Yue Fei harcművészete | 岳飞之武艺
Yue Wumu Király Harcművészetének Alapelvei 《岳武穆王武艺要论》
Cserkész Gábor | 2025.10. v1
CC BY-NC-ND 4.0
Yue Fei (1103-1142) kínai harcművészetekre gyakorolt hatása kimagasló. Harcművészetét "Yue Családi Stílusnak"-nak-, azaz Yuejia Quan-nak (岳家拳) nevezik, mely elsősorban a belső és külső technikák ötvözése elvein alapuló- leginkább katonai célú támadásokat tartalmaz. Számos pusztakezes és fegyveres formája (taolu) magában foglalja a saskarom chin-na technikákat, amelyek később a Xingyi Quan (形意拳) létrehozásának alapjává váltak. De említhető még az "Egy Karakter Ököl" (Yiziquan 一字拳), a "Két Összekapcsolt Ököl" (Erlianquan 二连拳) és a "Három Alapvető Állás" (Sanmenzhuang 三门桩), míg a fegyveres formák között kimagasló a "Yue Családi Lándzsa" (Yuejiaqiang 岳家枪), a "Kettős Kalapács" (Shuangchui 双锤) és a "Kettős Buzogány" (Shuangjian 双锏). Úgy tartják hogy ez a kínai hagyományos harcművészetek egyik viszonylag teljes egészében fennmaradt ága, még az 1684-ben megjelent néprajzi életrajzának, a "Yue Fei történetének" 《说岳全传》 vége felé is emlík. A Qian Cai (钱彩) által írt mű Yue Fei életének és a "Wumu Hagyaték" (武穆遗书) folklórban betöltött harcművészeti szerepének legfőbb forrása.
A Yuejia Quan a kínai nemzet élő kulturális hagyományairól tanúskodik, hangsúlyozva a harci erényeket, a test erősítését valamint a nemzet védelmét. Sajátos stílusával Qianlong uralkodása alatt vert gyökeret Xinxiangban (新乡). Yue Fei fiai, Yue Zhen (岳震 1133—?) és Yue Ting (岳霆 1137—?) vitték tovább Hubei tartomány Huangmei (黄梅) megyéjében és több mint 800 éven át nemzedékről nemzedékre öröklődött. 2008-ban felvették a Kínai Nemzeti Nem anyagi Kulturális Örökségek jegyzékébe.
岳飞 （1103年3月24日—1142年） 对中国武术的影响是卓越的。他的武术被称为“岳家拳”，主要以结合内、外家技术为原则，包含的攻击动作多为军事目的。许多徒手和器械套路中融入了鹰爪擒拿技术，这些技术后来成为形意拳创立的基础。
此外，还可提及“一字拳”、“二连拳” 和 “三门桩”，而在器械套路中，突出的有“岳家枪”、“双锤” 和“双锏”。
人们认为，这是中国传统武术中保存得相对完整的一个分支，甚至在1684年出版的、由钱彩撰写的章回体小说《说岳全传》（该书是岳飞生平及其在民间传说中“武穆遗书”武术角色演变的主要来源）结尾处也有提及。
岳家拳是中国民族活态文化遗产的见证，它强调武德、强身健体和保家卫国。其独特的风格在乾隆年间扎根于新乡。岳飞的儿子岳震（1133—？）和岳霆（1137—？）将其传至湖北省黄梅县，并世代相传了800多年。2008年，岳家拳被列入中国国家级非物质文化遗产名录。
岳飞（1102-1143）对中国武术的影响是巨大的。
他所留传下来的武术体系被称为 "岳家拳"，其主要原则是内外兼修、意气合一，大多包含具有军事目的的攻击招式。他的许多徒手和器械套路中包含了鹰爪擒拿技法，这些技法后来成为 形意拳创立的基础。此外，还可提及 "一字拳"、"二连拳" 和 "三门桩"。而在器械方面，著名的有 "岳家枪"、"双锤" 和 "双锏"。据信，这是中国传统武术中保存相对完整的一个分支，在1684年出版的、记述岳飞生平的章回小说 《说岳全传》 结尾部分也有提及。这部由钱彩 所著的小说，是岳飞生平及其武术在民间传说中，例如 "武穆遗书"，所扮演角色的主要来源。
岳家拳见证了中华民族鲜活的文化传统，它强调尚武精神、强身健体、除恶扬善以及保家卫国。其独特的风格在乾隆年间于新乡扎根并世代相传，如今拥有悠久而丰富的历史。它的技法和功法由岳飞的儿子，岳震 （1133—?） 和岳霆 （1137—?） 带到了湖北省黄梅县，并已传承了八百多年。 2008年，岳家拳被列入中国国家级非物质文化遗产名录。
Megjegyzés: a Yuejiaquan (岳家拳) a kínai nemzeti szellemi örökségek listájának negyedik tételében (2014-ben) szerepel Hubei tartomány Huangmei megyéjének képviseletében. Azonban 2008 a nem anyagi örökség listák közzétételének második tételének éve, így lehetséges, hogy a stílus egy korábbi kiterjesztett vagy részletesebb bejegyzés részeként már megjelent.
岳家拳作为湖北省黄梅县的代表项目，被列入中国国家级非物质文化遗产名录（2014年公布）的第四批（第815项，传统体育、游艺与杂技类）。然而，2008年是非物质文化遗产名录第二批公布的年份，因此该拳种可能已经作为更早的扩展或更详细的条目的一部分被收录。
A kínai harcművészetek annyira mélyen beágyazódtak a kínai kultúra szövetébe, hogy az érdemi gyakorlásuk háttér-ismeret nélkül nem teljesedhet ki. A Yuejia Quan esetében különösen fontos Yue Fei személye, valamint a kor, melyben élt és a körülmények, melyek a stílus kialakításában formáló erőként játszottak döntő szerepet.
中国武术深深植根于中国文化的脉络之中，缺乏背景知识的实质性练习是不完整的。
就岳家拳而言，岳飞的个人身份、他所处的时代以及对该风格的形成起到决定性作用的环境因素尤为重要。
Yue Fei-t gyakran nagy hadvezérként (Yue jiangjun (岳将军) emlegetjük, míg Kínában marsallként (Yue yuanshuai (岳元帅) említik, de "wu seng"-ként (武圣) tisztelik. A másik nagy harcos, akit szintén istenítenek, Guan Yu tábornok a Három Királyság korából, közel 10 évszázaddal Yue Fei előtt, aki hírnevét leginkább a Zöld Sárkány Holdpenge (青龙偃月刀) legendás használatával szerezte (a Xing Long Tang Iskolában mi is ezzel gyakorlunk). Yue Fei lándzsájáról, íjáról és nyilairól volt híres. A két Mester a kínai történelem és kultúra két sarokkövét jelenti: Guan Yu a hűség és testvériség szimbóluma a harcosok között, míg Yue Fei a patriotizmus és a nemzet iránti hűség megtestesítője egy korrupt udvarral szemben.
A "wu sheng" (武圣) kifejezés többféleképpen is fordítható. A "wu" (武) jelentése "harcias", néha "háború". A "sheng" (圣) "bölcsnek" és "istennek" is fordítható. A "da sheng" (大圣) kifejezés, ami "Nagy Bölcset" jelent, általában a Majomkirályra utal, akit a Mennyország Jáde Császára a "Mennyel Egyenlő Nagy Bölcsként" (齐天大圣) tisztelt. Érdekes módon az "isten" vagy "shen" (神) kifejezést a kínai nyelvben soha nem használták a Majomkirályra, aki spirituális fejlettségben sokkal magasabb szinten áll, mint az istenek a kínai kultúrában - ezért a "wu shen" (武神) szót a "háború istenének" is lehetne fordítani. Valójában erre szokták emlegetni Guan Yu -t (关羽), aki leginkább az igazságosságáról volt ismert. Ezért Yue Fei-t nyugaton a háború isteneként is emlegethetik, bár a legtöbben, amikor a "háború istene" kifejezést hallják, Guan Yu-ra gondolnak.
Kínai mestertársaim nem a "háború istene" fogalomra gondolnak, amikor a "wu sheng" kifejezéssel találkoznak. Kínában az emberek nem gondolnak a Yue Fei-re és a Guan Yu-ra a háború isteneként. Ők erre a kifejezésre valószínűleg a "zhan shen" (战神) kifejezést használják. Mert a "wu sheng" nagyobb tiszteletet és áhítatot hordoz, mint a "zhan shen", mely olyan harcos felhangját hordozza magában, aki pusztítást hoz, gyakran figyelmen kívül hagyva az érintetteket. A "wu sheng" magasztosabb, emelkedettebb: nemes célért harcol, és amennyire csak lehet, kerüli a pusztulást.
岳飞常被称为 "岳将军"，但在中国，他更多地被称为 "岳元帅"，并被尊为 "武圣"。
另一位同样被神化的伟大武将是三国时期的关羽，比岳飞早了大约十个世纪。他的名声主要来自于对青龙偃月刀的传奇使用，这是这种大刀最著名的形式，在我们 醒龙堂功夫堂 武校中也练习它。相比之下，岳飞则以他的枪、弓和箭而闻名。这两位大师代表了中国历史和文化的两大基石：关羽是忠诚和兄弟情义的象征，而岳飞则是在腐败朝廷面前爱国主义和对民族忠诚的化身。
然而，上述提到的"武圣"一词可以有多种翻译。"武"的意思是 "武术的" 或 "战争"。"圣" 的意思是 "圣贤"，也可以翻译成 "神"。"大圣" 意为 "大圣人"）一词通常指孙悟空 （猴王），他被天庭的玉皇大帝尊为 "齐天大圣" （意为 "与天齐平的伟大圣者"）。有趣的是，"神" （意为 "神"） 这个词在中国文化中从未用于称呼精神境界远高于神仙的孙悟空。
因此，"武神" 一词可以翻译成 "战争之神"。事实上，这个称谓常用于关羽，他以正义著称，但也是一位伟大的战士。因此，岳飞（因其武圣的地位）在西方也可能被称为战争之神，尽管大多数人听到 "战争之神" 这个词时，想到的还是关羽。
同时值得注意的是，我的中国武术同道们通常在看到 "武圣" 一词时，并不会想到 "战争之神" 这个概念。在中国，人们提到岳飞和关羽时，并不会将他们视为 "战争之神"。如果他们要指代这个概念，在中文中可能会使用 "战神" 一词。
"武圣"一词比 "战神" 带有更高的敬意和崇敬之情。"战神" 可能意味着带来毁灭、常常不顾及受害者的战士；而 "武圣" 则代表一种更高尚的姿态，指的是为崇高目标而战、并尽可能避免毁灭的人。
Ez a nyelvi-kulturális háttér nemcsak érdekes, de előnyös is. Mindig megemlítem, hogy egy olyan nagyszerű nyelv, mint a kínai, nemcsak a gondolatok és érzelmek közvetítésének eszköze, hanem nagyban befolyásolja gondolkodásmódunkat és fejlődésünket is. Ez kiemelten igaz a kínai művészetek – ide értve a harcművészet – gyakorlására. A háttértudás nemcsak azt tükrözi, hogy Yue Fei marsall nem véletlenszerű pusztítást hozó harcos volt, hanem egy nagyszerű-, elvekkel rendelkező harcos. Arra is emlékeztet, hogy a harcművészeti gyakorlásaink nem csupán az ütések erejéről szólnak, hanem a bátorság és az igazságosság – együttérzés fejlesztéséről is. Ezek a tulajdonságok nagyon fontosak a vezető pozícióban lévő emberek számára. A stílus és a technikák ilyen lelkületű szemlélése más kontextust teremt a gyakorlásban, amely így a legközelebb áll kínai személethez, a harcművészet igaz (nem nyugati) gyakorlásához.
这种语言和文化背景不仅有趣，而且非常有益。
我总是提到，像中文这样伟大的语言，不仅是传达思想和情感的工具，它也极大地影响着我们的思维方式和发展。这对于中国艺术——包括武术——的习练尤其如此。
这些背景知识不仅体现了岳飞元帅并非一个带来随机破坏的战士，而是一位拥有原则的伟大武者，同时也提醒我们，我们的武术练习并不仅仅是为了出拳的力量，更是为了培养勇气、正直和同情心。这些品质对于处于领导职位的人们来说非常重要。
alap lándzsatecnikák gyakorlósora
Rou Gong Quan (Xing Long Tang Iskola)
Nagyon nehéz elmélyedni a Song-kori harcművészetek tanulmányozásában, mivel gyakorlatilag nincsenek forrásaink, amelyekkel dolgozhatnánk. Találgatni könnyű, viszont a hiteles forráshiány komoly kihívássá teszi a jól megalapozott tudományos munkát. Mindazonáltal, ebben az időszakban a harcművészetekre más művekben megjelenő utalások és finom megjegyzések jelzik, hogy egy lenyűgöző változási folyamat kezdődött. Sőt, ezek a folyamatok szorosan kapcsolódtak azokhoz az alapvető átalakulásokhoz, amelyek Song közel háromszáz éves története alatt újraformálták a kínai társadalmat.
深入研究宋代武术极为困难，因为我们几乎没有可供参考的资料。虽然猜测很容易，但缺乏可靠的文献来源对扎实的学术研究构成了严峻的挑战。然而，在这一时期，其他著作中出现的武术方面的提及和微妙的评论表明，一场引人入胜的变革过程已经开始。更重要的是，这些过程与宋代近三百年的历史中重塑中国社会的基础性转变紧密相连。
2025 nyarán Hangzhouban jártam a családommal, ahol meglátogattuk Yue Fei marsall Templomát, a Yuewang Templomot. Hangzhouban töltött szűk egy hét újra felkeltette a kíváncsiságomat, hogy pontosan mi is történt a kínai társadalomban a Song-dinasztiában. Érdekes, hogy e korral kapcsolatos beszélgetéseim nagy része a császári udvar katonai gyengeségére utalt, amely képtelen volt visszaverni az északi hódítókat. Mert azt bizonyosan tudjuk, hogy Songot folyamatosan fenyegették a lovas népek, melyekkel állandó konfliktusban állt. Északon a Liao és a Jin-, nyugaton Xia népei-, míg Youzhou (ma Peking) a kitan nép uralma alatt állt (少数民族政权), a Hebei régió pedig - amely ma a főváros (Peking) körüli terület - akkoriban a határ egyik kulcsfontosságú erődítménye volt. Mivel a határ menti fegyveres csaták a hétköznapok része volt, a helyi lakosság igen harcias szellemben élte mindennapjait, szabadidejükben harcművészetet gyakoroltak. Amikor háborúra került sor, mindannyian fegyvert tudtak ragadni, hogy felvegyék a harcot a betörő ellenséggel.
2025年夏天，我和家人一起去了杭州，参观了岳王庙。在杭州度过的这不到一周的时间再次激起了我的好奇心，想知道宋代社会究竟发生了什么。有趣的是，我关于这个时代的大部分讨论都提到了朝廷在军事上的软弱，无法击退北方入侵者。因为我们确切地知道，宋朝经常受到游牧民族的威胁，并与他们处于持续的冲突之中。北方有辽国和金国，西方有西夏，而幽州（今北京）则处于契丹人的统治之下（少数民族政权）。河北地区——也就是今天首都（北京）周围的区域——在当时是边境的关键防御要塞。由于边境的武装冲突是家常便饭，当地民众生活在好战的精神中，业余时间都在习武。每当战争爆发时，他们都能拿起武器，与入侵的敌人作战。
A harcművészetet (így Yue Fei harcművészetét is) alapvetően befolyásoló tényező volt a kor gazdasági és társadalmi fejlődése és átalakulása. A mezőgazdaság komoly átalakuláson ment keresztül: Kína lakosságának nagy része áttért a búza évi egyszeri betakarításáról a rizs többszöri aratására. Ez hatalmas mértékben növelte a termeszthető élelmiszer mennyiségét, aminek eredményeként Kína korábban stabil népessége rövid időn belül megkétszereződött. Egy ilyen népességrobbanás nem maradt problémák nélkül. Az új parasztközösségek arra kényszerültek, hogy gyengébb termőképességű földeket vonjanak művelés alá. Ez végül a jól ismert vidéki szegénységhez és banditizmushoz vezetett. A nemzet vagyona robbanásszerűen megnőtt, mely a gazdasági piacok gyors növekedéséhez (amit aztán hitelkezelési rendszerek - beleértve a papírpénz nyomtatását is - támogattak)-, a munkások körében megnövekedett szakosodáshoz valamint a kínai városok látványos növekedéséhez vezetett. A piac alapú kereskedelmi központok létrehozása alapvetően új típusú városi területek kialakulását tette lehetővé (melyek közül néhány lakossága meghaladta az egymillió főt), amelyek korábban nem léteztek Kínában. Ez pedig abszolút kritikus jelentőségű volt a harcművészetek fejlődésében, s nem csak a Song-, hanem a későbbi Ming dinasztiák idején.
A korai Song császárai (Taizutól kezdve) nagy hangsúlyt fektettek a hadsereg reformjára és megerősítésére. A "civil ügyek előtérbe helyezése a katonai ügyek háttérbe szorításával" (重文轻武) politika a hadvezérek katonai hatalmának gyengítésére irányult, ezzel pedig a népi harcművészetek virágzásnak idnultak. Ezt serkentette a katonai kiképzés szabványos módjairól szóló-, illusztrált művek nyomtatása és terjesztése. A Hét Katonai Klasszikust (武经七书) is összegyűjtötték, nyomtatták, mely hivatalos tanulmányi tárgy lett a katonai vizsgázók számára. A korszak gazdasági és piaci reformjaival összhangban a katonák már zsoldot kaptak, az állam ipari erejét pedig új típusú fegyverek fejlesztésére fordította: újfajta szablyák és számszeríjak jelentek meg. De számomra ennél is szembetűnőbb volt a hivatalos katonai kiképzés és a társadalom egésze között megváltozott kapcsolat. Ugyanis, a hadsereg feladata volt, hogy átfogó íjászati és egyéb készségek elsajátítását biztosítsa az 50 vagy nagyobb háztartásból álló polgári közigazgatási egységek vezetőinek. Ezzel pedig a Song udvar a harcművészeti ismereteket a helyi társadalomba eröltette. Yue Fei felemelkedése ennek volt köszönhető.
Miután ők képzésben részesültek, feladatuk volt a helyi lakosság kiképzése ugyanezen készségekben. A polgári háztartások pedig már gazdaságilag önellátóak voltak, szükségük csak fegyver- és képzésbiztosítására volt. Ez pedig sokkal olcsóbb módja volt a helyi biztonsági problémák kezelésének, mint hatalmas állandó hadseregek felvétele és fenntartása.
对武术（包括岳飞武术）产生根本性影响的因素，是当时的经济和社会发展与转型。农业经历了重大变革：中国大部分人口从一年一季的小麦收成转向了多季稻谷收成。这极大地增加了可供种植的粮食数量，导致中国原本稳定的 人口在短时间内翻了一番。这种人口爆炸并非没有问题。新的农民社区被迫耕种生产力较低的土地。这最终导致了众所周知的农村贫困和土匪横行。
国家的财富激增，导致了经济市场的快速发展（这得益于信用管理系统——包括纸币的印刷和流通——的支持）、工人专业化程度的提高以及中国城市的显著增长。基于市场的商业中心的建立，使得前所未有的新型城市区域得以形成（其中一些城市人口超过一百万），这在中国历史上是前所未有的。这一点对于武术的发展至关重要，不仅在宋代，而且在后来的明代也是如此。
宋朝初期的皇帝（从太祖开始）非常重视军队的改革和加强。“重文轻武”的政策旨在削弱军事将领的权力，这使得民间武术开始蓬勃发展。促进这一发展的是，印刷和发行了关于军事训练标准化方法的图文并茂的著作。《武经七书》也被收集、印刷，并成为军事考生的官方学习科目。
与该时期的经济和市场改革相一致，士兵开始领取薪饷，国家工业力量被用于开发新型武器：新型的刀和弩出现了。但对我来说，更引人注目的是官方军事训练与整个社会之间关系的改变。军队的职责是确保对由五十户或更多家庭组成的民政单位的领导人进行全面的弓箭和其他技能的培训。通过这种方式，宋朝廷将武术知识强加给了地方社会。岳飞的崛起就得益于此。在接受培训后，他们的任务是培训当地民众掌握同样的技能。民间住户在经济上已经可以自给自足，他们只需要提供武器和训练。这比招募和维持庞大的常备军来解决地方安全问题要廉价得多。
Yue Fei szülőhazája Hebei nyugati körzetében, Xiangzhou Tangyin (汤阴县) megyéjében volt. Ez a terület nem volt messze az északi frontvonaltól - ahogy fent is olvasható, Song kulcsfontosságú területe volt - így fiatalkorában bizonyára nagy hatással volt rá a népi harci szellem. Mivel a környezetében mindenki harcművészetet tanult, Yue Fei harcművészeti tanulmányai is magától értetődőek voltak. A kultúrtörténészek erre az időszakra úgy emlékeznek, mint amikor új önkéntes társaságok és társadalmi csoportok jelentek meg. Ahogyan a népesség nőtt és a gazdaság diverzifikálódott, új polgári szerveződések alakultak. Az itt élők spontán módon hozták létre azokat a falusi vagy vidéki társaságokat (结社练武，保家卫国) melyek önkéntes alapon szerveződött egyesülések voltak és eltértek az udvar által bevezetett "baojia" rendszertől (保家). Hebei régióban elterjedt volt a "Íjász Társaság" (弓箭社 Gongjianshe), amely saját-, jól kidolgozott oktatási és gyakorlási rendszerrel rendelkezett.
岳飞的故乡在河北西部的相州汤阴县（Tangyin）。正如上文所述，该地区离北方前线不远——是宋朝的关键区域——因此他年轻时一定深受民间尚武精神的影响。由于他周围的每个人都在学习武术，岳飞学习武术也是顺理成章的。文化历史学家将这一时期记为新志愿者协会和社团出现的时期。随着人口的增长和经济的多样化，新的民间组织也随之成立。生活在这里的人们自发地创建了乡村或农村社团（结社练武，保家卫国），这些社团是自愿组织起来的联合体，不同于朝廷推行的“保甲”制度（baojia）。“弓箭社”（Gōngjiànshè）在河北地区非常盛行，它拥有自己完善的教学和训练体系。
"带弓而锄，佩剑而樵，器甲鞍马，常若寇至"
"Íjjal a vállukon kapáltak, karddal az oldalukon fát vágtak, fegyvereik,
páncéljuk és lovaik állandóan készen álltak, mintha máris támadna az ellenség."
蘇軾, 乞增修弓箭社條約狀二首（之一） - SuShi: Két petíció az Íjász Társaság szerződésének módosítására (1. rész) - Északi Szong-dinasztia
Csak Zhengding és Baoding régiókban 588 társaságot tartottak számon, összesen 31 411 taggal – ami igen jelentős szám volt. Ez felkeltette az udvar figyelmét, mivel szüksége volt erre a népi fegyveres erőre az északi támadókkal szemben. Yue Fei mestere Zhou Tong az íjászat egyik legjobbja volt, akitől teljesen elsajátította e technikákat. Később a helyi híres lándzsaharcostól, Chen Guangtól (陈广) tanult harci technikákat [megjegyzés: Chen-t Yao Daweng (姚大翁), Yue Fei anyai nagyapja bérelte fel, hogy lándzsahasználatot tanítson a Xuanhe-korszak negyedik évében (1122-ben)]. Mivel a hosszú lándzsa és az íj egyaránt alkalmas volt a csatatéren való hatékony alkalmazásra, Yue Fei korai tapasztalatai szilárd alapot biztosítottak későbbi katonai pályafutásához.
Az Északi Song-kor végére - amikor a Jin délre nyomult - Song Császára, Zhao Gou 1127-ben elrendelte a "Hűség és Igazság Őrjárati Társaság" (忠义巡社 Zhongyi Xunshe) megalapítását. A Közép-Alföldön élő Jin-ellenes csoportok nagy részét "Zhongyi Xunshe"-nek nevezték el. A Huainan emberek magukat fegyverezték fel, a hegyek közelében élők hegyi erődöket (山寨 shanzhai), a vízpartiak vízi erődöket (水寨 shuizhai) alakítottak ki. Ezek a szervezetek - amelyek sűrűn behálózták a Közép-Alföldet - váltak híressé "Két Huai-menti Hegyi és Vízi Erődök" (两淮山水寨 Liang Huai Shanshuizhai) néven. Amikor Yue Fei később szembeszállt a Jin -el, az egyik stratégiája a Heshuo összekapcsolása (连结河朔) volt. Ez a frontvonalon harcoló hivatalos csapatok és az ellenség hátországában lévő Taihang-hegység Hűség és Igazság Társaságok közös hadműveleteit jelentette.
Mivel e harcművészeti csoportok a tényleges harci alkalmazást tűzték ki célul, a napi edzésük katonai jellegű és a gyakorlatiasságra összpontosított volt. Az olyan hivalkodó fegyverforgatás, mint a "virágos szablya, virágos lándzsa, taolu botforgatás vagy a görgős villa" (花刀、花枪、套棍、滚杈) bemutató jellegű mozdulatai nem tartoztak az edzések körébe.
仅在正定和保定地区，就记录有588个社团，共有31,411名成员——这是一个相当大的数字。这引起了朝廷的注意，因为它需要这些民间武装力量来对抗北方的侵略者。岳飞的师父周同是弓箭方面的佼佼者，岳飞从他那里完全掌握了这些技术。后来，他还向当地著名的枪术家陈广（陈广）学习了战斗技术 [注：陈广是岳飞的外祖父姚大翁在宣和四年（1122年）雇来教他枪术的]。由于长枪和弓箭都适用于在战场上有效应用，岳飞早期的经验为他后来的军事生涯奠定了坚实的基础。
北宋末年，当金人南侵时，宋高宗赵构于1127年下令成立“忠义巡社”（Zhongyi Xunshe）。中原地区的大部分抗金团体都被命名为“忠义巡社”。淮南人民自发武装起来，靠近山区的建立了山寨，靠近水边的建立了水寨。这些组织——密布于中原地区——被称为著名的“两淮山水寨”。
当岳飞后来对抗金人时，他的其中一个战略是“连结河朔”。这意味着在前线作战的官方部队与敌人后方太行山中的“忠义社”进行联合军事行动。
由于这些武术团体以实战应用为目标，他们的日常训练具有军事性质，并专注于实用性。像“花刀、花枪、套棍、滚杈”等炫耀性的武器展示动作不属于他们的训练范围。
A Yue Fei életrajza 《岳飞传》 és az "E Király Története" 《鄂王史》 egyaránt megemlíti, hogy Yue Fei Zhou Tongtól (周同) és Chen Guangtól (陈广) tanult. Az "felnőttkor" kifejezésre használt kínai karakter a ji guan (及冠, szó szerint: fejdísz felvétele), egy ősi kínai kifejezés, amely a "20 éves kort" jelenti, amikor a fiatalember felvehetett egy formális fejdíszt, ami a felnőtt társadalmi státuszát jelképezte.
Ezek a krónikák nem tesznek említést arról, hogy Yue mesterei konkrét harcművészeti stílusokat tanítottak volna neki; csupán íjászatot, lándzsahasználatot és a katonai taktikákat. Ismert egy legenda, mely elmeséli, hogy Zhou Tong elvitte az ifjú Yue-t egy buddhista szerzeteshez, aki az Emei Dapeng qigong (
峨嵋大鹏气功, Emei Nagymadár Qigong) stílust tanította. Azt mondják, ez volt a legendás erejének és harcművészeti képességeinek forrása. Fan Keping (范克平), a Taihe Wudang Quan (武当太和拳) 13. generációs örököse és ritka harcművészeti kézikönyvek gyűjtője szerint, Zhou Tong különféle "kemény qigong" (硬气功) gyakorlatok mestere volt. A legmegbízhatóbb történelmi források Zhou Tong-ról annyit említenek, hogy ő tanította Yue Feit az íjászat teljes művészetére, de sehol nincs említés arról, hogy valaha a Shaolin Templomban élt vagy szolgált volna. Meir Sharar történész rávilágít arra, hogy a XVIII. századra Yue Fei-nek tulajdonították a Xingyiquan megalkotását, a XIX. századra pedig már a Nyolc Brokáttekercs qigong gyakorlatsort és a fegyvertechnikákat is. A Tökéletesség Művelésének Tíz Összeállítása (脩真十書, ~1300 évek körül, mely fordítható még: A Valódi Élet/Tökéletesség Művelésének Tíz Könyve) a Nyolc Brokáttekercs gyakorlata (八段錦Baduanjin) megalkotását a Nyolc Halhatatlan (八仙) közül kettőnek, nevezetesen Zhongli Quan -nak (钟离权) és Lü Dongbin -nek (吕洞宾) tulajdonítja.
岳飞的传记《岳飞传》和《鄂王史》均提到岳飞曾师从周同和陈广。“成年”一词所用的汉字是“及冠”，这是一个古代的中文表达，指“二十岁”，那时年轻人可以佩戴正式的头饰，象征着其成年人的社会地位。这些编年史并未提及岳飞的师傅曾教他特定的武术套路；他们只教他射箭、枪法和军事战术。
有一个传说，讲述周同曾带年轻的岳飞去见一位佛教僧人，该僧人教授了峨嵋大鹏气功。据说这是他传奇力量和武术能力的发源。武当太和拳第十三代传人、稀有武术手稿收藏家范克平认为，周同是各种“硬气功”练习的大师。最可靠的历史资料只提到周同教导了岳飞完整的射箭艺术，但从未提及他曾在少林寺生活或服务过。
历史学家梅尔·沙哈尔（Meir Shahar）指出，到十八世纪，岳飞被认为是形意拳的创始人；到十九世纪，八段锦气功和器械技术也被归功于他。《修真十书》（约1300年代，亦可译为《修真之十书》）将八段锦的创编归功于八仙中的两位：钟离权和吕洞宾。
Yue létrehozta a Yibai Lingba Qinna (一百零八擒拿 – 108 Megragadó Kéztechnika) technikákat, amely a Ying Quan (鹰拳 Sas Ököl, vagy nevezik még: Ying Shou 鹰手 Sas Kezek) része. Miután marsall lett a császári hadseregben, Yue Fei Xingyi Quan -ra (形意拳) tanította tábornokait, és Saskarom (鷹爪) technikákra a katonáit. Yue Fei harcművészetének technikái és módszerei a harctéren alakultak és fejlődtek, később harcművészeti készlteit-, kombinációit és módszerét Yuejia Quan-ként nevezték. Megértette HuaTuo WuQinXi (五禽戲 – "Öt Állat Qigong") lényegét és létrehozta saját "gyógyászati qigong" gyakorlatát, amelyet Ba Duan Jin -ként (八段锦 – "Nyolc Brokáttekercs gyakorlatok") ismerünk. Bár erről, fentebb Mehr Sharar-t idézve megoszlanak a vélemények. Yue Fei ezt a gyakorlatsort végeztette katonáival, hogy testük erős és felkészült maradjon.
岳飞创编了“一百零八擒拿”技术，这是鹰拳 （也称作鹰手） 的一部分。在成为皇军元帅后，岳飞教导他的将军们形意拳，并教导他的士兵鹰爪技术。
岳飞武术的技术和方法在战场上形成和发展，他后来的这套武术技巧、组合和方法被称为岳家拳。他领悟了华佗五禽戏的精髓，并创编了自己的“医疗气功”练习，即我们所知的八段锦。（尽管如上文梅尔·沙哈尔所述，对此存在争议。）岳飞让他的士兵练习这套功法，以保持身体强壮和随时准备战斗。
Megjegyzések:
A Saskarom (鷹爪派) főként fogótechnikáiról, ízületi zárairól, földreviteleiről és nyomáspontos ütéseiről ismert. A stílus a Ming-dinasztia idejéig öröklődött, nagy hatótávolságú ütéseket és ugrásokat is tartalmazott. A Qing-dinasztia idején Liu Shijun (刘士俊) a Saskarom modernkori elődjeként vált ismertté. Tanítványa, Liu Chengyou (刘成友) később Chen Zizhenget (陈子正 1878-1933) tanította, akit a köztársaság időszakában meghívtak, hogy tanítsa a stílust a rangos Chin Woo Atlétikai Szövetségben (精武体育会). A stílus akkor terjedt el, amikor a Chin Woo testvériskolákat nyitott más tartományokban, ma pedig már világszerte gyakorolják.
鹰爪派以其擒拿技术、关节锁、摔法和点穴打击而闻名。该流派一直传承到明代，当时它还包括远距离的打击和跳跃技术。清代时期，刘士俊（Liu Shijun）被认为是现代鹰爪的先驱。他的弟子刘成友后来将此功法传授给了陈子正（1878-1933），后者在民国时期被邀请到著名的精武体育会（Chin Woo Athletic Association）教授该流派。随着精武会在其他省份开设分会，此流派得以广泛传播，如今已在世界范围内进行练习
A Xingyi Quan (形意拳) látszólag egyenes vonalú mozdulatok és a leggyakrabban rövid távolságról alkalmazott robbanékony erő (爆发力 bàofālì) jellemzi. Összehangolt mozdulatokat használ, hogy erőkitöréseket generáljon az ellenfél elsöprésére, egyidejűleg támad és védekezik. A módszerek napjainkban iskolánként változnak, de mindig magukban foglalják a pusztakezes küzdelmet (többnyire egyetlen mozdulatokban/kombinációkban, néha pedig formákban), valamint a pusztakezes intenzív harchoz hasonló testmechanikájú fegyverek használatát. A művészetben a mozgást és a testmechanikát nagyban befolyásolta a botok és lándzsák használatának gyakorlata. A történelmileg és technikailag rokon harcművészetek közé tartozik a dai stílusú Xinyi Liuhequan (心意六合拳 eredetileg a hui etnikai csoport családi harcművészete volt, és nem adták tovább kívülállóknak), a Liuhe Xinyiquan (六合心意拳) és az Yiquan (意拳). A legkorábbi írásos feljegyzések a XVIII. századra nyúlnak vissza, és a Henan tartománybeli Ma Xueli, valamint a Shanxi tartománybeli Dai Longbang nevéhez fűződnek. Az, hogy a stílust Yue Fei hozta volna létre vitatott, de alapítóként Yue Fei-t tiszlteli. Ji Jike (姬际可 1602—1683) a Zhongnan-hegyen szerezte meg Yue Fei harcművészeti kézikönyvét és elsajátította a Liuhe lándzsatechnikát. Később ezt psztakeze formává alakítva alkotta ezt az stílust. Ji Jike tanítványai különböző csoportokra oszlottak, Henan-, Shanxi és Hebei megyékben és különböző neveken adták tovább a stílust: Xinyi Liuhequan (心意六合拳), Xinyiquan (心意拳) és Xingyiquan (形意拳). A Xinyiquan-t Shaolin szerzetesek "Xinyi Ba"-nak (心意把) nevezték.
形意拳的特点是看似直线型的动作和常用于短距离的爆发力。它利用协调的动作来产生爆发性的力量，以横扫对手，并实现攻防同步。如今，各流派的练习方法有所不同，但总是包括徒手格斗（多为单式/组合，有时以套路形式），以及使用与徒手格斗相似身体力学的武器。
该武术中的运动和身体力学深受棍和枪使用练习的影响。历史上和技术上相关的武术包括戴氏心意六合拳（心意六合拳，最初是回族家庭武术，不传外人）、六合心意拳和意拳。
最早的书面记载可以追溯到十八世纪，与河南省的马学礼和山西省的戴龙邦有关。该流派是否由岳飞创立存在争议，但它尊岳飞为祖师。姬际可（Jī Jìkě，1602—1683）在终南山获得了岳飞的武术手稿，并掌握了六合枪法。后来他将其转化为徒手形式，创编了这一流派。姬际可的弟子分为不同的群体，在河南、山西和河北等省份以不同的名称传授此功法：心意六合拳、心意拳和形意拳。心意拳被少林僧人称为“心意把”。
Ba Duan Jin (八段锦) qigong gyakorlatot több, a Song-dinasztia idejéből származó enciklopédia is megemlíti. z "Út Tengelye" 《道枢》 (kb. 1150) leírja ennek a qigongnak egy archaikus formáját. A gyakorlatot később, az évszázadok során nyolcról tizenkét mozdulatra bővítették és leírták a "Belső Technikák Illusztrált Magyarázata" 《内功图说》 (1882) című harcművészeti kézikönyvben, melyet Wang Zuyuan (王祖源), az Izom és Ín Átalakításának Klasszikusa 《易筋经》 gyakorlatok híres művelője írt. A XIX. századi források a stílust a félig-legendás kínai népi hőshöz, Yue Fei marsallhoz kötik, és úgy írják le, hogy azt katonái számára hozta létre egyfajta gyakorlatként. A legenda szerint a gyakorlatot azért tanította a férfiainak, hogy segítsen megőrizni testük erejét és harcra való felkészültségét. Yue említése az Izom és Ín Átalakításának Klasszikusa 《易筋经》 kézikönyv második előszavában (原叙二·周守儒序 1624) szereplő nemzeti hősként, mesterként az oka annak, hogy neki tulajdonították a Baduanjin qigong megalkotását. Ezt mutatja az "Ötödik Eredeti Előszó: Niu tábornok előszava" (的原叙五·牛将军序), mely szöveg a déli Song-dinasztia korába nyúlik vissza, Yue Fei-hez kötve a gyakorlat eredetét. Az előszó szerzője Niu Gao (牛皋), Yue Fei egyik hűséges tábornoka (Song-dinasztia Shaoxing-korszakának 12. évében (i.sz. 1142), Niu Gao, a Hongyi tábornok, a Nagy Marsall, Yue Shaobao zászlója alatt Ezhou-ban 时宋绍兴十二年 鄂镇大元帅少保岳麾下宏毅将军牛皋鹤九甫序).
八段锦气功练习在几部源于宋代的百科全书中都有提及。 《道枢》（约公元1150年）描述了这种气功的一种古老形式。该功法后来在几个世纪中从八个动作扩展到十二个动作，并被记载在武术手册《内功图说》（1882年）中。该手册由王祖源，一位著名的《易筋经》习练者所著。
十九世纪的资料将此功法归于半传奇性的中国民间英雄岳飞元帅，并描述它是为他的士兵创建的一种锻炼方式。传说记载他教授士兵这项功法，以帮助他们保持强壮的身体和充足的战斗准备。岳飞作为一位民族英雄和宗师在《易筋经》手册的第二篇序言（原叙二·周守儒序，1624年）中被提及，是其被认为是八段锦气功创编者的原因。
这一点体现在《原叙五·牛将军序》中，该文可以追溯到南宋时期，将此功法的起源归于岳飞。这篇序言的作者是牛皋（Niú Gāo），岳飞的一位忠诚将领（题记为“时宋绍兴十二年 鄂镇大元帅少保岳麾下宏毅将军牛皋鹤九甫序”，即宋绍兴十二年，公元1142年，鄂镇大元帅少保岳麾下宏毅将军牛皋所作）。
Yue Fei a belső harcművészetek és lándzsahasználat terén szerzett tudását ötvöve alkotta meg a Xingyi lineáris ütéseit. Sokan azt állítják, hogy ehhez a buddhista Izom-, és Ínátalakító Qigong és a Velőmosó Qigong rendszereket a külső technikákkal kombinálta.
Fontos megjegyezni, hogy bár a harcművészeti hagyomány és a legenda erősen összekapcsolja Yue Fei-t mind a Sas Karommal (Chin Na) mind a Xingyi Quan-nal, a modern tudományos kutatás a Xingyi Quan tényleges történelmi eredetét általában a későbbi korokhoz (Ming-, és Qing-dinasztiák) és más mesterekhez (például Ji Jike 姬際可 1588–1662) köti, akik a stílust Yue Fei katonai elveire vagy elveszett kézikönyveire hivatkozva azt népszerűsítették.
A Pei Xirong (裴锡荣 1913-1999) és Li Yingang (李英昂 1930-1988) által írt Henan Orthodox Xingyi Quan (河南正宗形意拳) című könyv szerint Dai Longbang (戴龙邦 1732?–1801) Xingyi mester írta a "Hat Harmónia Stílus Előszavát" 《六合拳序》 a Qianlong császár uralkodásának 15. évében [1750], melyben ez áll:
岳飞将他在内家武术和枪法方面的知识相结合，创编了形意拳的直线型打法。许多人声称，他为此将佛教的《易筋经》和《洗髓经》（Velőmosó气功）与外家技术进行了结合。
值得注意的是，尽管武术传统和传说将岳飞与鹰爪擒拿和形意拳紧密联系起来，但现代学术研究通常将形意拳的实际历史起源追溯到更晚的时期（明清两代）和后来的大师（例如姬际可 1588–1662年），他们援引岳飞的军事原则或遗失的武术手稿来推广该流派。
根据裴锡荣（1913-1999）和李英昂（1930-1988）合著的《河南正宗形意拳》一书，形意拳大师戴龙邦（1732？–1801年）在乾隆皇帝统治第十五年【1750年】撰写了《六合拳序》，其中写道：
"于乾隆十五年为”六合拳”作序云：”岳飞当童子时，受业于周侗师，精通枪法，以枪为拳，立法以教将佐，名曰意拳，神妙莫测，盖从古未有之技也。"
"...amikor gyermek volt, Zhou Tong mestertől kapott különleges instrukciókat. Rendkívül jártas lett a lándzsa módszerben. A lándzsát használta fel az ököltechnikák megalkotására. Létrehozott egy módszert, amelyet Yi Quan-nak nevezett. Ez rejtélyes és kifürkészhetetlen, a régi idők követői nem rendelkeztek ilyen képességekkel. A Jin, Yuan és Ming dinasztiák idején kevesek birtokolták a tudományát. Egyedül Ji Gong [Ji Jike] rendelkezett vele."
Dai Longbang (戴龙邦 1732?–1801) Hat Harmónia Stílus Előszava 《六合拳序》 - 1750
Létezik egy elmélet arról, hogy a Xinyi Quan-t (心意拳) Yue Fei hozta létre. Ez a Cao Jiwu (曹继武) által írt "Tíz Módszer Összefoglalása" (十法摘要) című műben jelent meg először írásban:
关于心意拳由岳飞创编的说法，最早出现在曹继武所撰的《十法摘要》中：
"惟此六合拳者则出自宋朝岳武穆王。嗣后金元明数代，鲜有其技，至明末清初有蒲东诸冯姬隆风先生……遍访名师，至终南山，得岳武穆王拳经。"
"Ez a Liuhe Quan a Song-dinasztiából származó Yue Wumu királytól ered. Azt követően a Jin, Yuan és Ming dinasztiák idején ez a technika ritkán volt látható, egészen a Ming-dinasztia végéig és a Qing-dinasztia elejéig, amikor Ji Longfeng úr a pudongi Zhufeng-ből... körbeutazva híres mestereket keresett fel, eljutott a Zhongnan-hegyre, és megszerezte Yue Wumu király ökölvívó klasszikusát."
Cao Jiwu (曹继武) Tíz Módszer Összefoglalása (十法摘要)
Később ebből alakult ki az a mondás, hogy "a Xinyi Tizenkét Állatformát Yue Fei hozta létre, amikor a Niutou-hegyen csapdába esett." (心意十二形为岳飞被困牛头山时所创) Ez az állítás rezonált az emberek Qing-dinasztia uralmával szembeni elégedetlenségére és a nemzeti hős, Yue Fei iránti tiszteletét erősítve gyorsan elfogadták, így széles körben elterjedt.
Yue Fei 1132-ben Huangmeiben és Hongzhouban (a mai Nanchang, Jiangxi) harcolt, fia Yue Zhen a helyieket képezte a terület védelmére. Sok katonát tanítottak, akik később a császári hadsereghez csatlakoztak. Ez az időszak Yue Fei aranykora volt. Magas szintű katonai stratégiára-, készségekre és harcművészeti mesterségre tett szert. Felesége és fiai a mai Huangmei, Wuxue és Jiujiang környékén éltek (Hubei és Jiangxi tartományban). Második fia, Yue Lei követte őt a seregben. A Yue családnak szó szerint több száz közvetlen leszármazottja van, akik még mindig Hubei/Jiangxiban élnek és sokan közvetlenül Yue Fei fiaitól származnak.
Eredetileg a Yue Fei által tanított harcművészeti módszereket nem Yuejia Quan-nak nevezték, csak generációkkal később vált ezen a néven ismertté. Rövid ideig Yuejia Chui (岳家锤) néven illették, melyet leszármazottai örökítettek tovább. Mivel a Hakka Jiangxi tartományon is áthaladt, a guangdongi Meixian Yuejia Jiao (梅县 岳家教) stílusa is ugyanebből a forrásból származik.
后来，由此衍生出了“心意十二形为岳飞被困牛头山时所创”的说法。这一说法引起了人们对清朝统治的不满，并增强了对民族英雄岳飞的崇敬，因此很快被人们接受并广泛流传。
岳飞曾在1132年于黄梅和洪州（今江西省南昌市）作战，他的儿子岳震曾训练当地民众保卫该地区。许多士兵接受了训练，他们后来加入了皇家军队。这是岳飞的黄金时代。他获得了高水平的军事战略、技能和武术造诣。他的妻子和儿子们生活在今天的黄梅、武穴和九江附近（位于湖北省和江西省）。他的二儿子岳雷跟随他参军。岳家有数百名直系后代，至今仍居住在湖北/江西，其中许多人直接是岳飞儿子的后裔。
最初，岳飞所传授的武术方法并不叫岳家拳，直到几代之后才以此名称闻名。它曾短暂地被称为“岳家锤”，并由他的后代传承下来。由于客家人也经过江西省，因此广东省梅县的岳家教也源于同一出处。
Tábornokai évekig a csatatéren harcoltak kötelességtudóan a Song-ért annak ellenére, hogy tudták, sok magas rangú miniszter korrupt. De sem a császár, Gaozong (赵构), sem miniszterelnöke, Qin Gui (秦桧) nem akarta legyőzni Jin-t, mert akkor szabadon kellett volna engedniük az elfogott korábbi császárt, Gaozong apját, Ő pedig visszaállította volna az uralkodását. Gaozong és Qin Gui titokban békét kötöttek a dzsürcsenekkel, és megparancsolták Yue Feinek, hogy állítsa le hadjáratait. A dzsürcsenek megszegték a békeszerződést és megtámadták a Song-ot. Yue Fei ismét határozottan visszaverte őket. A császár és a miniszterelnök visszahívta Yue Fei -t. Tervük az volt, hogy megöletik, melyet maga Yue Fei és tábornokai is sejtettek / tudtak.
Amikor Yue Fei, Yue Yun (a legidősebb fia) és Zhang Xian (张宪 ？-1142) tábornok egy csapdán átsétált a palotába, a rejtőzködő palotaőrök kihúzták a csapdaköteleket, összekötözték őket, majd Qin Gui miniszterelnök elé vitték, aki árulással és lázadással vádolta őket.
Amikor Han Shizhong (韓世忠 1089—1151.09.16), egy másik hűséges tábornok Qin Hui-t szembesítette Yue Fei és fia árulásának vádjával, majd a bizonyítékok hiánya felől érdeklődött, Qin Hui cinikus választ adott (eredeti szöveg szerint):
多年来，尽管岳飞的将领们知道许多高官腐败，但仍为宋朝忠诚地在战场上奋战。然而，无论是皇帝赵构，还是宰相秦桧，都不想彻底击败金国，因为如果那样做，他们就必须释放被俘的先皇——即高宗的父亲，而他可能会复辟。高宗和秦桧私下与女真人议和，并命令岳飞停止征战。女真人撕毁了和约，进攻宋朝。岳飞再次果断地击退了他们。皇帝和宰相召回了岳飞。他们的计划是杀掉他，而岳飞及其将领们对此也有所察觉/知晓。
当岳飞、岳云（他的长子）和张宪将军（?-1142）走进宫殿的陷阱时，埋伏的宫廷卫兵拉出陷阱的绳索，将他们捆绑起来，并带到宰相秦桧面前，秦桧指控他们犯有谋反和叛乱罪。当另一位忠诚的将领韩世忠（1089—1151年9月16日）当面质问秦桧有关岳飞及其子通敌叛国的指控，并询问证据时，秦桧给出了一个玩世不恭的回答（根据原文）：
「其事體莫須有。」 (Qí shì tǐ mò xū yǒu.)
Ennek szó szerinti fordítása:
A teljes mondat így is fordítható: "Lehet, hogy van (vád), talán nincs, de kell lennie valaminek."
Ez a kétértelmű válasz a kínai nyelv része maradt és mint kifejezés (莫須有 mò xū yǒu) koholt-, megalapozatlan-, rosszhiszemű vádként állandósult. Ez mmára a korrupció-, az igazságtalanság és az ártatlanok elítélésének szimbóluma Kínában. Rávilágít arra, hogy Yue Fei kivégzése politikai szükségességből (Gaozong trónjának védelmében), és nem valós bűnösség alapján történt.
Qin Gui és felesége a keleti ablakuknál ültek, amikor a felesége tervet eszelt ki Yue Fei, Yue Yun és Zhang Xian megmérgezésére, amíg börtönben vannak. Később ezt a "Keleti Ablak Cselekedeteként" (东窗事发, Dōngchuāng Shìfà) vonult be a történlmbe. A mai beszélt kínai nyelvben ez a kifejezés egy titokban elkövetett gaztettre, melyet végül lelepleznek. Az igazságtalanság, a bűn, vagy az árulás lelepleződésére utal; arra a pillanatra, amikor Qin Hui terve a nyilvánosság elé került (legalábbis a túlvilágon). A kifejezés a mai napig használatban van és szorosan kötődik a kínai kultúra legaljasabb árulásának emlékezetéhez.
这个模棱两可的回答保留在了中文里，并作为一个成语（“莫须有”，mò xū yǒu）固定下来，指捏造的、毫无根据的、恶意的指控。如今，它已成为中国腐败、不公和无辜者被定罪的象征。它凸显了岳飞的处决是出于政治需要（为了保护赵构的皇位），而非基于真实的罪行。
秦桧和他的妻子坐在东窗前时，他的妻子想出了一个在岳飞、岳云和张宪在狱中时毒死他们的计划。后来，这件事以“东窗事发”载入史册。在今天的中文口语中，这个表达指的是一个秘密犯下的恶行最终被揭露。它指不公、罪行或背叛的揭露；指秦桧的阴谋（至少在来世）被公之于众的时刻。这个词语至今仍在使用，并与中国文化中最卑鄙的背叛记忆紧密相连。
Yue Fei összesen 126 csatát vívott, de egyet sem veszített. Mindössze 39 éves volt, amikor meggyilkolták.
岳飞一生共打了126场仗，却从未输过一仗。在他遇害时，年仅39岁。
A következő császár, Xiaozhong (宋孝宗 1127–1194), minden vádat tisztázott Yue Fei ellen, és posztumusz számos kitüntetésben részesítette. Yue Fei templomát a Nyugati-tónál építették 1221-ben. Qin Gui és felesége két vasszobrát a templom előtt térdeltették le a Yue Fei ellen elkövetett igazságtalanságuk emlékeként. Évszázadokon át a látogatók leköpték és átkozták őket. Qin Hui-t és feleségét pedig a mai napig térdelő, vasból öntött szobrok formájában gúnyolják Yue Fei sírjánál Hangzhou-ban. Mi is megnéztük.
后来的皇帝宋孝宗（1127年—1194年）洗清了岳飞的一切冤屈，并追授了他许多荣誉。岳飞的庙宇于1221年在西湖边修建。秦桧及其妻子的两尊铁像被跪置在岳王庙前，作为他们对岳飞所施不公的永久纪念。数百年来，游客们向他们吐口水并诅咒他们。时至今日，秦桧及其妻子仍以跪着的铁像形式在杭州岳飞墓前受人嘲讽。我们也去参观了。
Yuewang Templom, Hangzhou, 2025 nyara
Qin Hui és felesége
Jogtalan kivégzése és hadseregének feloszlatása után Yue emberei állítólag bejárták egész Kínát, terjesztve a stílust, amely végül a Shaolin Kolostorba került. Később egy Li Quan (丽泉) nevű szerzetes ezt a stílust egyesítette a Fanzi Quan-nal (翻子拳 ~"Forgó Ököl") – egy másik, Yue-nek tulajdonított stílussal –, hogy létrehozza az Északi Saskarom stílus (北派鹰爪功) modern formáját.
A harcművészetben való magas szintű jártasság mellett Yue Fei írt és olvasott. Ismerte a klasszikusokat, köztük Sunzi A háború művészete 《孫子兵法》 és A Tavaszi és Őszi Évkönyvek 《春秋经》 Konfuciusz kommentárjaival, mely a konfuciánus erkölcs és a történelmi események összefüggését hangsúlyozza. Az évkönyvek olvasása és Konfuciusz kommentárjainak tanulmányozása bizonyítja, hogy Yue Fei nemcsak stratégiailag volt képzett, hanem a hűség (忠 zhōng ) és erkölcsi integritás konfuciánus elveit is magáévá tette, amely a katonai szolgálatában is megnyilvánult. Kalligráfiájának sajátos, gördülékeny jellege volt, néhány költői művet is alkotott.
在他被不公正地处决、军队解散后，据说岳飞的部下走遍了全中国，传播了这种功法，最终传入了少林寺。后来，一位名叫丽泉的僧人将这种功法与翻子拳，意为“翻转之拳”，据传是岳飞所创的另一种拳法）结合，创造了现代形式的北派鹰爪功。
除了在武术方面的高深造诣外，岳飞也擅长书写和阅读。他熟知经典著作，包括《孙子兵法》和带有孔子注释的《春秋经》，后者强调儒家道德与历史事件之间的联系。阅读《春秋经》和研习孔子的注释，证明岳飞不仅在战略上训练有素，而且还秉持了儒家的忠（zhōng）和道德气节的原则，这些都在他的军事服务中得到了体现。他的书法具有独特的流畅性，并创作了一些诗歌作品。
Mindenek előtt, a "wu mu" (武穆) kifejezés Yue Fei posztumusz tiszteletbeli címe, ezért az értekezést gyakran "Yue Fei Elfeledett Műve" vagy "Yue Fei Hadviselési Könyve" néven emlegetik. A legenda szerint ez a mű tartalmazza Yue Fei harcászati és harcművészeti tudását. A '武' (Wǔ) és a '穆' (Mù) egyaránt gyakran használt karakterek az ókori kínai posztumusz névrendszerben. '武' (Wǔ) jelentése "aki félelmetes és erős, és akinek éles az erénye" (威彊叡德曰武), "aki képes a csapások és zűrzavarok megfékezésére" (克定祸乱曰武), "aki a népet fegyelmezi és legyőzi az ellenséget" (刑民克服曰武), (és van egy negatív értelmezés is: "aki túlzottan büszke és elbukik" – 夸志多穷曰武). A '穆' (Mù) jelentése "aki terjeszti az erényt és ragaszkodik az igazsághoz" (布德执义曰穆), "aki a szívbéli érzéseit megnyilvánítja a megjelenésén" (中情见貌曰穆). A '武穆' címet számos császár és miniszter-tábornok kapta, de Yue Fei posztumusz neve a legismertebb. Éppen ezért a '武穆' a legtöbb esetben Yue Feit jelöli.
首先，“武穆”是岳飞的谥号，因此他的论著常被称为《岳飞遗书》或《岳飞兵法》。传说中，这本著作包含了岳飞的军事战略和武术知识。
“武”和“穆”都是中国古代谥号制度中常用的字。“武”的含义包括“威猛强大、有锐智之德”（威彊叡德曰武）、“能够平息祸患和动乱”（克定祸乱曰武）、“能够制约民众并战胜敌人”（刑民克服曰武）（也存在一个负面解释：“过于自负而失败”——夸志多穷曰武）。
“穆”的含义包括“广施恩德，坚守正义”（布德执义曰穆）、“将内心情感表现在外貌上”（中情见貌曰穆）。
“武穆”这个谥号被授予了许多皇帝和将相，但岳飞的谥号最为人所知。正因如此，“武穆”在大多数情况下特指岳飞。
Évekkel ezelőtt, egy véletlen folytán hallottam, hogy Yue Fei leszármazottai a mai napig a Hubei tartományban lévő Huangmei megyében (黄梅县) élnek, és ott őrzik a legendás "Wumu Emlékiratok" (武穆遗书) művet. Ez a gondolat Hangzhou-ban is szembe jutott, amikor a Wangyue Templomban sétáltunk.
多年前，我偶然听说岳飞的后代至今仍居住在湖北省的黄梅县，并守护着传说中的《武穆遗书》。当我们漫步在杭州的岳王庙时，这个念头也浮现在我的脑海中。
Huangmei megye Hubei, Anhui és Jiangxi (鄂、皖、赣) tartományok találkozásánál fekszik. Északról a Dabie-hegység (大别山) mellékvonulataira támaszkodik, délről a Jangce folyó természetes védvonalára (长江天险). Közlekedési csomópont, amely összeköti a Közép-Alföldet és a Jiangnan (a Jangcétól délre fekvő területek összefoglaló neve) régiót. Huangmei Kuzhu községében, Yangma falu Niejiawan (Nie család öble) Yangmeiling (Yangmei-gerinc) nevű részén található katonai vonatkozású helynevek és maradványok (Hivatalos Út (官道), a Yangmaling (养马岭 Lónevelő-gerinc) és a Weimachi (喂马池 Lóetető-tó) mintha igazolnák e környék szokatlan jellegét. A Huangmei megyei helytörténeti kötet feljegyzi:
黄梅县位于湖北、安徽和江西（鄂、皖、赣）三省交界处。它北靠大别山支脉，南临长江天险（自然防线）。它是连接中原和江南（指长江以南地区）的交通枢纽。在黄梅县苦竹乡杨马村的聂家湾（聂氏家族的河湾）杨梅岭（杨梅山脊）地区，一些与军事有关的地名和遗迹（官道、养马岭和喂马池）似乎证实了该地区的不寻常。黄梅县志记载：
"飞死震匿姓大河间，弟霆（岳霆）以父死闻震在黄梅潜依。""
"Miután Fei meghalt, Zhen elrejtőzött Dàhéjiānban, öccse, Ting, miután meghallotta apja halálát,
titokban felkereste Zhent Huangmeiben."
Huangmei megyei helytörténeti kötet 《黄梅县志》
Zhou Zhuojie (周濯街 1946- ) szerint, a Song Története (宋史) és a Yue Klán Genealógiája (岳氏宗谱) feljegyzései alapján Yue Fei négyszer járt Huangmei megyében. A császári parancsra történő visszavonulást követően egyedül indult Lin’anba (a fővárosba) audienciára. Ezen utazás során Yue Fei érezte, hogy a sorsa bizonytalan. Rendszerezte az élete során elsajátított pusztakezes-, (拳术整理) lándzsavívó- és a tizennyolc alapfegyver technikát (十八般武艺), majd ezeket a kéziratokat adta át negyedik fiának, Yue Zhennek.
A következő évben a Jin katonák ismét megtámadták Huaxit és Song Gaozong császár elrendelte, hogy Yue Fei siessen a segítségére. Ez volt az utolsó harca a Jin-dinasztia ellen. A c feljegyzi, hogy Yue Fei egy Song Gaozonghoz intézett kérelemben ezt írta:
据周濯街（1946-）考证，根据《宋史》和《岳氏宗谱》的记载，岳飞曾四次到过黄梅县。在奉诏撤军后，他独自前往临安（首都）觐见。在此次旅途中，岳飞深感命运不定。他将自己一生所学的拳术、枪法和十八般武艺进行了整理，并将这些武术手稿传授给了他的第四个儿子岳震。
次年，金兵再次进攻华西，宋高宗皇帝命岳飞速去支援。这是他最后一次与金朝作战。史料记载，岳飞在给宋高宗的奏折中写道：
"欲乞亲至蕲、黄，以议攻却。"
"Kérem, engedélyezze, hogy személyesen Qi-ben és Huangban (蕲、黄) tárgyalhassam meg a támadást és az elűzésüket."
Song Története – Yue Fei Életrajza 《宋史·岳飞传》
Ez volt Yue Fei negyedik látogatása Huangmei megyében, ahová a császári fővárosba való visszatérésre szóló parancs után ment. Yue Fei megkereste barátját, Nie Datongot (聂大同 más néven Nie Fujun 聂夫君) Niejiáwan -ban (聂家湾), majd rábízta negyedik fiát, Yue Zhent, valamint ötödik fiát, Yue Tinget. Azonban arról, hogy Yue Fei valóban megírta-e Huangmei megyében a "Yue Család Pusztakezes Technikáit" (岳家拳术)és azt átadta-e negyedik fiának, Yue Zhennek, nincsenek közvetlen feljegyzések. Ugyanakkor Yue Jin (岳金), Yue Fei 31. generációs unokája azt állítja, hogy a családban szájhagyomány útján azt örökítették tovább, hogy Yue Fei életében a "pusztakezes technikák rendszerezését" (拳术整理) csak félig fejezte be. Miután mártírhalált halt, a családja magával vitte Yue Fei kéziratát Huangmei-be, és átadta Yue Zhennek (岳震) és öccsének, Yue Tingnek (岳霆).
Qianlong 54. évében (1789) a Huangmei megyei helytörténeti kötet 8. fejezete (《黄梅县志》卷八) egyértelműen rögzíti: a Hűséges és Harcias Király (忠武王 ~Yue Fei) fiai, Yue Zhen és Yue Ting sírjai Yangmeiling (杨梅岭) Laoshupo (老鼠坡) nevű részén találhatók. A Yue sírtól északra, körülbelül egy kilométerre található a Dabie-hegység mellékvonulata. Az 500 km kiterjedésű Dabie-hegységnek itt van egy hasadéka, amelyet Wulang-szorosnak (武郎关 Wulang Guan) neveztek el, más néven Yangmaling (养马岭 Lónevelő-gerinc). Az 1933-ban felülvizsgált Yue Klán Genealógia (岳氏宗谱 Yue Shi Zongpu) rögzíti, hogy amikor Yue Fei először érkezett Huangmei megyébe, ott hagyta negyedik fiát, Yue Zhent Wulang-szoros védelmére:
这是岳飞第四次到黄梅县，是在奉旨返回京城之后。岳飞到聂家湾找到他的朋友聂大同（又名聂夫君），将他的第四个儿子岳震和第五个儿子岳霆托付给他。然而，关于岳飞是否真正在黄梅县撰写了《岳家拳术》并传授给他的第四子岳震，并没有直接记载。但岳飞的第三十一世孙岳金声称，家族口头相传，岳飞生前只完成了一半的“拳术整理”。在他殉难之后，家人带着岳飞的遗稿来到了黄梅，并将它传给了岳震和他的弟弟岳霆。
乾隆五十四年（1789年）的《黄梅县志》卷八明确记载：“忠武王（岳飞）之子岳震、岳霆墓，在杨梅岭老鼠坡。其岳墓北去约一公里为大别山之支脉。绵延五百公里的大别山脉在此有一豁口，取名为武郎关，又名养马岭。”
1933年修订的《岳氏宗谱》记载，岳飞第一次来到黄梅县时，就将他的第四个儿子岳震留在了武郎关驻守：
"四震侯（岳震）先年随父王征讨李成、张用等，娄师驻兵黄梅县，诏进屯洪州（今南昌）后，人心惧，留震弹压黄梅。""
"A Negyedik Zhen [Yue Zhen] korábban követte apját, hogy Li Cheng és Zhang Yong ellen harcoljon. Amikor visszavonultak,
és [Yue Fei] parancsot kapott, hogy Hóngzhōuba (ma Nanchang) vonuljon, az emberek féltek, ezért [Yue Fei] ott hagyta Zhent,
hogy fenntartsa a rendet Huangmeiben."
Yue Klán Genealógia (岳氏宗谱)
A mai Huangmei megyében a Kuzhu körzetben (苦竹乡) lévő Yangma faluban (杨马村 ), Niejia -ban van Yue Fei negyedik fia, Yue Zhen (岳震)-, és ötödik fia, Yue Ting (岳霆) örök nyughelye. A sírkövön a következő felirat olvasható: "A Nagy Song Által Utólagosan Címzetes, Chaofeng Dafu Yue Zhen és Chen családjának, valamint Chaosan Dafu Yue Ting és Sheng családjának sírja." (朝奉大夫岳震朝散大夫岳霆) [megjegyzés: 朝奉大夫 (Cháofèng Dàfū), 朝散大夫 (Cháosàn Dàfū): Tiszteletbeli hivatalnoki címek a Szung-dinasztiában (posztumusz elismerést jelölnek)].
Az 1984-es népi harcművészetek felkutatására és rendszerezésére irányuló munka során felmerült, hogy Yue Fei hagyatéka itt lehet, Huangmeiben. Egy "harcművészeti titkos kézikönyv" (武功秘籍), amely magában foglalja a Yue Család Stíusát, lándzsatechnikáit, kardformáit, bottechnikáit és a többi 18 alapfegyver harcművészeti technikát.
Az évtized első felében Huangmei megyében élő Yue család miközben ősi sírjukat restaurálták feltárták a "Yuejia Quan" tartalmazó iratot. Újra szerkesztették, mely a "Yue Wumu Király Harcművészeti Alapjának Értekezése" 《岳武穆王武艺要论》 címet kapta. Akkoriban a Tartományi Sportügyi Hivatal (省体育局) tudomására jutott, hogy Huangmei megyében virágzik a harcművészet, a gyakorlók mind a Yue Család Harcművészetét (Yuejia Quan) gyakorolják, ezért vizsgálatot indítottak. Az eredeti példányt Yue Jin 1987-ben adományozta a kínai nemzetnek. Majd 2010-es évek elején a kézirat (másik) másolatát átadták a Kínai Állami Sportbizottságnak (a jelenlegi Nemzeti Sport Főigazgatóság elődjének), ahol azt a tradicionális kínai harcművészetek örökségeként archiválták és tanulmányozták. Így a kézirat ma már az állam gondozásában van. Huangmeiben ez alapján gyakorolják a harcművészetet, a lándzsát már több, mint 800 éve.
在今天的黄梅县苦竹乡杨马村聂家，是岳飞第四个儿子岳震和第五个儿子岳霆的永久安息之地。墓碑上刻着：“大宋敕封，朝奉大夫岳震、陈氏，朝散大夫岳霆、盛氏之墓。” [注：朝奉大夫（Cháofèng Dàfū）、朝散大夫（Cháosàn Dàfū）是宋代的荣誉官职（表示追授的荣誉）]。
在1984年开展的民间武术挖掘整理工作期间，有人提出岳飞的遗书可能就在黄梅。一部“武功秘籍”浮出水面，其中包括了岳家拳、枪法、剑法、棍法以及其他十八般武艺的技法。八十年代初，居住在黄梅县的岳氏家族在修复祖坟时发现了这份包含“岳家拳”内容的文稿。他们对其进行了重新编辑，命名为《岳武穆王武艺要论》。
当时，湖北省体育局得知黄梅县武术兴盛，习练者都练习岳家拳，因此展开了调查。这份手稿的原件于1987年由岳金捐献给国家。在2010年代初，该手稿的（另一份）抄本被移交给国家体委（即现国家体育总局的前身），作为中国传统武术的遗产被归档和研究。至此，这份手稿现由国家保管。黄梅县至今仍以此为基础练习武术，枪术的传承已超过800年。
Yue Wumu Király Harcművészeti Alapjának Értekezése 《岳武穆王武艺要论》
2018 áprilisában a Yuewang Templomban, Hangzhou-ban rendezetett nagyszabású kiállításon volt látható az eredeti példány egyetlen olyan példánya, amelyet Yue Jin személyesen másolt. "Korábban a Yuejia Quan családunk öröksége volt, de ma már nagyon szívesen bemutatom a mindenkinek, hogy ezzel is előmozdítsuk az Yue család kultúráját." Arra a kérdésre, hogy miért kiállítás formájában terjesztik az Yuejia Quant, Yue Jin őszintén válaszolt: "Sok módja van a harcművészetek népszerűsítésének. A helyszíni bemutató csak a felszín. Az, hogy egy művészi, a modern fiatalok számára vonzóbb módon mutassuk be a hagyományos harcművészeteket, egy nagyon is értelmes dolog."
2018年4月，杭州岳王庙举办了一场大型展览，展出了岳金亲笔抄写的原件的唯一一个摹本。“以前岳家拳是我们家族的遗产，但今天我非常乐意将它展示给大家，以此来弘扬岳家文化。”当被问及为何以展览形式传播岳家拳时，岳金坦诚地回答：“推广武术的方式有很多。现场表演只是表象。以一种更具艺术性、更吸引现代年轻人的方式来展示传统武术，是一件非常有意义的事情。”
Erre a stíusra ma nemzeti szellemi kulturális örökségként tekintenek az itt élők.
如今，这种功夫流派被这里的居民视为国家级非物质文化遗产。
Yue Hejun (岳和军) 65 éves 32. generációs unoka és a Yue Fei Gondolkodáskutató Társaság Huangmei Tagozatának főtitkára (岳飞思想研究会黄梅分会秘书长).
Elmondta, hogy a Yue Klán Genealógiája 《岳氏家谱》 feljegyzi, hogy Shaoxing tizenegyedik évében (i.sz. 1141), miután Yue Fei mártírhalált halt, Yue Zhen és Yue Ting a Huangmei megyei Longhu-hegyen (龙虎山) rejtőztek el, majd a Dabie-hegység (大别山) környékén bujkáltak, és 21 évig az È (鄂) vezetéknevet használták. Ez idő alatt Yue Zhen, Yue Ting (~és mások) rendszerezték apjuk kéziratait (Wumu Hagyaték 《武穆遗书》) de a benne lévő tartalmat nem tették közzé. A két fivér egy pillanatra sem feledkezett meg a nemzeti gyűlöletről és a családi bosszúról; gyakorolták a harcművészetet készen arra, hogy egy napon szolgálhassák a hazát és megbosszulják apjukat. Így maradt fenn a Yuejia Quan a Yue család ezen ágában. Egészen napjainkig láthatjuk Kína ezen részén Yue Zhen és Yue Ting életének nyomait. A Niejia-ban a Yue Családi Iskola (岳家学堂 Yuè Jiā Xuétáng), a Yue Családi Régi Ház (岳家老宅 Yuè Jiā Lǎo Zhái) és a Yue Családi Kert (岳家花园 Yuè Jiā Huāyuán) még ma őrzik és mesélik, hogyan élt a két Yue utód a beköltözésük után.
Yue Zhen 26. generációs leszármazottja, Yue Jin ma is Huangmei megyében él, az ősi stílus örököse Hubei-, Jiangxi és Anhui tartományokban, és azon kevés Yue Fei leszármazottak egyike, akik jártasak ebben a stíusban. 1986-ban részt vett az Országos Népi Harcművészeti Bemutató Konferencián (国民间武术表演大会), ahol Yuejia Quan technikái osztatlan sikert arattak. 13 évesen kezdett apja mellett harcművészetet gyakorolni. A Yue Wumu Király Harcművészetének Alapelvei a fegyveres technikákat és a Yuejia Quan módszereit őrzi. A Yuejia Quan összesen 15 technikát tartalmaz, melyből ma 10 maradt fenn. Ilyen a Szilvavirág Ököl (梅花拳 Meihua Quan), Öt Tigris Ököl (五虎拳Wuhu Quan), Fekete Tigris Ököl (黑虎拳Heihu Quan), Nyugat-Szichuanra Leereszkedő Vad Tigris Ököl (猛虎下西川拳 Menghu Xia Xichuan Quan) és a Nyelő Ököl (吞吐拳 Tuntu Quan). A Yuejia Quan a stabil állásra (桩法 zhan zhuang) helyezi a hangsúlyt, ahol az alsó testnek stabilnak kell lennie. Elmondta, hogy a Yuejia Quan öt módszerből (五法 wufa), öt harmónia mentén (五合 wuhe), hét csillagból (七星 qixing) és nyolc törvényből (八法 bafa) áll. Hangsúlyt az egyszerűségre, a rövid és erős mozdulatokra és a stabil-, mély állásokra helyezi.
Yue Jin bemutatta a Mandarin Kacsa Ököl (鸳鸯拳Yuanyang Quan) egyik gyakorlatsorát is:
岳和军，65岁，是岳飞第三十二世孙，也是岳飞思想研究会黄梅分会秘书长。他介绍说，《岳氏家谱》记载，绍兴十一年（公元1141年）岳飞蒙难后，岳震和岳霆藏匿于黄梅龙虎山（Lónghǔ Shān），随后辗转于大别山一带，改姓为“鄂”达21年。在此期间，岳震、岳霆（及其他人）整理了他们父亲的遗稿（武穆遗书），但并未公开其中的内容。两兄弟从未忘记国恨家仇；他们练习武术，随时准备有朝一日报效国家、为父报仇。岳家拳就是这样在岳家这一支脉中传承下来的。
时至今日，我们仍能在这片土地上看到岳震和岳霆的生活痕迹。在聂家湾，岳家学堂、岳家老宅和岳家花园等遗址，至今仍在守护和讲述着两位岳家后人迁居后的生活状况。
岳震的第二十六世孙岳金，现仍居住在黄梅县，他是该古老流派在湖北、江西和安徽三省的继承人，也是少数精通此流派的岳飞后裔之一。1986年，他参加了国民间武术表演大会，岳家拳的技术获得了巨大成功。他13岁时开始随父亲练习武术。《岳武穆王武艺要论》中记载了器械技术和岳家拳的方法。岳家拳共有15种技术，目前保留了10种。其中包括梅花拳、五虎拳、黑虎拳、猛虎下西川拳和吞吐拳。
岳家拳强调桩法（站桩），要求下盘稳固。他介绍说，岳家拳由五法（wǔ fǎ）、五合、七星和八法组成。它强调简洁、短促有力的动作以及稳固、低沉的马步。岳金还展示了鸳鸯拳的一个套路：
"鸳鸯硬如铁，专打气和血。
切莫打当胸，一命更难绝。"
"A Mandarin Kacsa kemény, mint a vas, főként a qi -t (életerőt) és a vért támadja.
Sose üss a mellkasra, mert az életet nagyon nehéz megmenteni."
Jelenleg a Yingmen Quan (硬门拳) más néven Yuejia Quan (岳家拳), Hongmenquan (洪门拳), Pingxiang Nanquan (萍乡南拳), Ying Zi Men (硬字门) és Yuejia Chui (岳家锤) valójában gyűjtőnév mely Jiangxiban keletkezett néhány száz évvel ezelőtt főként a Zimenquantól (字门拳) való megkülönböztetés céljából. A Yingmenquan változatai közé tartozik a Pingxiang Nanquan (Yingmenquan) Jiangxi nyugati részén, amely egy a Hongmen társadalomból származó stílus, és közös vonásokkal rendelkezik a szomszédos Hunan tartományban gyakorolttal. A Jiangxi északi részén, például Jiujiangban, Nanchangban, Fengchengben és Yichunban élő Yuejia Quan (岳家拳, Yue Család Stílusa) közös ősökkel rendelkezik a szomszédos Hubei stílussal (Wuxue és Huangmei megyékben), és Yue Fei fiainak leszármazottaitól származik (felesége és gyermekei a Déli Song-dinasztia idején Jiangxi északi - Hubei keleti részén éltek). A Yingmenquan harmadik fő típusát Jiangxi nyugati területein gyakorolják és valószínűleg egy Yuejia Quan keverék.
目前，硬门拳（Yìngmén Quán），又称岳家拳（Yuèjiā Quán）、洪门拳（Hóngmén Quán）、萍乡南拳（Píngxiāng Nánquán）、硬字门（Yìng Zì Mén）和岳家锤（Yuèjiā Chuí），实际上是一个统称，它在几百年前起源于江西，主要是为了与字门拳（Zì Mén Quán）作区别。
硬门拳的变体包括江西西部的萍乡南拳（硬门拳），它源自洪门社会，并与邻近的湖南省所练习的拳法有共同之处。江西北部，如九江、南昌、丰城和宜春的岳家拳（Yuèjiā Quán），与邻近湖北（武穴和黄梅县）的拳法有共同的祖源，并源自岳飞儿子的后代（岳飞的妻子和孩子在南宋时期居住在江西北部和湖北东部）。硬门拳的第三种主要类型在江西西部地区练习，很可能是岳家拳的混合体。
Yue Fei szegény családban született a Song-kor idején. Egy legenda szerint a garuda (da peng 大鵬, teljes nevén a Jīnchì Dàpéng Diāo 金翅大鵬雕) reinkarnációja volt, egy legendás gigantikus madáré, amely árnyékot adott Buddhának és védelmezője is volt. Látva, hogy a Song korrupt és a dzsürcsenek elfoglalták Észak-Kínát a Song udvartól megalapítva a Jin-dinasztiát (金朝), Buddha elküldte a garudát, hogy megvédje az embereket. Yue Fei apja egy nagy madarat látott berepülni a házba, közvetlenül Yue Fei születése előtt. Innen kapta Yue Fei (岳飞) a nevét. A "fei" (飛) jelentése "repülni, szárnyalni", mely a nagy madárra utal.
岳飞出生于宋代一个贫寒家庭。一个传说称，他是大鹏（完整的名称是金翅大鹏雕）的转世。大鹏是一种传说中的巨型神鸟，它曾为佛祖遮阴，也是佛祖的护法神。佛祖眼见宋朝腐败，女真人从宋朝手中夺取了中国北方并建立了金朝，于是派大鹏下凡保护百姓。岳飞出生前夕，他的父亲看到一只巨大的飞鸟飞入家中。岳飞（Yue Fei）的名字便来源于此。“飞”的意思是“飞翔、高飞”，指代那只巨鸟。
... és hogy Yue Fei még a gasztronómiára is hatással volt, íme egy kis érdekesség: a legenda szerint egy Hangzhou-ban élő cukrász (vagy árus) a haragját a konyhai alkotásba vitte. Lisztből két tésztadarabot gyúrt, amelyek Qin Hui-t és feleségét (Wang-ot) szimbolizálták. A két tésztadarabot összecsavarta, mintha Qin Hui és felesége elválaszthatatlanul összefonódtak volna a gonosz cselekedetben, majd forró olajban kisütötte őket. A süteményt eredetileg "Yóu Zhá Guì" (油炸檜), azaz "Olajban Sült Hui" néven kezdte árulni, felhívva ezzel az embereket, hogy "egyék meg az árulót". Bár az eredeti név (Yóuzháguì) még ma is ismert egyes dialektusokban, a sütemény hivatalos és ma leggyakrabban használt neve a Yóutiáo (油條) lett, ami szó szerint "Olajban Sült Csíkot" jelent. A Youtiao egy hosszú, aranybarna, olajban sült tészta, amelyet általában reggelire fogyasztanak, leggyakrabban rizskásával (congee) vagy szójatejjel. Így a kínaiak a mai napig akaratlanul is eljátsszák a Qin Hui feletti népi bosszút minden reggel.
……岳飞甚至对美食界也有影响，这里有一个有趣的典故：传说在杭州，一位糕点师（或小贩）将他的愤怒融入到了厨房创作中。他揉了两个面团，分别象征着秦桧和他的妻子（王氏）。他将两块面团拧在一起，象征秦桧夫妇在恶行中不可分割地纠缠在一起，然后将它们放进热油中炸制。
他最初以“油炸檜”，即“油炸秦桧”）的名字开始贩卖这种油炸食品，以此号召人们“吃掉奸贼”。虽然这个原名（油炸桧）在某些方言中仍被知晓，但这种食物的正式名称和现今最常用的名字是油条，字面意思是“油炸面筋”。油条是一种金黄色的长条形油炸面团，通常作为早餐食用，最常见的是搭配稀饭（congee）或豆浆。因此，直到今天，中国人每天早上都在无意中上演着对秦桧的民间报复。
Nyelvi–kulturális háttér
Harcművészet a Song-korban - népi harcművészet
Yue Fei harcművészetének alapjai
Yue Fei halála
Az elveszett értekezés - Wumu Emlékiratok (武穆遗书)
Legendák
Yue Fei születésének legendája 岳飞诞生传说
Qin Gui az olajban - Yue Fei története ihlette étel 油炸秦桧——受岳飞故事启发的美食
Megjegyzések, hasznos linkek