Yue Fei, a kalligráfus | 岳飞，书法家
Song-dinasztia kulturális háttere és a kínai kaligráfia song-kori vonásai
Cserkész Gábor | 2025.09. v1
CC BY-NC-ND 4.0
Ma már számos Yue Fei-nek tulajdonított kalligráfiai alkotás kering a világban, a legtöbbjük a Ming-dinasztia óta. Az „adjátok vissza a folyóimat és hegyeimet” 《还我河山》 felirat pedig mára védjegyévé vált, mely keletkezésének háttértörténetét a Tényleg Yue Fei kalligráfiája? 这真的是岳飞的墨宝吗 《还我河山》 c. postban írtam le. E négy hatalmas karakter az 1931-es "szeptember 18-i incidenst" és a japán támadást követően fellobbantotta az egész kínai nemzet hazafias érzelmeit, hazafias szlogenné vált, amelynek jelentősége messze túlszárnyalta magát a művet. Yue Fei-nek tualjdonított feliratok, értekezések, versek, vagy egyéb munkák számossága okán ma nehéz (úgy is fogalmazhatnék, hogy lehetetlen) megmondani, melyik kalligráfia hordozza igazolható módon Yue Fei eredeti kézírását.
如今，流传在世的许多岳飞书法作品，大多出自明朝以后。“还我河山”这四个字，现已成为他的标志性题词，其背后的故事，我已在《这真的是岳飞的墨宝吗—《还我河山》》一文中有所阐述。这四个大字在1931年“九一八事变”和日军侵华之后，燃起了整个中华民族的爱国热情，成为一个意义远超作品本身的爱国口号。由于岳飞名下的题字、文论、诗词或其他作品数量众多，如今已很难（甚至可以说是不可能）确定哪件书法是岳飞的真迹。
Ahhoz, hogy Yue Fei művészete érthetővé váljon, először a Song-dinasztia kulturális környezetét kell megvizsgálni.
要理解岳飞的艺术，首先必须审视宋代的文化环境。
960-ban Song Taizu (宋太祖 927–976 Zhao Guang-yin) a Chenqiao felkelés (陈桥兵变) során békésen vette át a Qi család özvegyétől és árvájától. A "Öt Dinasztia és Tíz Királyság" kaotikus időszakának tanulságaiból okulva (amikor az erős katonai tábornokok könnyedén emelhettek trónra császárokat) Song Taizu meg akarta oldani a "az erős hadsereggel rendelkező tábornokok lesznek a császárok" (兵强马壮者为天子) problémáját. Ennek érdekében trónralépésétől kezdve reformokat vitt véghez, melyek a tábornokok hatalmát jelentősen csökkentették. A leghíresebb történelmi esemény 962-ben a "Katonai parancsnokok seregének eltávolítása egy pohár borral" (杯酒释兵权) volt, amely során Song Taizu egykori bajtársa, Shí Shǒuxìn (石守信 928–984) és más tábornokok vesztették el erős befolyásukat, így már nem voltak képesek császárokat trónra emelni.
960年，宋太祖赵匡胤（927–976）通过陈桥兵变，以和平的方式从柴氏孤儿寡母手中夺取了政权。他吸取了五代十国乱世的教训（即强大的武将可以轻易地拥立皇帝），决心解决 “兵强马壮者为天子” 的问题。因此，他即位后便开始推行改革，大大削弱了武将的权力。最著名的历史事件莫过于962年的 “杯酒释兵权”，通过此举，宋太祖当年的战友石守信 （928–984） 等将领失去了强大的影响力，再也无法拥立皇帝。
Helyettük polgári vezetők irányították a hadsereget (文官典兵), a Song-dinasztia császárai pedig a kulturális ügyeket és a császári vizsgákon sikeresen szereplő tehetségeket támogatták. Még a katonai vizsgákon is a jelöltek kulturális ismeretekből vizsgáztak. Ettől kezdődően a katonai vezetők két okból kezdtek irodalmi ismereteket is tanulni: egyrészt a tehetségek kiválasztásának módja-, a társadalmi környezet kényszerítette őket erre, másrészt pedig a jövőbeli előléptetésüket is figyelembe véve szükségük volt a egyre kifinomultabb műveltségre.
取而代之的是 “文官典兵” 制度。宋朝皇帝推崇文治，扶持科举出身的文人。甚至在武举考试中，考生也需要考文化知识。自此，武将开始学习文史有两个原因：一是选拔人才的方式和社会环境迫使他们这样做；二是考虑到未来的升迁，他们也需要越来越高的文化素养。
Ezért a hatalmas, nyers erejű katonák is szorgalmasan művelődni kezdtek, mely részeként elengedhetetlen volt a kalligráfia művészetének elsajátítása.
因此，那些拥有强大、原始力量的武将们也开始勤于修习文化，而掌握书法艺术便是其中不可或缺的一部分。
Yue Fei parasztcsaládban született és gyermekkorában nem sok formális oktatásban részesült. Fiatal korában Hubei nyugati régiójában található Xiāngzhōufǔ prefektúra területén földbérlőként dolgozott a Zhòujǐntáng kúrián. Miután segített a gazdájának megölni a hírhedt banditavezért, Zhāng Chāo-t, hőssé vált. Ettől kezdve szorosabb kapcsolatba került a Zhòujǐntáng kúria fiatal uraival, akiktől történelmi és kulturális ismereteket sajátított el. Műveltségét olvasási szokásai is mélyítették. Alapszinten ismerte az írást, ami lehetővé tette számára, hogy könyveket olvasson. Unokája, Yuè Kē (岳珂 1183—1243), Yue Fei életrajzában, az "E állam Jintuo Lu gyűjteményének folytatása" 《鄂国金佗稡编、续编》 című mű "A tettek krónikája" 《行实编年》 részében feljegyezte, hogy nagyapja képes volt olyan műveket olvasni, mint a "A háború művészete" 《孙子兵法》 és a "Tavasz és Ősz Krónikái" 《春秋》, valamint:
岳飞出生于一个佃农家庭，童年时期没有接受过太多正规教育。年轻时，他在湖北襄州府的周锦堂大院里做佃户。在帮助主家杀死了臭名昭著的匪首张超之后，他成为了英雄。从那时起，他与周锦堂家的少爷们关系更近了，并从他们那里学习了历史和文化知识。他的阅读习惯也加深了他的学识。他具备基本的识字能力，这使他能够阅读书籍。他的孙子岳珂 （1183—1243） 在其岳飞传记 《鄂国金佗稡编、续编》 的 《行实编年》 部分中记载，他的祖父能够阅读《孙子兵法》和《春秋》，并且：
"先王（岳飞身后被封鄂王）夙景仰苏轼，笔法纵逸，大概祖其一也"
"Az egykori király (Yue Fei, akit halála után E hercegévé avattak) régóta csodálta Su Shiji -t, akinek ecsetkezelése szabad és kötetlen volt, valószínűleg egyike volt azoknak, akiktől örökölte a stílusát."
岳珂 《鄂国金佗稡编、续编》 行实编年
Bár ez a leírás a család dicsőítését szolgálta, mégis történelmi forrásként szolgál Yue Fei tanulmányainak igazolására. Ez azt jelenti, hogy Yue Fei a kalligráfiát Su Dongpo-tól (苏东坡 1037—1101) tanulta, így Yue Fei kalligráfiájának valódi stílusa a Su Dongpo-féle írás.
De itt jön a probléma: az, hogy Yue Fei kedvelte a "Su-stílust" (Sū tǐ), még nem jelenti azt, hogy képes volt szépen is írni abban a stílusban. Emiatt Yuè Kē feljegyzése zavarba hozta azokat a szakértőket és tudósokat, akik Yue Fei kalligráfiáját tanulmányozzák.
这段描述虽然带有家族荣耀的色彩，但仍可作为岳飞勤于学习的历史佐证。这意味着岳飞的书法学习了苏东坡（1037—1101），因此岳飞书法的真实风格应该是“苏体”。但问题也随之而来：岳飞喜爱“苏体”并不代表他能写好它。因此，岳珂的记载让研究岳飞书法的专家和学者们感到困惑。
A hadseregben való helytállása tudásának és tapasztalatainak szélesítését is eredményezte. Miután Yue Fei visszafoglalta Jiànkāng-ot, vezérsége is bővült olyan írástudókkal, akiket Yue Fei személyesen is nagyra becsült. Igyekezett tanulni tőlük: egyik tanácsadója, Zhāng Jiéfū volt, aki hírnevet szerzett azzal, hogy egy tiltakozó levelet írt a Song-dinasztia és a Jin-dinasztia közötti békekötés ellen. A történészek feljegyzései viszont ritkán említik Yue Fei kalligráfiájának részleteit, mindössze az alábbi részlet utal a művészethez fűződő kapcsolatára:
军旅生涯也拓宽了他的知识和阅历。在收复建康之后，岳飞的幕府中增加了许多他本人非常敬重的文士。他努力向他们学习：其中一位谋士是张戒，他以撰写反对宋金和议的奏章而闻名。然而，史料中很少详细提及岳飞的书法，仅有以下一段记载暗示了他与艺术的关系：
1137 őszén (Shàoxīng, 7. év, 9. hónapja) Yue Fei a katonai bázisáról, Jiāngzhōu -ból indult, hogy audienciát kérjen Gāozōng Császártól, Linan -ban. Ugyanazon a hajón utazott, mint főtanácsadója, Xuē Bì (薛弼). A Jiāngzhōu Linan -ba tartó út során Yue Fei minden nap szorgalmasan gyakorolta a xiǎokǎi (小楷, kis reguláris írás művészete) stílust. Xuē Bì ezt furcsállta, és tréfásan megkérdezte, hogy miért ír ilyen gondosan, hiszen egy katona talán polgári vezetővé akar válni. Yue Fei azt válaszolta, hogy ő maga akarja megírni a trónörökös kinevezéséről szóló jelentést a császárnak.
绍兴七年（1137年）九月，岳飞从他的军事基地江州出发，前往临安觐见宋高宗。他与他的主要幕僚薛弼乘坐同一艘船。在从江州到临安的路上，岳飞每天都勤奋练习小楷。薛弼感到很奇怪，便开玩笑地问他为何如此用心地写字，难道是想从武将转为文官？岳飞回答说，他想亲自为皇帝撰写立储的奏折。
Ez a feljegyzés egyértelműen bizonyítja, hogy Yue Fei nemcsak írni tudott, de a technikailag is igényes xiaokai írásmódot is elsajátította, ami magas szintű kalligráfiai képességekről tanúskodik. Sajnos, Yue Fei jelentése a császárnak nem maradt fenn. Yuè Kē gyűjteményében, a E-állam Jintuozui Bian, Xiubian" 《鄂国金佗稡编、续编》 szerepelnek a császár Yue Fei -nek címzett levelei, de Yue Fei írása nem.
这段记载清楚地证明了岳飞不仅会写字，而且掌握了技巧性很强的小楷，这表明他具备了较高的书法水平。可惜的是，岳飞写给皇帝的奏折并未流传下来。在岳珂的《鄂国金佗稡编、续编》中，收录了皇帝写给岳飞的信件，但没有岳飞的笔迹。
A fentiekből megérthető, hogy lettek egyre műveltebbek és a művészetekben is jártasabbak a magas rangú katonai vezetők, milyen volt a császári hozzáállás a művészetek iránt és a korszellem hogyan hatott Yue Fei-re, mint sikeres katonai vezetőre. De, hogy nézett ki Yue Fei kézírása? Melyik tekercs vagy kalligráfia köthető hozzá?
通过以上内容，我们可以了解当时的高级武将是如何变得越来越有文化，并精通艺术的；皇帝对艺术的态度，以及时代精神如何影响了岳飞这样一位成功的军事将领。那么，岳飞的笔迹到底是什么样的？哪一件手卷或书法可以确定与他有关呢？
Nem egyszerű kérdés, így az alábbiak mentén indultam el:
这并非一个简单的问题，因此我从以下几个方面展开了研究：
(1) Papírméret a Song-dinasztiában - 按宋代造纸的尺寸衡量
A song-kori a papírlapok mérete meglehetősen kicsi volt: szélességük körülbelül 30, hosszuk pedig mintegy 60 centiméter. Ezért a hosszabb kalligráfiákhoz és festményekhez a lapokat össze kellett illeszteni, így az akkori műalkotások többsége hosszú tekercs formájában terjedt el. A nagyméretű song-kori tájképeket is összeillesztett selyemdarabokra festették. Ezt a helyzetet az akkori termelési kapacitás korlátozta.
A termelékenység növekedésével a Ming- és Qing-dinasztiák idején egyre nagyobbak lettek a xuan papírlapok, és a nyers xuan papír (生宣) használata csak a Qing-dinasztia idején vált elterjedtté a kalligráfiában és a festészetben. Csak ekkor jelentek meg a nagyméretű, központi elhelyezésű zhongtang (大中堂) és a függőleges tekercsek (立轴).
Ennek ellenére számos, Yue Fei-nek tulajdonított, nyers xuan papírra írt, nagyméretű zhongtang és függőleges tekercs kering a világon. Ezen alkotásokon gyakran van aláírás és pecsét, ami mind a Qing-dinasztia formátumára jellemző, így egy pillantás alatt felismerhetők ezek a másolatok.
宋代的纸张尺寸相当小：宽度大约30厘米，长度约60厘米。因此，较长的书法和绘画作品需要将纸张拼接起来，所以当时的大部分艺术品都以长卷的形式流传。大型的宋代山水画也是画在拼接起来的丝绸上。这种情况受到了当时生产能力的限制。随着生产力的提高，到了明清时期，宣纸的尺寸越来越大，生宣在书法和绘画中的广泛使用也是在清代才开始普及。这时，大型的中堂画和立轴才开始出现。
尽管如此，现在流传的许多岳飞书法作品，都是写在生宣上的大型中堂和立轴。这些作品上通常有签名和印章，其格式都具有清代的典型特征，因此这些仿品一眼便能识别。
(2) Korabeli írás-stílusok a Song-kor művészetében - 以宋代的书写款式鉴别
A Song-dinasztia korában a kultúra és a kalligráfia virágzott, utóbbi a Tang-kor számos fejlesztésére épült és új jelenségeket hozott létre. A Song császárai is használták a kalligráfiát a "puha hatalom" kifejezésére: birodalmi gyűjteményeket hoztak létre, megbízási munkák jelentek meg papíron, sztéléken és nyomtatásban is, valamint elterjed a szépírás művészetének gyakorlása. Ez segített meghatározni az egyes stílusokhoz és kalligráfusok munkáihoz kapcsolódó trendeket (pl.: az Északi Song-kor számos sztéléje a tang-kori kalligráfus, Yan Zhenqing (颜真卿 709-784) munkáin alapult).
宋朝时期，文化和书法蓬勃发展。书法在唐代众多发展的基础上，又创造了新的现象。宋朝皇帝也运用书法来展现“软实力”：他们建立了皇家收藏，并在纸张、石碑和印刷品上委托创作了许多作品，同时推广了书法艺术的实践。这有助于确立与特定风格和书法家作品相关的流行趋势（例如，北宋的许多石碑都以唐代书法家颜真卿（709-784）的作品为蓝本）。
A XI. századra új-, az irodalmi kultúrához (文人) kapcsolódó iskolák jelentek meg, különösen Su Shi alakja körül. Ők általában tudós tisztviselők voltak, akik a kalligráfia professzionális formáit a személyesebb, természetesebb stílusok javára helyezték előtérbe. Ezeket gyakran személyes levelekként vagy kolofonként (más kalligráfiai festményekhez fűzött jegyzetekként) írták.
到了十一世纪，出现了与文人文化相关的新流派，尤其以苏轼为代表。这些文人通常是学者型官员，他们更青睐个人化、自然化的风格，而非专业化的书法形式。这些作品通常以私人信件或题跋（为其他书画作品所作的附注）的形式出现。
Tàizōng császár trónra lépése után olyan hivatalnokok, mint Wáng Zhùo (王著 ?—990) és Lǐ Jiànzhōng (李建中 915-970), megbízást kaptak a Chúnhuàgétiè 《淳化阁帖》
című gyűjtemény elkészítésére. Ez a legkorábbi gyűjtemény, amely Kína különböző iskoláinak kalligráfiáit tartalmazza. A dinasztia korai kalligráfiája azonban még nem ért el magas szintet, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Wáng Zhùo és társai túlságosan is ragaszkodtak Wáng Xīzhī stílusához, a song-kori kalligráfia még nem alakította ki saját jellegzetességeit, mert alapvetően a Tang-kori hagyományokat követte.
Ōuyáng Xiū (歐陽修 1007-1072) volt az a Mester, aki szorgalmazta a reformokat a kalligráfiában, és ezzel más kiválóságokat is ösztönzött; köztük a leghíresebb Cài Xiāng (蘇軾 1012–1067) volt. Neki sikerült kitörnie a Wáng Xīzhī stílus szűkös korlátai közül. Összegyűjtötte a Tang-dinasztia kalligráfiájának erényeit, és beépítette saját művészi stílusát, ezzel úttörőjévé vált a Song-dinasztia "az értelem előtérbe helyezése" nevű kalligráfiai irányzatának (宋代尚意书法). Ezt követően olyan mesterek, mint Sū Shì (蘇軾, 1037–1101), Huáng Tíngjiān (黄庭坚 1045–1105) és Mǐ Fú (米芾, 1051–1107) is megjelentek, végül kialakult a Song-dinasztia shangyi stílusa (宋代尚意书).
太宗皇帝即位后，王著（卒于990年）和李建中（915-970）等官员受命编纂了《淳化阁帖》。这是中国最早汇集了不同流派书法的典籍。然而，宋朝初期的书法水平并不高，这主要是因为王著等人过于拘泥于王羲之的风格，宋代书法尚未形成自己的特点，基本上沿袭了唐代的传统。欧阳修（1007-1072）是倡导书法改革的大师，他鼓励了其他杰出人物进行创新；其中最著名的是蔡襄（1012-1067）。他成功地突破了王羲之风格的局限。他汲取了唐代书法的优点，并融入了自己的艺术风格，从而成为了宋代“尚意书法”的先驱。此后，苏轼（1037-1101）、黄庭坚（1045-1105）和米芾（1051-1107）等大师相继出现，最终形成了宋代的“尚意”书风。
A Song-kori kalligráfia stílusának, az "újításainak" kialakulása szorosan összefügg a chan buddhizmussal. Bár a chan a Tang-dinasztia idején keletkezett, valójában a Song-dinasztia idején vált igazán népszerűvé. Mivel a chan nem kötődik szigorú előírásokhoz vagy szabályokhoz, a kor írástudói és kalligráfusai gyakran érintkeztek magas rangú szerzetesekkel.
Például Fo Yin szerzetes (佛印) közeli barátja volt Su Shi-nak (蘇軾), Huang Tingjian-nak (黃庭堅) és Mi Fu-nak (米芾). Mindannyian a chant a legmagasabb tudatállapotnak tartották, ennek köszönhetően minden nehézséget nyugodtan tudtak kezelni és a legmagasabb szellemi síkra emelkedtek. Így a szándékból (意) származó művészet a tiszta tudatból fakadt. Ezt fogalmazza meg egy közismert mondás is:
宋代书法的“创新”风格的形成与禅宗有着紧密的联系。尽管禅宗起源于唐代，但真正流行起来却是在宋朝。由于禅宗不受严格戒律或清规的束缚，当时的文人和书法家经常与高僧交往。例如，佛印禅师是苏轼、黄庭坚和米芾的挚友。他们都将禅宗视为一种至高的精神境界，认为通过禅修可以泰然面对一切困难，从而达到更高的精神层面。因此，源于**“意”**的艺术也源于纯粹的心灵。正如一句广为人知的谚语所说：
「晉人尚韻，唐人尚法，宋人用新意之謂。」
"A Jin-kori embereket a ritmus, a Tang-koriakat a törvények, a Szung-koriakat pedig az újítások jellemezték."
Persze, mindezen történelmi személyek Yue Feinél korábban éltek, a fent említett kalligráfusok többsége már elhunyt, csak Huáng Tíngjiān és Mǐ Fú volt még életben, ők is az életük alkonyán jártak.
Sū Shì, Huáng Tíngjiān és Mǐ Fú uralták az északi Song-dinasztia kalligráfiáját, sőt, a déli Song-dinasztia művészetét is az ő munkásságuk inspirálta. Ebből következik, hogy Yue Fei kalligráfiájára is hatással volt a három művész stílusa. Ráadásul Yue Feinek nem volt formális gyermekkori kalligráfiai képzése, így valószínűleg azt a stílust követte, ami abban az időben népszerű volt a művészeti körökben.
这些历史人物都早于岳飞。上面提到的大多数书法家都已经去世，只有黄庭坚和米芾还健在，但也已步入晚年。苏轼、黄庭坚和米芾统治了北宋的书法界，甚至南宋的艺术也受到了他们作品的启发。因此，岳飞的书法也必然受到这三位艺术家的影响。此外，岳飞没有接受过正式的童年书法训练，因此他很可能追随了当时艺术界流行的风格。
A Baizhenzhai Fashu Zan 《宝真斋法书赞》 a Déli Song-dinasztia idején Yue Ke által összeállított kalligráfiai katalógus, amelyet a Zhonghua Book Company 1965-ben adott ki. A könyv Yue Fei családja által gyűjtött, a Keleti Jin-dinasztiától a Déli Song-dinasztiáig terjedő időszakból származó kalligráfiai mintákra épül, 209 kalligráfus 779 alkotása szerepel, amelyek a következő kategóriákban: császárok, Jin- és Tang-dinasztia korabeli másolatok, Song-kori eredeti művek. A művek leírása a megjegyzéseket (题跋) a dicsérő szavakkal (赞语) ötvözi, és részletesen kitér az ecsetkezelés jellemzőire, a keretezés formájára, valamint a művek eredetére és a rajtuk lévő pecsétekre. Ebben olvasható:
《宝真斋法书赞》是南宋时期岳珂编纂的一部书法目录，由中华书局于1965年出版。该书基于岳飞家族收藏的从东晋到南宋的书法范本，收录了209位书法家的779件作品，分为以下几类：帝王、晋唐摹本、宋人真迹。对作品的描述将题跋与赞语相结合，详细阐述了用笔特点、装裱形式以及作品的来源和印章。书中记载道：
"a király (Yue Fei-re utalva, akit halála után királlyá avattak) korán csodálta Sū Shì-t, akinek lendületes ecsetkezelését valószínűleg követte is."
Baizhenzhai Fashu Zan 《宝真斋法书赞》
Ez azt jelenti, hogy Yue Fei valóban kedvelte Sū Shì (Su Dong Po) stílusát. De itt jön a fent megfogalmazott probléma: Yue Fei kedvelte a "Su-stílust" (Sū tǐ), még nem jelenti azt, hogy képes volt szépen is írni ebben a stílusban. Emiatt Yuè Kē feljegyzése zavarba hozta azokat a szakértőket és tudósokat, akik Yue Fei kalligráfiáját tanulmányozzák.
這意味著岳飛確實喜歡蘇軾（蘇東坡）的風格。但這也引出了前面提到的問題：岳飛喜歡「蘇體」，並不代表他自己能寫出漂亮的蘇體。這正是岳珂的記載讓那些研究岳飛書法的專家學者感到困惑的原因。
A Song-dinasztia korának kalligráfiai művei és festményei általában nem tartalmaztak aláírást, nem volt rajtuk pecsét sem. Akkoriban csak a hivatalos dokumentumok (公文), levelek (信札) és memorandumok (奏折) végén volt aláírás (落款), de az is nagyon kicsi írásjegyekkel. Ezzel szemben, a Yue Fei főműveinek tartott "Fohász az ősi csataterekhez" (吊古战场文) és "A császár főváros elhagyásának emlékirata" (出师表) című átiratos tekercsek végén nagyon nagy méretű aláírások láthatók, ami rendkívül hivalkodó benyomást kelt, mintha attól tartanának, hogy a szemlélő nem veszik észre. A Song-dinasztiában nem volt ilyen szokás, és ez a stílus Yue Fei ismert jellemével sem egyezik.
宋代的書法和畫作一般都沒有落款或印章。當時，只有官方文件（公文）、信函（信札）和奏章（奏折）末尾才有落款，而且字體非常小。相反，被視為岳飛代表作的《吊古戰場文》和《出師表》兩幅手卷末尾的落款卻異常巨大，給人一種極其炫耀的感覺，彷彿是生怕觀者看不到。這種做法在宋代並不存在，而且這種風格也與岳飛為人所知的性格不符。
E két tekercsen nemcsak hatalmas aláírás van, hanem alatta a pecsét is hatalmas, ami még jobban ellentmond a song-kori művészeti szokásoknak. Ez a stílus csak a Ming-dinasztia után vált népszerűvé. Különösen a "A császár főváros elhagyásának emlékirata" 《出师表》esetében, ahol az aláírás alatt a „Nyugatot leigázó tábornok” (征西将军) hivatalos pecsétje szerepel, ami ugyanolyan abszurd, mintha egy mai cégvezető szórakozásból ecsettel írna valamit, majd a cég hivatalos pecsétjével látná el az aláírását. Ez a hiba azt árulja el, hogy a hamisítást egy laikus (外行人) követte el.
這兩幅手卷不僅有巨大的落款，其下方的印章也同樣巨大，這與宋代的藝術習慣更加矛盾。這種風格直到明代以後才開始流行。特別是《出師表》手卷，落款下方還有「征西將軍」的官印，這就像是今天的公司高層隨意寫了一幅毛筆字，卻在落款處蓋上公司的公章一樣荒謬。這個錯誤暴露了偽造者是個外行人。
A Qing-dinasztia korabeli Ouyang Fu (欧阳辅) A hitelesség kutatása ősi gyűjteményekből (集古求真) című műve alapján többen bizonyítottnak vélik, hogy a Yue Fei-nek tulajdonított "A császár főváros elhagyásának emlékirata" című kalligráfiai alkotást egy bizonyos Bai Lin (白麟) nevű tudós készítette a Ming-dinasztia Chenghua (明宪宗朱见濡 1447–1487) és Hongzhi (明孝宗朱祐樘 1470–1505) korszaka közt.
根據清代歐陽輔的《集古求真》一書，許多人認為這幅歸屬於岳飛的《出師表》書法作品是由一位名叫白麟的學者在明代成化（明憲宗朱見濡，1447-1487）和弘治（明孝宗朱祐樘，1470-1505）年間偽造的。
A Nemzeti Történeti Múzeum őrzi az "A hitelesség kutatása ősi gyűjteményekből" című könyvet (gyűjteményi szám: h0000986). A h0000900-tól h0001043-ig terjedő gyűjteményi számok eredetileg a Henan Múzeum régi könyveinek gyűjteményéhez tartoztak, amelyet ma ez a múzeum őrzi. Ezt a konkrét művet, Ouyang Fu írta a Qing-dinasztia idején, és a kalligráfia tanulmányozását katalogizálja a korszakokon átívelően. A mű 13 fejezete, nyolc kötetbe kötött, mindegyik borítóján a "Henan Múzeumi Gyűjtemény pecsétje" látható. A címlapon a következő feliratok szerepelnek: "A Xinyou év telén kézzel írt hatodik kézirat, Tang Cheng aláírásával", valamint "A Jiangxi Könyvgyár nyomtatta a Guihai év telén".
国立博物馆历史藏品《集古求真》(典藏编号h0000986)，馆藏编号h0000900至h0001043原为河南博物馆所藏旧图书系列，现由本馆代管典藏，以作品为其中之一此书为《集古求真》，清代欧阳辅撰，为历代书法研究著作录，全书13卷，线装8册，每册封面有「河南博物馆藏书章」之印。书扉题有书名及「辛酉年冬手录第一稿本棠承自署」、「癸亥冬月江西书局付印」。
(3) Az ecsetkezelés jellemzőinek vizsgálata a Song-dinasztia alapján - 用宋代的笔法特点考证
A több mint 300 évig uralkodó Song-dinasztia időszakban négy nagy mester határozta meg a kalligráfia művészetét: Su Shi (苏轼), Huáng Tíngjiān (黄庭坚), Mĭ Fú (米芾) és Cài Xiāng (蔡襄).
在統治了三百多年的宋朝時期，有四位大師奠定了書法的藝術：蘇軾、黃庭堅、米芾和蔡襄。
Su Shi (苏轼, 1037-1101, más néven Su Dongpo 苏东坡) ismert író-, festő és kalligráfus volt. A festészet technikáját ötvözte a kalligráfia technikájával, hangsúlyozva a szabadkézi ecsetvonásokat, amelyekkel kifejezhette saját benyomásait vagy hangulatát. Úgy gondolta, hogy a jó kalligráfia lényegi elemei, akárcsak egy ember esetében, a lélek, a hús, a csont, a vér és az életenergia. Azt állította, hogy egy kezdőnek először meg kell tanulnia normál írással írni, hogy szilárd ismereteket szerezzen a kalligráfia más stílusairól - mely nézet ma is széles körben elfogadott. Művészetét képviselő művei közé tartozik a "Hanshi Utóirat" (寒食帖), az "Egykori Óda a Vörös Sziklákról" (赤壁赋) stb...
蘇軾（1037-1101，又名蘇東坡）是著名的作家、畫家和書法家。他將繪畫技巧融入書法中，強調自由的筆觸，以表達自己的感受或心境。他認為好的書法，就像一個人一樣，其本質要素是氣、肉、骨、血和神。他提出，初學者必須先學會寫楷書，才能為其他書法風格打下堅實的基礎——這一觀點至今仍被廣泛接受。他的代表作品包括《寒食帖》、《赤壁賦》等。
Mi Fu (米芾 1051-1107) kiváló kalligráfus, kalligráfia-kritikus és festő volt, tájképrajzairól és karaktervázlatairól volt ismert. Kalligráfusként minden írásstílusban mesterien jártas volt. Jellemző művei közé tartozik a "Su Shi Tekercse" (
米芾（1051-1107）是一位傑出的書法家、書法評論家和畫家，以其山水畫和人物素描而聞名。作為書法家，他精通各種書體。其代表作品包括《蜀素帖》、《瑞松圖》等。作為書法評論家，他的著作如《書史》對書法的本質有著深刻的見解。例如，米芾建議，應該始終研究古代書法的原作，而不是臨摹碑刻拓片。
Emellett az Északi Song császára, Huizong (宋徽宗, 1082-1135) nagy hírű kalligráfus és festő is volt. Ő alkotta meg a "karcsú arany" stílusát (瘦金体), amely a hagyományos normákkal ellentétben vékony-, de erőteljes ecsetvonásokat alkalmazott.
此外，北宋皇帝宋徽宗（1082-1135）也是一位聲名卓著的書法家和畫家。他創造了「瘦金體」，這種書體與傳統規範相反，採用了纖細而有力的筆觸。
vékony aranystílus (瘦金体): Song Huizong, Zhao Ji császár, aki a Tang-dinasztia kalligráfusainak, mint például Xue Yao (薛曜), Chu Suiliang (褚遂良), Xue Ji (薛稷) és Liu Gongquan (柳公权) technikáit ötvözte és fejlesztette tovább, ezzel megalkotva ezt az egyedi stílust. Elnevezéének eredete: a "sovány" (瘦) a vékony, de határozott vonalakra utal, az "arany" (金) pedig a bronzeszközök aranyozásának fém-szerű textúrájára, illetve a stílus pompás, elegáns megjelenésére.
Vonások soványak de határozott és erőteljes vonalak, amelyek gyakran látható hegyekkel és jellegzetes felemelésekkel, leengedésekkel végződnek. A vízszintes vonalak végén egy kis horog található, a függőleges vonalak végén pedig egy pontszerű forma. A seprő és lenyomó vonalak élesek, mint a kés éle, és az írás egésze tágas elrendezésű. Jelentős művei közé tartozik Song Huizong egyik legjellemzőbb műve az "Ezer karakteres esszé kis kaishu stílusban" 《楷书千字文》 amelyet egy gyermekeknek szánt tankönyvhöz készített, a Nongfang költeménytekercs 《穠芳诗帖》 és kőbe vésett alkotások, mint a hainani Öt Bölcs Szentélyben (Wugongci) lévő „Shenxiao Yuqing Wanshougong Zhao” 《神霄玉清万寿宫诏》 kőtábla és a fujiani Yuanmiao Guan kőtábla (福建元妙观碑) az érett korszakának legreprezentatívabb alkotásai.
瘦金體：由宋徽宗趙佶皇帝在吸收並發展了唐代書法家如薛曜、褚遂良、薛稷和柳公權的技法後，獨創出的一種書體。其名稱來源於：「瘦」指筆畫纖細而硬挺，「金」則指其筆畫的金屬質感，如同青銅器上的鎏金，以及這種書體華麗而優雅的外觀。其筆畫瘦而挺拔、蒼勁有力，常有明顯的鋒芒和獨特的起筆、收筆。橫畫收筆帶有小鉤，豎畫收筆則呈點狀。撇、捺筆鋒銳利如刀刃，整體佈局疏朗開闊。其重要作品包括宋徽宗為兒童教科書所寫的《楷書千字文》，這是其最具代表性的作品之一，以及《穠芳詩帖》等。此外，碑刻作品如海南五公祠的《神霄玉清萬壽宮詔》碑和福建元妙觀碑，都是其成熟時期的代表作。
A "Fohász az ősi csataterekhez" átirat (吊古战场文) és "A császár főváros elhagyásának emlékirata" (出师表) című művek két különböző személy ecsetkezelését (笔法) mutatják, ráadásul egyik sem a Song-dinasztia korabeli stílusban készült. Ebből nyilvánvaló, hogy két különböző személy hamisította őket.
《吊古戰場文》和《出師表》兩幅作品的筆法顯示出兩種不同的風格，而且這兩種風格都不是宋代的。這顯然是由兩個不同的偽造者所為。
Yue Fei-féle "Fohász az ősi csataterekhez" mű egy részlete
岳飞书法赝品 吊古战场文局部
Yue Fei-féle " császár főváros elhagyásának emlékirata" című mű egy részlete
岳飞书法赝品 出师表卷尾
Alább a Yue Fei-nek tudajdonított "Fohász az ősi csataterekhez" átirat (吊古战场文) teljes terjedelemben.
以下是岳飞的《吊古战场文》全文。
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/1
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/2
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/3
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/4
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/5
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/6
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/7
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/8
Yue Fei - Fohász az ősi csataterekhez átirata 《吊古战场文》 9/9
Számos mester szerint a fenti bemutatott kalligráfia műben megfigyelhető Su Shi és Huang Tingjian hatása az ecsetkezelésére, de látható Yue Fei-re jellemző sajátos hősiesség (英雄气) és harci szellem (杀气腾腾) is.
A "Fohász az ősi csataterekhez" (más néven "Emlékezés egy ősi csatatérre” (《吊古战场》)s eredeti szövegét a Tang-dinasztia korabeli Li Hua (李华 714-774.02.26) írta, és közel 800 írásjegyből áll. Yue Fei -nek tulajdonított átiratban az ecsetkezelés (行笔) kötetlen és könnyed, a vonások (笔画) függőlegesen megnyúltak és vízszintesen elnyúltak, természetesek, minden mesterkéltség (矫揉造作) nélkül folynak. Az olyan írásjegyek megnyújtott vonalai, mint a "人" (ember), a "有” (van), vagy a "室” (szoba), a Huang Tingjian (黄庭坚)-féle "hosszú lándzsa és nagy alabárd” (长枪大戟) stílusát idézik. A műben számos írásjegy utolsó vonása lendületből nyúlik ki, ami nemcsak a karakternek ad mélyebb karaktert, hanem megteremti a következő írásjegy formájának (体势) alaphangulatát is. A sima, szabad "repülő fehér” (飞白) vonások, a száraz és nedves tinta harmonikus összjátéka, valamint a vonások közötti folyamatos ecsetszándék (笔意皆连) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kiváló kurzív (más megfogalazásan: fogalmazó) írásmű (草书) legyen.
许多大师认为，这幅书法作品的笔法受到苏轼和黄庭坚的影响，但也展现了岳飞特有的英雄气和杀气腾腾。
《吊古战场文》（又称《吊古战场》）原文由唐代李华（714-774.2.26）所作，全文近800字。在岳飞的这幅作品中，行笔自由流畅，笔画纵横舒展，自然天成，毫无矫揉造作之感。
“人”“有”“室”等字的拉长笔画，让人联想到黄庭坚“长枪大戟”的风格。作品中许多字的最后一笔都势如飞动，这不仅赋予了该字更深的内涵，也为下一个字的体势奠定了基础。
其流畅、自如的飞白，干湿浓淡的墨色变化，以及笔画之间连绵不绝的笔意，都使其成为一件优秀的草书作品。
Zhu Yuanzhang (朱元璋, 1328–1398), a Ming-dinasztia alapító uralkodója is dicsérte Yue Fei kalligráfiáját:
朱元璋（1328-1398），明朝开国皇帝，也曾赞美岳飞的书法。
A fenti szövegből két mondat különösen jól írja le magát a művet: "Hatalmas, hatalmas, a végtelen homoksík, távolban nem látni embert. A folyó övként kanyarog, a hegyek kusza rendetlenségben.” A lendületes ecsetkezelés, a karakterek fenséges felépítése, a vonások kígyózó formája és a betűméretek váltakozása tökéletesen tükrözik a szöveg hangulatát.
A viszonylag "egysíkú" déli-song-dinasztia-beli kalligráfiában (书坛) Yue Fei nagyszerű, lendületes kurzív írása (草书) egyedülálló remekműnek (绝唱) is nevezhető. Akár a kalligráfia szellemiségének (尚意), akár az "írás olyan, mint a készítője” (字如其人) elvét tekintjük, azok a művek, amelyekből sugárzik az erős, "acélos csontok" (铮铮铁骨) és a "hősi szellem" (英雄气), rendkívül ritkák (凤毛麟角) voltak.
上文中，有两句话特别贴切地描述了这件作品：“浩浩乎，平沙无垠，不见人迹。河流如带，山岳崎岖。” 奔放的笔法、雄伟的结字、蜿蜒的笔画和大小错落的字形，完美地映照了文章的意境。
在相对“平庸”的南宋书坛中，岳飞雄浑豪迈的草书堪称绝唱。无论是从书法的“尚意”精神，还是“字如其人”的原则来看，像这样充满“铮铮铁骨”和“英雄气”的作品，在当时都极为罕见，称得上是“凤毛麟角”。
(4) A művek szöveges tartalmának elemzése - 从作品的文字内容分析
A ma ismert Yue Fei-kalligráfiák többsége az ősök írásainak másolata, ezért a tartalmukból nem lehet rá következtetni, hogy hamisak. A "Fohász az ősi csataterekhez" (吊古战场文) tekercs végén azonban található egy különleges, Wen Tianxiang (文天祥 1236-1283) aláírásával ellátott utóirat (跋文).
目前我们所知的岳飞书法作品大多是后人临摹的，因此无法仅凭其内容判断真伪。然而，在《吊古战场文》这件作品的卷末，有一段特别的跋文，落款是文天祥（1236-1283）。
Wen Tianxiang-féle utóirat hamisítása
伪造文天祥跋文
A fenti nyomat teljes szövege a következő:
以下是完整的碑刻内容：
"岳先生我宋之吕尚也，建功树绩，载在史册。二百世后如见其生。至于笔法若云鹤游天，群鸿戏海。尤足见千城之选而兼文学之长，当吾世谁能及之？即后世亦谁能及之？文天祥拜跋"。（"文天祥印" 印文有错字）
"Yue mester a mi Song-dinasztiánk Lü Shangja, akinek érdemei és teljesítményei fel vannak jegyezve a történelem krónikáiban. Kétszáz nemzedékkel később is olyan, mintha élne. Ami az ecsetkezelését illeti, az olyan, mint a felhők és darvak az égen, vagy a hattyúk játéka a tengeren. Különösen megmutatkozik benne a kettős tehetsége: a felkent hadvezér, aki ezer várost véd, és a tudós, aki mestere az irodalomnak. A mi időnkben ki mérhető hozzá? Sőt, még a jövő nemzedékekben is, ki mérhető hozzá? Wen Tianxiang tisztelettel írta."
(A "Wen Tianxiang pecsétje" feliratú pecséten van egy hibás írásjegy.)
A "Wen Tianxiang pecsétje" feliraton lévő írásjegy, a 祥 (xiáng), amely a „szerencse” jelentéssel bír, hibásan van írva. Ez a fajta hiba egy olyan magasan képzett tudós és hivatalnok esetében, mint Wen Tianxiang, rendkívül valószínűtlen.
A pecséten lévő hiba, valamint a kalligráfia stílusának és a kordokumentumok összevetésének elemzése alapján a modern történészek és művészettörténészek túlnyomó többsége ezt a tekercset későbbi hamisítványnak tekinti.
印章上“文天祥印”中的“祥”字，书写有误。对于文天祥这样一位学识渊博的文臣来说，出现此类错误是极不可能的。
正是基于印章上的这一错误，以及对书法风格和时代背景的综合分析，绝大多数现代历史学家和艺术史学家都认为这幅作品是后人伪造的。
A kalligráfiai stílus alapján nyilvánvalóan nem Wen Tianxiang (文天祥) írta és a szöveg tartalmával is több probléma van.
从书法风格上看，这显然不是文天祥所写，而且文中的内容也有多处问题。
Wen Tianxiang írása
文天祥书法
A főbbek közül kiemelve:
A szöveg Yue Fei-t Lü Shanghoz (姜子牙 vagy: 吕尚) hasonlítja, ami nagyon nem illő, mivel a két személy egyáltalán nem volt azonos kvalitású. A szöveg azt is állítja, hogy "kétszáz nemzedékkel később, mintha élő valójában látná" ("二百世后如见其生"). Ez azt jelenti, hogy Wen Tianxiang és Yue Fei között "kétszáz nemzedék" a távolság, amikor a szerző találkozott a "Fohász az ősi csataterekhez" (吊古战场文) kalligráfiával, mintha magát Yue Fei-t látta volna. A kínai felfogás szerint egy nemzedék (一世) harminc évet jelent, így "kétszáz nemzedék” (二百世) hatezer év. Hogy lehetne Wen Tianxiang és Yue Fei között hatezer évnyi távolság? Hm...
Továbbá, az "ecsetkezelés olyan, mint a felhők és darvak az égen, vagy a hattyúk játéka a tengeren" ("云鹤游天，群鸿戏海") megjegyzés Liang Wu császár (梁武帝 502–549) dicsérete volt Zhong Yao (钟繇 151—230) kis kaishu (小楷书) stílusáról. Ezt a leírást Yue Fei kurzív írására (草书) alkalmazni egyszerűen nem illik. Az is szerepel benne, hogy Yue Fei irodalmi szintje páratlan.
文中将岳飞比作吕尚（姜子牙），这极不恰当，因为两人并非同等量级的人物。此外，文中还提到“二百世后如见其生”，这意味着作者与岳飞之间相隔了“二百世”。按照中国传统的一世为三十年计算，“二百世”便是六千年。文天祥和岳飞之间怎么可能相隔六千年？
更有甚者，文中“云鹤游天，群鸿戏海”的评语，本是梁武帝（502-549）用来赞美钟繇（151-230）的小楷书法的。将这段话用来描述岳飞的草书，简直是风马牛不相及。而且，文中还称岳飞的文采天下无双。
Mondhatott volna ilyet Wen Tianxiang?
文天祥会说出这样的话吗？
A 2000 évek után még további két olyan művet fedeztek fel, amelyekről azt gondolják, hogy Yue Fei írásai.
进入21世纪后，又发现了另外两件被认为是岳飞所写的作品。
2009 tavasza előtt Háng Cóngmíng, egy jiāngdū-i gyűjtő 1,2 millió jüanért vásárolt meg egy négy paneles kalligráfiai paravánt "A hadsereghez intézett bemutató jelentés” (《前出师表》 四条屏) című művéből egy guìzhōu-i gyűjtőtől. A mű a jelentés egy részletét tartalmazta. Miután Cóngmíng megszerezte a Yue Fei -nek tulajdonított kalligráfiai paravánt, kétszer is a pekingi Tiltott Városba utazott, hogy szakértőkkel hitelesíttesse. Mivel azonban nincs olyan biztosan eredeti írás, ami referenciaként szolgálhatna Yue Fei kalligráfiájának meghatározásához, senki sem tudta megerősíteni, hogy az általa megvásárolt mű eredeti-e.
2009年春天前，一位名叫杭从明的江都收藏家，以120万元的价格从一位贵州收藏家手中，购买了一件据称是岳飞所书的《前出师表》四条屏书法作品。这件作品只包含了《出师表》的部分内容。杭从明得到这件岳飞的“书法屏”后，两次前往北京故宫请专家鉴定。然而，由于没有可作为鉴定标准的岳飞书法真迹传世，没有人能够确认他所购买的作品是否为真品。
2011 februárjában a yángzhōu-i művészeti piacon egy másik kalligráfiai paraván került elő, amelyen Yue Fei a "A Későbbi Han-dinasztia története” 《后汉书耿弁传》 című könyv Gěng Biàn -ről szóló életrajzának egy részletét írta le.
2011年2月，在扬州艺术品市场，又出现了一件书法屏，上面书写的是岳飞对《后汉书·耿弁传》的节选。
Az újonnan felfedezett két mű hitelességével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Mivel jelenleg nincs olyan, kétséget kizáróan hiteles Yue Fei-alkotás, amely fennmaradt volna, nincs összehasonlítási alap sem a művek valódiságának megállapítására. A Háng Cóngmíng által megszerzett műről végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a papír a Song-dinasztia idejéből származik, de az, hogy maga az írás valóban Yue Feitől származik-e, még mindig nem tisztázott.
这两种新发现的作品的真伪也存在争议。由于目前没有一件公认的岳飞书法真迹传世，所以无法进行比对来确定这些作品的真实性。根据对杭从明所收藏作品的鉴定，虽然其使用的纸张被证实是宋代的，但书写内容是否确实出自岳飞之手，仍然无法确定。
Ha közelebbről megvizsgáljuk Yue Fei fennmaradt kalligráfiáit és összehasonlítjuk őket a "su-stílussal" (苏体字), észrevehetjük, hogy a kettő között jelentős különbségek vannak.
Sū Shì írása meglehetősen lapos, ezért Huáng Tíngjiān "kővel agyontaposott békához” (石压蛤蟆) hasonlította. Yue Fei egyetlen művében sincs azonban ilyen jellegzetes vonás.
Természetesen Sū Shì kalligráfiájának különlegessége nem a karakterek szerkezetének átalakításában rejlik, hanem az ecsetkezelés sokszínűségében. Egyszerűen fogalmazva: a "Su-stílus" karakterformája nem feltétlenül pontos, de a vonalak és a vonalvezetés egyedülálló és a kalligráfiai újítások szellemét hordozza.
如果仔细观察岳飞存世的书法作品，并与“苏体字”进行比较，会发现两者之间存在显著差异。苏轼的字写得比较扁平，因此被黄庭坚比喻为“石压蛤蟆”。但在岳飞的任何一件作品中，都没有这种典型的特征。当然，苏轼书法的独特之处并不在于其字形结构的改变，而在于其笔法的多样性。简单来说，“苏体字”的字形或许不完全规整，但其线条和笔势独一无二，充满了书写创新的精神。
A "A császár főváros elhagyásának emlékirata” 《前、后出师表》 című mű valódiságáról szóló vita a Qing-dinasztia óta folyamatosan tart. A Song-dinasztia történetének két nagy szakértője, Dèng Guǎngmíng (邓广铭) és Wáng Zēngyú (王曾瑜) is egyetértett a hamisítvány elmélettel. Az alábbi érveiket olvastam, melyekkel alátámasztották véleményüket:
关于《出师表》的真伪之争，自清朝以来便持续不断。宋史学界的两位大家，邓广铭和王曾瑜，也都认同“伪作”的观点。我读过他们用来支持这一观点的以下论据：
Ezek az érvek meglehetősen meggyőzőek. Ráadásul a műben található írásmód annyira eltér Sū Shì stílusától, hogy még egy laikus olvasó is észreveszi a különbséget. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a mű hamisítvány. Deng és Wang urak nézeteivel magam is egyetértek.
这些论据相当有说服力。此外，该作品的书写风格与苏轼的风格差异如此之大，即使是外行也能看出不同。综上所述，该作品极有可能是伪作，我本人也赞同邓广铭和王曾瑜二位的观点。
Az a kérdés, hogy a "Fohász az ősi csataterekhez” 《吊古战场文》 című mű Yue Fei eredeti alkotása-e, a mai napig vita tárgya, de a szakértők szerint valószínűleg eredeti.
A mű utóiratában Wén Tiānxiáng, a Késői Qing-dinasztia (Wǎn Qīng) miniszterei, Péng Yùlín és Zì Déxīn is hagytak feljegyzéseket. Ezek a jegyzetek egyáltalán nem kérdőjelezik meg a "Fohász az ősi csataterekhez” 《吊古战场文》 című mű hitelességét. Bár - a fent is látható Wen Tianxiang kézirat és a kőnyomat stílusa egyáltalán nem azonos. Peng részletesen leírta a mű történetét.
至于《吊古战场文》是否为岳飞真迹，至今仍有争议，但专家们认为其为真品的可能性较大。在这件作品的跋文中，不仅有文天祥的题记，还有晚清大臣彭玉麟和子德馨的题跋。这些题跋都没有对《吊古战场文》的真实性提出任何质疑。尽管如此，文天祥手稿的风格与石刻拓本的风格也完全不同。彭玉麟还详细记录了该作品的流传历史。
Legyen még egy csavar ebben az érdekldő kutatásban.
再来看看这项有趣的研究中，还有一个转折。
2013. november 30-án a Sanghaji Könyvtár (上海图书馆) "Egyetlen papírpehely útja" (一纸飞鸿---上海图书馆藏尺牍文献精品展) címmel kiállítást rendezett a gyűjteményében őrzött, levelekből és feljegyzésekből álló ritkaságokról.
A tárlat egyik legkiemelkedőbb darabja a Fengshu Tie (凤墅帖) című gyűjtemény volt, amely lenyűgözte a látogatókat. Zeng Hongfu (曾宏父) álltal összeállított gyűjtemény a Song-dinasztia Jiaxi és Chunyou idején (i.sz. 1237–1252) készült és több száz híres Song-kori személyiség kézírását tartalmazza, többségében levelek és költői levelezések formájában. Bár a tekercs sérült, közel száz ember kézírása fennmaradt rajta. E levelek tartalma rendkívül széles körű, így nagyon értékesek a Song-dinasztia történelmének, irodalmának és kalligráfiájának tanulmányozásához. Emellett megbízható hitelesítő forrásként szolgálnak a híres, song-kori személyek kézírásához, ami nagyon ritkaságnak számít.
2013年11月30日，上海图书馆举办了一场名为“一纸飞鸿——上海图书馆藏尺牍文献精品展”的展览，集中展示馆藏的珍贵书信及文献。其中最引人注目的展品之一便是《凤墅帖》，该帖卷令参观者印象深刻。这部由曾宏父于南宋嘉熙至淳祐年间（公元1237—1252年）编撰的书帖，收录了数百名南宋著名人物的手迹，多以书信往来及诗词唱和的形式呈现。尽管该帖卷已有所残损，但仍保存了近百人的手迹。这些书信内容包罗万象，因此对研究宋代历史、文学和书法都具有极高的价值。此外，它还为鉴定宋代名人的手迹提供了可靠的依据，这在历史上是极为罕见的。
A "Fengshu Tie" (凤墅帖) gyűjtemény negyedik tekercsének (续帖卷四) utóiratában Yue Fei három tintaírása (墨迹) található, köztük a "Levél egy Tongpan tudóshoz” (与通判学士书).
《凤墅帖》第四卷的跋文中收录了岳飞的三件墨迹，其中包括《与通判学士书》。
Yue Fei kalligráfia stílusra Su Shi nagy hatással volt, amelyben a vízszintes vonalak kissé lejtenek (横划取斜势), vagyis a "Dongpo-stílusra" (东坡体) jellemző.
Ez a három alkotás folyóírással (行书 ~félkurzív) íródott, és minden egyes írásjegyben bőséges a tinta, az ecset pedig könnyedén siklik. Stílusuk egyszerű és letisztult (朴茂无华), és hiányzik belőlük az a feszültség és agresszivitás (剑拔弩张), ami a hamisítványokra oly jellemző.
Ez a kalligráfia egy rendkívül értékes mestermű (珍贵的书法佳作), és ez mutatja be Yue Fei kalligráfiájának valódi stílusát (真实面貌).
岳飞的书法风格深受苏轼的影响，具有“东坡体”横划取斜势的特点。这三件作品都以行书写就，字字墨气丰盈，用笔轻松自如。其风格朴茂无华，没有伪作中常见的那种剑拔弩张的紧张感和侵略性。这几幅书法是珍贵的书法佳作，展现了岳飞书法的真实面貌。
Yue Fei írása - Részletek a "Levél egy Tongpan tudóshoz” című mű három darabjából
岳飞书《与通判学士书》三种局部
Yue Fei írása - Részletek a "Levél egy Tongpan tudóshoz” című mű három darabjából
岳飞书《与通判学士书》三种局部
Su Shi kalligráfiájának részletei
苏轼书札墨迹局部
Ezt az írást, valamint Yue Fei másik két levelét, az "Azonnal Hongjingbe érek" kőlenyomat és a "Pinglu Tingji" címűeket, a "Nandu Zhongyi Tie" (Hűség és Igazságosság kőlenyomatok) gyűjteménybe is felvették.
这件手迹以及岳飞的另外两封信，即《一到洪经》拓本和《平鲁亭记》，都被收录在《南渡忠义帖》中。
... és hogy ne legyen olyan egyszerű.
当然，接下来让我们看看一个更有趣的转折。
Yue Feinek tulajdonított három kalligráfiai mű alapján igazat adhatok Yue Fei unokájának, Yue Ke -nek (岳珂) a korábban leírt állításáért. A neves antik kalligráfiai és festészeti szakértő, Xu Bangda (徐邦达 1911-2012) látta a gyűjteményt, és az 1980-as években írt "Bevezetés az antik kalligráfia és festészet megállapításába" (古书画鉴定概论) című könyvében ezt írta:
根据岳飞的这三件书法作品，我认同岳飞孙子岳珂之前所述的说法。著名古代书画鉴定专家徐邦达（1911-2012）在看过这些藏品后，于20世纪80年代在其著作《古书画鉴定概论》中写道：
"宋人书刻在当时集帖《凤墅帖》中间有岳飞的字迹，也可印证传世种种伪本岳书墨迹之非。"
"A Song-kori személyek írásai között, a korabeli gyűjteményben, a Fengshu Tie-ben (凤墅帖) megtalálható Yue Fei kézírása is, amely alátámasztja a keringő hamisítványok valótlanságát."
Hadd hozzak ide egy másik nagynevű tudóst, Xu Senyu -t (徐森玉 1881—1971) aki rámutatott egy a "Yugutai Tie és a Fengshu Tie gyűjteményekről" (郁孤台帖和凤墅帖) című cikkében:
再让我引述另一位著名学者徐森玉（1881—1971），他曾在一篇名为《郁孤台帖和凤墅帖》的文章中指出：
《凤墅帖》 中岳飞的笔迹是道地的苏东坡体。
"A Fengshu Tie-ben található Yue Fei kézírása autentikus Dongpo-stílus."
A Fengshu Tie (凤墅帖) azonban hosszú évekig elveszett, majd a Sanghaji Könyvtárban őrizték "elfeledve", anélkül, hogy valaha is kiállították volna. Ez az oka annak, hogy senki sem ismerte Yue Fei kalligráfiájának valódi stílusát és így nem volt viszonyítási alap a hitelesség megállapítására.
然而，《凤墅帖》却长期失传，之后被“遗忘”在上海图书馆中，从未公开展览过。这就是为什么没有人知道岳飞书法的真实面貌，也就没有了
Ma már a Fengshu Tie gyűjteményben található Yue Fei-féle kézírás alapja a kalligráfiák hitelességének megállapítására. Ezzel szemben, az összes keringő, úgynevezett "Yue Fei-kalligráfia" ming és qing-kori későbbi hamisítvány. Ma már láthatjuk Yue Fei kalligráfiájának valódi stílusát, meglepő lehet, hogy Yue Fei ilyen higgadt és kiegyensúlyozott stílusban írt. A hamisítványok készítői éppen a tömegek elvárásainak megfelelően alkottak, akik a hősöket egy leegyszerűsített, sztereotipizált képben látják, ami a "Hajam az égre mered a dühtől, erős szenvedély fűti keblemet" vers hangulatát tükrözi.
Yue Fei magas szintű harci képességei ellenére elsősorban a stratégiára, a bölcsességre és a katonai parancsnoki tehetségre támaszkodott. Messze állt a nyers erőt képviselő Li Kui-féle (双斧李逵) vagy a dühöngő Zhang Fei-féle (破马张飞) vakmerő bátorságtól, hiszen az ilyen emberek nem tudnak hatalmas seregeket vezetni és nagy tetteket véghez vinni.
Személyiségének lényegét a hűség (忠) és a bátorság (勇) alkotta. Ez egy olyan emberre jellemző, aki nem henceg, nem hivalkodó, hanem alázatos, óvatos, eltökélt és két lábbal a földön jár. Kalligráfiájának stílusa elárulja katonai vezetői tulajdonságait: a higgadtságot, a megfontoltságot, a ravaszságot, a döntőképességet és a képességet, hogy a sátorából irányítson egy távoli hadjáratot. Ezek Yue Fei karakterének mélyen gyökerező erősségei, és a kalligráfiája is olyan, mint a készítője.
如今，《凤墅帖》 中所收录的岳飞手迹已成为鉴定其书法真伪的根本依据。相比之下，所有流传至今的所谓“岳飞书法”都属于明清时期的后世伪作。
现在我们终于能够看到岳飞书法的真实风格，或许会感到惊讶——他的书风竟是如此沉着、从容。伪造者正是迎合了大众对英雄形象的刻板印象，创作出了那种契合《满江红》中“怒发冲冠”诗句所表达的狂放、激昂之气的作品。
然而，尽管岳飞武艺超群，但他所倚仗的主要是谋略、智慧和军事统帅才能。他绝非李逵式的鲁莽或张飞式的暴躁，因为这样的人无法统领千军万马、成就伟业。岳飞的性格核心是“忠”与“勇”的结合。他的本性是一个不张扬、不炫耀，而是谦逊、谨慎、坚定、脚踏实地的人。他的书法风格也透露出其作为军事统帅的特质：沉着、审慎、果敢，以及运筹帷幄、决胜千里的能力。
这些都是岳飞性格中根深蒂固的优点，而他的书法，也正如同他的人
Ezért válhatott a kínai nemzet által oly nagyra becsült hőssé és példaképpé.
正因如此，他才得以成为中华民族如此推崇的英雄和楷模。
Song-kor kulturális környezete
Yue Fei kalligráfia-művészete (?)
书如其人
"Tiszta és egyenes, az írás olyan, mint a készítője”
Napjainkban
Yue Fei kalligráfiájának eredeti arculata?
Megjegyzések, hasznos linkek
