. Ide írta le Tao Yuanming (陶渊明 365 - 427) a Hazatérő (归去来兮辞) című művét. Ezt nagyon szeretem.

Xie Fangbao sírfelirata (解方保墓志)

Xie Fangbao (解方保) a Sui-dinasztia (581 - 618) tábornok sírfelirata, aki 610-ben halt meg. Az ókori kínai sírfeliratok kétrészes szerkezetűek, a tábla, amelyen a sírfelirat van vésve (jobbra), és egy védő kőburkolat, amelyre az elhunyt neve és címe van bevésve a tetejére (balra), körülvéve az univerzumot ábrázoló képek metszeteivel. Ez a sírfelirat a Sui-dinasztia sírfeliratainak és kalligráfiájának kiváló példája.

Xian Kőszobor Galéria

A Bailin-ben található "Xian Stone Sculpture Art Gallery" területe 1462 négyzetméter, és összesen 85 kulturális emléket állít ki. Tartalma a Han-dinasztiától a Qing-dinasztiáig terjedő sírkőfaragványokból áll. Közülük a "Zhao-mauzóleum hat paripája" (昭陵六骏) a Tang-dinasztia kőfaragó művészetének remekműve. A munkát Taizong császár, a Tang-dinasztia (唐太宗李世民) rendelte meg hat harci lovának emlékére. Állítólag a kezdeti tervet a Tang-dinasztia neves festője, Yan Liben (阎立本 600–673) készítette, aki maga felügyelte a faragás folyamatát. A domborműves formában bemutatott "A Zhao mauzóleum hat paripája" innovatív kompozíciót, kifinomult faragási technikákat és élethű figurákat tartalmaz. [megjegyzés: a lovak közül kettő, a "Sa Lu Zi" (飒露紫, akit a Wang Shichong elleni hadjárat során lovagoltak) és a "Quan Mao Gu" (拳毛騧, Taizong lova volt a Liu Heita elleni hadjárat során) 1914-ben elveszett. Jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumában őrzik az Egyesült Államokban. Beilin ezek másolatait állítja ki.

Egyébként a Tiltott Városban megézheted a "Zhaoling hat lova" tekercset, mely a Jin-dinasztia festője, Zhao Lin festett. A lovak méltatását Zhao Bingwen, a Jin-dinasztia kalligráfusa írta. A tekercs nagyfelbontású képe itt megtekinthető.

Beilin "Kőszobor Művészeti Galériája" cca 1.800 négyzetméteren fekszik. A kiállítás témája, a "Chang'an buddhista (szobrász)művészete" (长安佛韵) mintegy 150 kőszobrot mutat be, amelyek az Észak-Wei-től a Song-dinasztiáig nyúlnak vissza, és a Xian-i buddhista művészetének csúcsát képviselik.

2011-ben a "Chang'an buddhista művészete" a nemzeti múzeumok tíz legjobb minőségi kiállítása közé került be. A galéria tartalmaz egy multimédiás interaktív zónát is. Itt megismerheted Beilin -t és hagyományos kulturális élményekben vehetsz részt szoborszimulációk, virtuális könyvek, elektronikus dörzsölések stb. révén. A földszinten egy nonprofit kávézó is működik, amelyet hallássérültek üzemeltetnek. Ha van egy kis szabadidőd (kell, hogy legyen!), érdemes megpihenned itt.

Konfuciusz templom ókori építészeti komplexuma

A Beilin Múzeumot a Konfuciusz-templom ősi építészeti komplexumával bővítették. Eredete a korai Tang-dinasztia idejére vezethető vissza, amikor a Konfuciusz-templomot a Chang'an Császári Akadémia (国子监, mely az ókori kínai oktatási rendszer legmagasabb szintű oktatási intézménye volt) területén belül építették. Ma a Konfuciusz-templom megőrizte a Ming- és Qing-dinasztiából származó alapvető elrendezését és ikonikus építményeit: tornyos boltíveket, ősi áldozati medencéket, az ünnepélyes Lingxing-kaput és a fenséges Alabárd-kaput. Ezek az elemek a Konfuciusz-templom egykori pompáját mutatják. Szigorúan betartva a hagyományos kínai építészetben rejlő központi tengely és szimmetrikus elrendezés elveit, a Konfuciusz-templom egésze a pontosság, az ünnepélyesség és a nagyszerűség érzését kelti. A Konfuciusz-templom az Akadémiával és Beilin-el együtt nemcsak Konfuciusz tiszteletének helyszíneként szolgál, hanem a hagyományos kínai kultúra népszerűsítésében és a jövő nemzedékek oktatásában is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A Fekvő Alabárd Kapu mindkét oldalán két-két nemzeti kincs áll: a Jingyun harang (景云钟) és a Daxia-kori kőló (大夏石马), amelyek története körülbelül 1.300, ill. 1.600 éves. A Jingyun harang feliratát a Tang-dinasztia-beli Ruizong császár (唐睿宗李旦) írta, így a "Kína legnagyobb harangja" címet kapta. Korábban a Xian harangtoronyra függesztették, harangját a mai napig éjfélkor a tévében közvetítik minden kínai újév estéjén.

A harangra a következő szöveg olvasható:

原夫一气凝真，含紫虚而构极；三清韫秘，控碧落而崇因。虽大道无为，济物归于善贷；而妙门有教，灭咎在于希声。景龙观者，中宗孝和皇帝之所造也。曾城写质，阆苑图形。但名在骞林，而韵停钟虡。朕翘情八素，缔想九元，命彼鼓延，铸斯无射。考虞倕之懿法，得晋旷之宏规。广召鲸工，远征凫匠，耶溪集宝，丽壑收珍。警风雨之辰，节昏明之候。飞廉扇炭，屏翳营炉，翥鹤呈姿，蹲熊发状。角而不震，侈而克扬，庶其晓散灵音，镇入鹓鸾之殿；夕腾仙韵，恒流𫛛鹊之闱。聋俗听而而咸痊，迷方闻而永悟。洪钧式启，宝字攸镌。其铭曰：紫宸御历，青元树因。倾岩集宝，竭府收珍。杜夔律应，张永规陈。形包九乳，仪超万钧。上资七庙，傍延兆人。风严韵急，霜重音新。自兹千岁，从今亿春。县玉京而荐福，侣铜史而司辰。 景云二年，太岁辛亥，金九癸酉金朔，一十五日丁亥铸成。

Séta a Shuyuanmen (书院门) utcán

A déli kaputól a Beilin kapujáig tartó művészutca, stétálóutca a Shuyuanmen. Elnevezése Guanzhong Shuyuan (关中书院 ebben az utcában található, mely az ókori Kína egyik vezető akadémiája és Shaanxi tartomány legmagasabb intézménye volt a Ming-, és Qing-dinasztiában) volt. 570 méter hosszú és körülbelül 10 méter széles utca a "Shu Yuan Men” kapun (Akadémia-kapu) át kezdődik. Mindkét oldalán az ősi stílusú két szintes házak, üzletek, és - számomra igazán megkapó volt: érezhető a kínai tinta illata. Őrület! Shuyuanmen-ben sétálva hallom a Xun és a bambusz fuvola hangját, amin a raktárosok játszanak, hogy vonzóbbá tegyék portékáikat. Nem egészen egy dallam, hanem inkább Xian szimbóluma. Itt láthatod a hagyományos kínai festmények vagy kalligráfiák készítését is a Guanzhong Shuyuan előtt.

Hasznos linkek:

• Kínai Kalligráfia nyomában c. II. részes ismeretterjesztő kisfilm 1. része / 中国书画（上） és a 2. része / 中国书画（下） itt tekinthető meg)
• Shaolin Kolostor Tang-kori Kőtáblája - 皇唐嵩岳少林寺碑 mely megtalálható a Jian Tang Wen 279. tekercsében (全唐文/卷0279)