Utazás a digitális Kínába I. rész - a "Digitális Kína" stratégia 数字的中国之旅 – 数字中国
miért készülj fel digitálisan - 为什么需要进行数字化准备？
Cserkész Gábor | 2025.08. v1
CC BY-NC-ND 4.0
2025. április 11-én elérhetővé vált egy 13 részes online kurzus Kína nemzeti digitális stratégiájáról, a "Digitális Kínáról" (数字中国), melyet a Digitális Kína Építésének Globális Elrendezési Terv (数字中国建设整体布局规划, 2023. február) kiadása és a Nemzeti Adatigazgatás létrehozása (国家数据局 2023. március) után fejlesztettek ki. Ez a sorozat felbecsülhetetlen értékű lehet mindazok számára, akik a Digitális Kína hatókörét és céljait kívánják megérteni. Ebben a sorozatban a hatodik rész a "Digitális Kína" mint stratégia szerepét hangsúlyozza a 2035-re történő a kulturális nagyhatalommá váláshoz (Teremtsünk magabiztos és virágzó digitális kultúrát 数字中国建设系列之六： 打造自信繁荣的数字文化).
Erre felkaptam a fejem.
Otthonosan mozgok Kína kulturális világában 30+ év tapasztalattal, miközben jelenleg is a hazai és nemzetközi IT szektorban dolgozom, ahol 1999 óta sokmindennek lehettem a részese - átfogóan látom a technológiai fejlődést is. Itt pedig a kultúra és a legmodernebb info-komunikáció formáló erejű találkozásáról van szó - nekem való terep ez. A "Digitális Kína" (数字中国), mint átfogó kínai kormányzati össz-stratégia a fejlett technológiák kulturális produkcióba való integrálásának gyakorlatát a kreativitás ösztönzésének-, az új kulturális iparágak fellendítésének és a széles körű kulturális részvétel előmozdításának egyik módjaként tekinti. Kína nemzetközi megítélésének és kulturális befolyásának erősítésével pedig nem kérdés: a digitális kultúra központi szerepet játszik Kína globális "puha hatalmának" (软实力) megerősítésében.
A digitális kultúra fontos erő a nemzeti kulturális "puha hatalom" erősítésében és a kulturális kínálat szintje a kulturális fejlettség fontos mutatója… A kultúra digitalizálása fontos módja annak, hogy a kultúra életre keljen.
"Digitális Kína Építőipari Sorozat 6/13: Teremtsünk magabiztos és virágzó digitális kultúrát" - 2025. április 11.
Kína hatalmas és sokszínű kulturális hagyományainak digitalizálása és integrálása nagyon komoly kihívásokkal jár. A tartalom minősége egyenetlen-, logikailag összekapcsolt-, hatékonyan kereshető-, átfogóan megosztott nemzeti kulturális Big Data rendszerben egy összetett és folyamatos feladat. Saját léptékükben ez felfoghatatlannak tűnhet, különösen pl. a DOS-, azaz a Digitális Oktatási Stratégia kudarcának fényében - hogy csak eggyet említsek. A kínai kulturális adatbázis kiépítése a kulturális ipar ökoszisztémájának átalakítását is jelenti, nem csak technológiai-, hanem egyéb szabályozási-, működési és működtetési szinteken is. Erre pedig van 10 év, ami a már működő digitális platformokon-, ökoszisztémában (akár) meg is valósítható.
Ha a kínai kultúra és művészetek digitalizációjára egyszerre, mint kultur-diplomata és mint info-kommunikációs szakember tekintek, egy gigászi-, mélyen MI vezérelt-, legmodernebb technológiákat alkalmazó-, és azokból elemi szinten épülő adatmodell-, digitális világ képe sejlik fel. A "Digitális Kína (数字中国)" stratégia pedig nem újkeletű, ezért arra gondoltam, hogy ebben a cikkben bemutatom a legfontosabb jellemzőit, majd pedig a digitális Kínát. A cikk II. része a Utazás a digitális Kínába II. rész - Készülj fel digitálisan | 旅行中国 2 – 做好数字化准备 címmel egy gyakorlati útmutató a teljes kínai élményért.
Informatikai szakemberként a Telekomban már több, mint tíz éve vagyok részese-, nap-mint-nap alakítója a nagyvállalati digitális transzformációnak, ezért izgalmas számomra nyomon követni Kína ezirányú fejlődését, átalakulását - szakmai szempontból is. Az információs technológiák pozitív hatással vannak a piaci beilleszkedésre is, mivel csökkentik az új üzleti technológiákhoz (mint pl. a "szoftver mint szolgáltatás" (SaaS) vagy a felhőalapú számítástechnikához, Cloud Computing) való hozzáférés költségeit és segítenek egyenlő versenyfeltételeket teremteni a nagy- és kisvállalatok közt. Ennek ellenére az információs technológiák csökkentik a földrajzi konvergenciát, mivel a kevésbé fejlett régiókban működő vállalatok nem rendelkeznek a kritikus vezetői készségekkel, emberi tőkével és infrastruktúrával az új szolgáltatások eléréséhez. A digitalizáció és a technológia alkalmazása számos ágazatban gyökeres változást hoz és óriási hatással van az infrastruktúrára, s amint azt láthatjuk: geopolitikai eszköz is.
A C19 járvány időszakában a válság lehetővé tette Kína számára, hogy tesztelje már meglévő-, kiterjedt digitális figyelő- és okosvárosi infrastruktúráját Ezzel párhuzamosan ösztönözte a növekedést és az innovációt számos iparágakban, a robotikától a mesterséges intelligenciáig (MI). A kormányzat a digitális technológiákat alkalmazott a vírus elleni küzdelemben, a magán technológiai ipart pedig adatvezérelt megoldások szállításával bízta meg. Ezek az egészségügyi szektor kommunikációjában, a betegség-előrejelzésében és az erőforrás-gazdálkodásában a mozgáskövető alkalmazásoktól-, az arcfelismerő és hőkamerás rendszerektől kezdve a mesterséges intelligencia-, és a Big Data alapú platformokig és modellekig terjedtek.
Megjegyzés: Adatvezérelt megoldások olyan (elemző, modellező) informatikai megoldások, amelyek az adatok elemzésével segítik a döntéshozatalt vagy működést, szemben a rutinnal vagy intuícióval. A Big Data olyan fogalom, amely óriási mennyiségű, gyorsan keletkező és sokféle forrásból származó adatokra utal, melyeket a hagyományos adatfeldolgozó eszközökkel már nem lehet hatékonyan kezelni. Ez a jelenség az adatelemzés új fázisát jelenti.Ezért speciális technológiák és eszközök - pl elosztott rendszerek, big data adatbázisok és fejlett analitikai szoftverek - teszik lehetővé az adatok begyűjtését, tárolását, feldolgozását és elemzését, hogy rejtett összefüggéseket és értékeket tárjanak fel.
Sikerükre való tekintettel Peking igazolva érezte elkötelezettségét a technológiavezérelt kormányzás iránt. Az ötéves terv (FYP) a "Digitális Kína" (数字中国) felépítésére irányuló erőfeszítések részeként egy olyan digitális társadalom építésének elmélyítésére összpontosított, ahol a közszolgáltatások-, a városok-, a falvak- és a közösségek "okosabbá" (智慧) válnak, míg a kormányzati tevékenységek-, az információkezelés és a szolgáltatások pedig hatékonyabbá-, adatvezéreltebbé-, és integráltabbá.
Ezzel párhuzamosan az "intelligens kormányzás" (智治) koncepciója nem pusztán az olyan szolgáltatások, mint az egészségügy vagy az oktatás kényelmesebbé tételét-, a városok élhetőbbé tételét jelentette, hanem a kormány számára a digitális technológiák alkalmazása Kína "tudományos" módon történő irányítását valósította meg. A kínai intelligens városok integrált platformokként működnek, amelyeknek egyidejűleg segítik a társadalom felügyeletét és a közszolgáltatások nyújtásának javítását.
"A Xi Jinping főtitkárhoz évtizedek óta fűződő személyes kapcsolattal a Digitális Kína stratégia célja, hogy átfogó digitális átalakulás révén, nemzeti szinten növelje Kína alapvető versenyképességét és társadalmi hatékonyságát. A Nyugaton többnyire ismeretlen Digitális Kína mélyreható következményekkel jár Kína fejlődési pályájára, a nagyhatalmi versenyre és azokra a normákra nézve, amelyek az elkövetkező évtizedekben a nemzetközi rendszer alapját képezik."
David Dorman és John Hemmings - "Digitális Kína: A stratégia és geopolitikai következményei", Issues and Insights, 2023. február 20.
Mit jelent valójában a "Digitális Kína (数字中国)"?
A "Digitális Kína" Kína nemzeti digitális stratégiájának megnevezése, a szokásos írásmód szerint nagybetűvel. Egy rutinszerű félrefordítás, mint "digitális Kína" vagy "digitális nemzet" elfedi a "stratégiai" jellemzőjét.
A "Digitális Kína (数字中国)" kifejezés Kína stratégiai tervei (战略部署) közé tartozik, mely a nemzeti "informatizáció" legfelső szintű tervezését, "átfogó" stratégiáját és végállapotát jelenti. Társadalmi szintű (gazdaság, kormányzat, társadalom, kultúra és környezet) digitális átalakulásra törekszik az "alapvető versenyképesség" fokozása-, egy "intelligens társadalom" létrehozása-, és a kormányzat stabilitásának biztosítása érdekében a modernizált szocialista nagyhatalom kiépítése útján.
Megjegyzés: Az informatizáció a számítógépek, számítógép-alapú rendszerek és más információs és kommunikációs technológiák (IKT) bevezetését és elterjedését jelenti a társadalomban, a gazdaságban és a mindennapi életben.
Az informatikában az információ-biztonság mindig kiemelt figyelmet kap. Nem meglepő, hogy a "Digitális Kína" sikere Kína kibernagyhatalmi (网络强国) stratégiájának sikerességétől függ. Ez az ország felső-szintű nemzeti stratégiája, mely világszintű (世界一流) nagyhatalommá válását jelenti. Alapvető célja az egységes-, nemzeti szinten integrált kiberbiztonsági-, és informatizációs rendszerek (szabályok, intézmények és technológia) keretrendszerének kiépítése - persze, globális kiterjedéssel és hatással. Itt azonnal megjelenik egy másik fogalom is: az "okos társadalom (智慧社会)" fogalma. Ez nem más, mint a "nemzeti intelligenciával" való gazdálkodás végállapota, az "új típusú intelligens városok" magas szintű tervezése, valamint a kínai fejlődés új globális modelljének alapja. Az "okos társadalom" stratégiája a modernizált társadalmi kormányzásra-, a digitális szakadék felszámolására-, a tudományos és technológiai tehetségek lehető legszélesebb körű fejlesztésére-, valamint a kormányzati hatékonyság és a társadalmi egyenlőség révén az "emberek megélhetésének" javítására törekszik.
Közvetlen és távolabbi kollégáimmal történő beszélgetéseim során úgy éreztem, halamosak vagyunk úgy tekinteni Kína digitálizációs törekvésére, mint szabályozások, megfigyelési eszközök és technológiai ambíciók egyvelegére, figyelmen kívül hagyva az átfogó stratégiát, amely mindezt összeköti: a "Digitális Kínát". Márpedig ez, mint stratégia, kiemelt helyen szerepel a kínai kormány terveiben, azomban nagyon-nagyon eltér a digitális fejlődéshez való nyugati megközelítéseinktől. Ezért gyakran félreértjük, vagy teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Így pedig fennáll a veszélye, hogy nem látjuk ezen célok teljes képét és rendszerét.
Mert a kontextus számít.
A digitalizáció (数字化) az adatok értékét jelentősen megnövelte, az informatizációval párhuzamosan három történelmi szakaszban zajlott Kínában. Az első volt az "irodák digitalizálása", amelyben a PC-k, mint alapvető platform, az irodák, mint informatizációs környezet és a strukturált adatok alacsony mennyisége jellemzett. A második a "társadalom digitalizálása" szakasz volt, ahol az internet, mint alapvető platform, az egész társadalom, mint informatizációs környezet, és a strukturálatlan adatok növekvő mennyisége jelent meg. Ezt követte a harmadik szakasz, a "dolgok digitalizálása", dolgok internete, mint alapvető platform-, a teljes fizikai világ, mint informatizációs környezet-, valamint a Big Data növekvő mennyisége, sokfélesége és sebessége jellemez. Az informatizáció legújabb szakasza az "intelligencia szakasza", amelybe Kína a 2015–2017-es időszakban lépett be, mely a digitális Kína építésének "fő kontextusa" - az informatizálás új szakasza (新阶段).
E stratégia fő kontextusa Kína teljes nemzeti digitális átalakítása. Ez nem csak az 5G-ről (de már működik Xiong An-ban - Hubei tartomány - a 10G szélessávú kereskedelmi hálózat is), a mesterséges intelligenciáról vagy a robotokról szól: hanem Kína gazdaságának-, társadalmának-, kormányának-, sőt még ideológiájának(!) digitális alapokon történő újjáépítéséről. Ez a világ LEGNAGYOBB transzformációja: digitálisan átalakítani a nemzeti megújulás útját nagyhatalomként és létrehozni a modernizáció új, globális modelljét. A technológia a kormányzás és fejlesztés minden szférájába történő integrálásával a "Digitális Kína" grandiózus stratégiaként működik, vitathatatlanul a világ első digitális grandiózus stratégiája.
从数字福建到数字中国，习近平总书记建设信息化中国的战略思想一以贯之，一脉相承，在思想上、理念上高度关联.
A Digitális Fujiantól a Digitális Kínáig Hszi Csin-ping főtitkár informatizált Kína felépítésére vonatkozó stratégiai gondolkodása következetes, egy folyamatos sorban, és szorosan kapcsolódik a gondolkodáshoz és az elmélethez.
"A digitális Fujian a digitális Kína ideológiai forrása (数字福建是数字中国的思想源头)" Guangming Daily, 2018. április 23.
De a fent említett "Digitális Kína" stratégia mára tekinthető szakkifejezésnek is, mint ahogyan a kínai kormány is használja - ahol a technológia eszköz, nem pedig cél. Mert létrehoz egy digitálisan átalakított-, kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista rendszert (mint nagyszabású társadalmi rendszer-projekt), amely aztán a nemzeti megújulás eléréséhez szükséges informatizált és digitalizált alapokat teremti meg.
Belföldi kontextusban ez azt jelenti, hogy kialakul a világ első "intelligens társadalma", amely drámai előnyökkel jár mind a társadalmi egyenlőség, mind a társadalmi hatékonyság terén. Az intelligens társadalom azt is megmutatja a világnak (és Kína polgárainak), hogy a kapitalista (értsd: nyugati) fejlődés nem kínálhat jobbat a szocialista modernizációnál (értsd: Kínánál) napjaink digitális korában.
Megjegyzés: gondolj csak bele, hogy mit jelent a gyakorlatban az, hogy két éven belül közel egymilliárd kínai állampolgár használna rendszeresen mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatásokat vagy eszközöket. Ugyanis egy új államtanácsi irányelv szerint a mesterséges intelligencia használatának 2027-re el kell érnie a lakosság 70%-át, 2030-ra pedig a 90%-át, 2035-re pedig teljes mértékben át kell térni az úgynevezett "intelligens társadalomra". Ez a szabályozás olyan keretrendszereket szorgalmaz, amelyek a "természetes személyeket, a digitális személyeket és az intelligens robotokat" szabályozzák. Az alkalmazási forgatókönyvek mikro (egyéni), mezo (szervezeti) és makro (társadalmi) szintet ölelnek fel – az okosotthonoktól és az önvezető járművektől a digitális kormányzati platformokig és az intelligens egészségügyi rendszerekig. A mostani, 2025-ös irányelvek 《智能社会发展与治理标准化指引（2025版）》 tervként szolgálnak a mesterséges intelligencia társadalmi integrációjának tudományos szigorúsággal, etikai felügyelettel és szakpolitikai koordinációval történő kezeléséhez. De erre még később kitérek pár fontos gondalat erejéig. ...
Nemzetközi szinten a Digitális Kína a kínai innováció korszakát is bevezeti. Ez nagyhatalmi státuszt hoz magával számos stratégiai területen: mind polgári-, mind katonai téren. Az emberi fejlődés jelenlegi szakaszában, amelyben élünk, ezek együttesen egy forradalmi változás építőkövei: egyszerre új globális modernizációs modell és egyben új nagyhatalom, amely mindezt megtestesíti. A technológiai innováció és a tudományos kutatás előmozdítása a következő 2026-2030 a 15.-ik ötéves terv egyik fősodra olyan tartalmakkal, mint az "AI Plus" amely a mesterséges intelligenciát integrálja számos iparágba az automatizálás fokozása, a termelékenység növelése, a működési költségek csökkentése és a kínai gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében. Ennek mélyreató alkalmazása hozza létre a fent említett "intelligens társadalmat" is.
Ahhoz, hogy a "Digitális Kína" mint kormányzati össz-stratégia sikere tartós legyen, Kína kiépíti a világ első-, nemzetileg egységes szabály-, intézmény- és technológiai rendszerét, amely átfogóan kezeli az adatokat és azok intelligens alkalmazását. Ez fejeződik ki az adatkezelés-, és ellenőrzés intenzív összpontosításában, amelyet ma a nemzeti informatizáció új szakaszának nevez. Ez a kínai társadalom minden aspektusának digitális átalakítása, a kormányzattól és az ipartól kezdve az oktatáson, az infrastruktúrán át a mindennapi életig. A kormányzati hivatalos beszédekben és írott anyagokban / sajtóban Kína vezetői a Digitális Kínát a nemzeti megújulás "erőteljes digitális lendületeként" jellemzik. Más szóval: ez a digitális transzformáció Kína felemelkedésének motorja.
Ebben az átalakulásban az iránymutatás egy hosszú távú-, átfogó terv a meghatározott célok rendszerének eléréshez, miközben ez a hatalmas ország arra összpontosít, hogy a technológiai vezetővé váljon. Ez pedig széleskörű és mélyreható hatással van a világra, alapvetően átformálva a globális gazdaságot, politikát és technológiát. A digitális átalakulás a 14. ötéves tervének (FYP - 14th Five-Year Plan; 2021–2025) egyik kiemelt prioritása. Miután Kína szilárd alapokat épített ki digitális gazdasága számára, a következő szakasz a digitális technológiák reálgazdaságba-, valamint a társadalomba és a kormányzati funkciókba történő integrálásának időszaka.
A 2000-es évek elejétől rendszeresen utazom Kínába, így a változások e téren kimagaslóak: a gyors fejlődés, a hatalmas méret, az állami stratégiai irányítás és a technológiai szuverenitás elérése felé tett erőfeszítések ötvözetét látom. A politikától-, az info-kommunikációs ország-stratégiától kissé eltávolodva a hétköznapok Kínája baromi érdekes fejlődési ívet mutat.
Most már látod, hogy a digitalizációt a kormányzat a 2015. május 29.-én elindított "Made in China 2025 (中国制造2025)" majd pedig 2017-ben emelt szintű nemzeti stratégiaként kibotakozó "Digitális Kína (数字中国)" programok keretében, központilag irányítja és hatalmas forrásokkal támogatja. Ez nem csupán technológiai, hanem egyértelműen államilag vezérelt stratégiai és geopolitikai porjekt(ek) összssége, amely a technológiai önállóságot és a globális befolyás növelését szolgálja. Ez pedig egyedi jellemzőket és kihívásokat hordoz magában.
A kínai digitális gazdaság a világon a második legnagyobb, és jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez. Kína ambiciózus célja, hogy 2030-ra a világ vezető MI innovációs központjává váljon. A technológát már széles körben alkalmazzák a társadalmi menedzsmentben (pl. társadalmi kreditrendszer), az arcfelismerő rendszerekben, a logisztikában és az intelligens gyártásban. A mindennapok része már az arcfelismerés és vizuális MI, mely a világ egyik legfejlettebb és legszélesebb körben alkalmazott technológiája. Ott van és alapként szolgál a közbiztonságban és megfigyelésben (társadalmi menedzsment), mobilfizetésnél (arcfizetés), hozzáférés-vezérlésnél (épületek, közlekedés). Ezzel pedig már évekkel ezelőtt kialakult a valós idejű érzékelés és társadalom-menedzsment területe, ahol a fejlett MI rendszerek a közbiztonság-, a forgalomirányítás és a társadalmi menedzsment területén (pl. okosvárosok, arcfelismerő rendszerek) működik.
Persze ehhez már – sok minden más mellett - igen fejlett digitális hálózatok és adatkapcsolat kell. Nem meglepő, hogy Kína élen jár az 5G hálózatok kiépítésében (a világon az elsők között épített ki nagyszabású, önálló hálózati modellre épülő 5G hálózatot), ami alapvető a mobil internetgazdaság és az IoT (értsd: Dolgok Internete) robbanásszerű fejlődéséhez. Ez pedig hatalmas adatmennyiséget generál, amely gyűjtése, elemzése és felhasználása (Big Data) kulcsfontosságú. Így aztán a felhő- és edge computing szolgáltatások (pl. Huawei Cloud, Alibaba Cloud) dominálnak az üzleti és kormányzati szektorban. Lehetővé teszik (Kína-szerte!) a valós idejű adatelemzést és az ipari IoT megoldások működtetését. Mivel ezek a technológiák és megoldások adottak, erre épített kínai mobil internetgazdaság egyedülálló, ahol a fogyasztói internet (e-kereskedelem, mobilfizetés, közösségi média) a világ egyik legfejlettebb és legnagyobb ökoszisztémáját alakította ki (pl. Alibaba, Tencent, WeChat). Itt pedig a digitális infrastruktúra és az adatáramlás szigorúan központosított, ami eltér az általad megszokott decentralizáltabb modelltől.
Kínában az állam stratégiai szerepet vállal az innováció ösztönzésében és az iparpolitika irányításában is, mert fokozottan törekszik a digitális szuverenitásra és az adatok gazdasági eszközként való kezelésére (pl. az adatok adóztatásának, árazási mechanizmusának tisztázására tett kísérletek). Jelentős hangsúlyt fektet a kiberbiztonsági stratégiájára, amely magában foglalja a hazai informatikai rendszerek védelmét, de a nyugati országok informatikai rendszerei elleni hadviselést is (pl. a katonai informatikai egységek működtetése és a kiber-képességek fejlesztése kiemelt terület). Érdekességként megemlíthetem azt is, hogy ebben az ökoszisztémában bevezették a társadalmi kreditrendszert, mely informatikai szempontból ez egy hatalmas, valós idejű érzékelésen és Big Data analitikán alapuló figyelő- és értékelő rendszer, amely az állampolgárok online és offline tevékenységét logolja, majd pontszámot rendel hozzá. Ennek vannak jó és árnyaltabb oldalai is, ha nyugati szemléletben tekintesz erre a rendszerre.
… és akkor merre tart a technikai fejlődés?
A kínai digitalizáció fő iránya a technológiai szuverenitás és a mesterséges intelligencia (MI) vezette gazdasági-társadalmi átalakulás. Kína arra törekszik, hogy csökkentse a külföldi (főként amerikai) technológiáktól való függőségét, miközben kiépít egy-, az állami irányítással és Big Data-val támogatott globálisan domináns digitális ökoszisztémát. Például a digitális yuan (e-CNY) bevezetése központi banki digitális valutaként (CBDC) egy jelentős informatikai projekt, amely centralizált és megfigyelhető tranzakciókat tesz lehetővé, komoly Big Data elemzési potenciállal.
De Kína egyik stratégiai célja az is, hogy 2030-ra a mesterséges inteligcia alapú megoldások globális vezetőjévé váljon, ezért a kutatás mellett az egyik fő hangsúly az alkalmazásokon és az ipari bevezetésen-, alkalmazhatóságon van. Generatív MI és nagy nyelvi modellek (LLM) terén már jól látható a globális versenytársak (pl. ChatGPT) behozása, a fejlesztés állami felügyelet és tartalomcenzúra mellett zajlik (erről lejjebb pár konkrétumot is megosztok).
Talán hallottál már az "Övezet és Út" gazdaság-politikáról, amelynek egyik legfontosabb alapja a "Digitális Selyemút", a "Belt and Road Initiative" (Övezet és Út Kezdeményezés) részeként Kína digitális infrastruktúrát (5G, okosvárosok, pénzügyi technológia) exportál partnereinek, ezzel globálisan terjesztve kínai technológiai sztenderdeket (hivatalos nevén: Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road Development Strategy (丝绸之路经济带和21世纪海上丝绸之路发展战略).
A kvantumszámítástechnika és fejlett anyagok kritikus kutatási területeken Kína jelentős előnyt élvez a tudományos publikációk és a befektetések terén. A kvantumtechnológiák kutatásában, beleértve a kvantumszámítástechnikát, a kvantumkommunikációt (pl. kvantumkulcs-elosztás, QKD hálózatok) és a kvantumérzékelést. Kínai kutatócsoportok (mint a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem) többször is bejelentették a kvantumfölény elérését, mert a Zuchongzhi (祖冲之) névre keresztelt kvantumprocesszoruk (szupravezető qubitekkel) és a Jiuzhang (九章) fotonikus kvantumszámítógépük jelentős áttöréseket ért el. Erre nyilván azért van szükség, mert a brutális adamennyiséget egyre hatékonyabban kell feldolgozni. A fejlett anyagok kutatása és előállítása szintén kiemelt stratégiai iparág, mivel a modern technológiák (MI, 5G, elektromos járművek, repülőgépipar) alapját képezik. A fejlett anyagokat (új, speciálisan tervezett anyagok, amelyek kivételes fizikai, kémiai vagy mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és túlmutatnak a hagyományos anyagok képességein) mára széles körben alkalmazzák a repülés- és űrtechnológiában, az új energiaforrásokban (akkumulátorok, üzemanyagcellák), valamint a high-tech vegyiparban.
… és ha már ipar. Az ipari digitalizáció központi elem, amelynek célja az 'új minőségű termelőerőkön' (新质生产力) alapuló gazdasági növekedési modell kialakítása. Ez pedig az Ipar 4.0 terén az MI és a Big Data rendszerek beépítését jelenti a hagyományos iparágakba (gyártás, mezőgazdaság, egészségügy) a termelékenység növelése érdekében. Mivel az ország a digitális forradalom élvonalában áll, hatalmas ipari bázisára és technológiai képességeire alapozva a kínai kormány már ambiciózus terveket vázolt fel az Ipar 4.0 technológiák bevezetésének előmozdítására, olyan kezdeményezésekkel, mint a már tíz éves "Made in China 2025" program, ahol az ország gyártási kapacitásainak korszerűsítése high-tech iparágak előmozdításával történik.
Fentebb úgy fogamaztam, hogy a "Digitális Kína" stratégia a nemzeti megújulás elérésének következményeként a világ első intelligens (kínai) társadalmát alakítja ki. Szeretném hatrozottan felhívni a figelmet az "AI Plus"-ra (人工智能+), mely a 15.-ik ötéves terv egyik legfontosabb irányelve. A digitalizációra pedig semmi sem lesz nagyobb hatással, mint a mesterséges intelligencia (MI) ennyire mélyreható integrációja. Szerintem, ha eddig eljutottál az olvasásban, akkor már megjött az a bizonyos "aha" érzés. Erre most ráttennék még egyet: ismerd meg a Kínai Államtanács által közzétett véleményét a "AI Plus akció mélyreható végrehajtásáról" (kínai nyelven: "人工智能+" 行动的意见)
A kínai kormány először 2015-ben terjesztette elő az "Internet Plus" stratégiát (a 2015-ös szakpolitikai dokumentumban a mesterséges intelligencia csupán a 11. alpont volt az "Internet Plus" programon belül). Lényege az volt, hogy az offline tevékenységeket az online világba hozza, az internetes technológia segítségével lebontja az információs akadályokat és példátlan hatékonysággal köti össze az embereket a szolgáltatásokkal és az árukkal.
Ha Kínába mész, többek közt ezt tapasztalod:
Az „Internet Plus” korszak alatt az internet lényegében egy szuper-közvetítőként és koordinációs platformként működött. Magukat a termékeket nem változtatta meg alapvetően – ha elvitelre rendelsz, az étel ugyanaz marad; ha leinted a fuvart, az autó ugyanaz marad.
Tíz évvel később, a generatív mesterséges intelligencia térnyerésével Kína az "Internet Plus"-ról az "AI Plus"-ra vált. Egyes szakértők szerint az "Internet Plus" a kapcsolatról (连接) szólt – az információk összekapcsolásáról a folyamatok újratervezése és a hatékonyság javítása érdekében. Az "AI Plus" erre épít a kognitív képességek hozzáadásával: az "információkapcsolat-, és információterjesztésről" a "tudásalkalmazás-, és tudás-létrehozásra" térve át. Lényege a "felhatalmazás" (赋能). A termelési tényezők átszervezését, az értékteremtési modellek korszerűsítését, a szervezeti struktúrák átalakítását és az irányítás átalakítását ígéri.
Egy háromlépéses ütemtervet vázolnak fel az "AI Plus" szisztematikus előmozdítására:
1. lépés: 2027-ig széleskörű és mélyreható mesterséges intelligencia integráció elérése hat kulcsfontosságú területen. Az új generációs intelligens terminálok és mesterséges intelligencia alapú ágensek használati arányának meghaladnia kell a 70%-ot, és az intelligens gazdaság fő iparágainak méretének gyorsan növekednie kell.
Egyszerűen fogalmazva, mindössze három éven belül (!) azok a dolgok, amelyek ma még újdonságnak tűnnek (az MI által támogatott asszisztensek-, "alkalmazottak", az iparágspecifikus MI által támogatott ügynökök, az MI által támogatott hardverek, stb...) ugyanolyan általánossá válnak, mint amilyenek az okostelefonok és a mobilfizetés most. A technikai játékokból a kínai lakosság több mint 70%-a számára mindennapi szükségleti cikkekké válnak. Jó példa erre ahogyan a WeChat Pay és az Alipay Kína minden szegletében 2015 és 2018 között elterjedt – ilyen sebességű elterjedés várható a mesterséges intelligencia esetében 2027-ig.
2. lépés: 2030-ig az intelligens terminálok és mesterséges intelligencia alapú ágensek penetrációja meghaladja a 90%-ot, és az intelligens gazdaság Kína gazdaságának egyik fő növekedési hajtóerejévé válik.
90%-os elterjedés esetén az MI lényegében infrastruktúrává válik. Akár mint az elektromosság vagy az internet. Addigra, ha valaki nem jártas az MI használatában a munkahelyén vagy a mindennapi életben, úgy fogja érezni magát, mint azok a kevesek, akik ma is ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez – nem lehetetlen, de mindenképpen erős hátrányt jelent majd. A legfontosabb, hogy a dokumentum kifejezetten kimondja, hogy az "intelligens gazdaság" lesz a növekedés egyik fő motorja, ami nagy dolog: évtizedekig Kína növekedésének motorjai az ingatlanpiac és az internet voltak; a következő évtizedben pedig az intelligens gazdaság lesz az. A legnagyobb lehetőségek, a legjövedelmezőbb vállalatok és a legjobban fizető munkahelyek mind innen fognak származni.
3. lépés: 2035-ig Kína teljes mértékben belép az intelligens gazdaság és az intelligens társadalom új szakaszába.
A kulcsszó itt az "intelligens társadalom" - melyről már fentebb is írtam. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem magának a társadalomn átalakításáról is. A mesterséges intelligencia mélyen beépül a jogba, az etikába, a kultúrába és az emberi interakcióba. Ahogy a kínaiak dolgoznak, tanulnak, szocializálódnak, sőt még gondolkodnak is – mindez átalakul. A mai Kína számára 2035 olyan távolinak tűnhet, mintha visszatekintenénk az 1990-es évekre, az internet előtti időkre – ismerős, mégis idegen. Ez az a pont, ahol a sci-fi valósággá válik.
Megjelentek már ágazatspecifikus útmutatások is a mesterséges intelligencia alkalmazásának hat fő területére vonatkozóan.
A tudomány és a technológia területén a mesterséges intelligencia által vezérelt kutatási paradigmák feltárását, a mesterséges intelligencia interdiszciplináris szerepének megerősítését és az intelligens K+F eszközök támogatását szorgalmazza. A mesterséges intelligencia a tudományért nem csak a természettudományokról szól – a terv megemlíti a mesterséges intelligencia felhasználását a filozófiai és társadalomtudományi módszerek innovációjára, az ember-gép együttműködésen alapuló kutatás felé való elmozdulást, valamint a mesterséges intelligencia kognícióra, etikára és döntéshozatalra gyakorolt hatásának vizsgálatát is.
Az ipari oldalon a mesterséges intelligenciára épülő architektúrák és üzleti modellek-, mesterséges intelligencián alapuló vállalkozások fejlesztését javasolják. Kiemeli a mesterséges intelligencia szerepét a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásokban. Jelenleg Kínában a mesterséges intelligencia a másodlagos és harmadlagos iparágakban koncentrálódik, a mezőgazdaságban viszonylag kevesebb alkalmazással. Ez a dokumentum szisztematikus erőfeszítést jelent a mesterséges intelligencia minden ágazatba való bevezetésére.
A fogyasztói alkalmazások terén a mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatások, (pl. az intelligens asszisztensek bővítését-, a hatékonyságot javító mesterséges intelligencia által vezérelt alkalmazások) fellendítését szorgalmazza. Különösen kiemeli a következő generációs termékeket, mint például az internetre csatlakoztatott autók, a mesterséges intelligenciával működő okostelefonok és számítógépek, az intelligens robotok, az intelligens otthonok és a viselhető eszközök területét.
A közszolgáltatásokban kiemelkedik a mesterséges intelligencia szerepe a munkavégzési stílusok átalakításában, az intelligens oktatás és a személyre szabott tanulás lehetővé tételében. De az egészségügy, a kulturális produkció ezen technológiával támogatott fejlesztése is irány. Elismeri továbbá az aggodalmakat, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket helyettesíthet, nagyszabású mesterséges intelligencia alkalmazása készségképzést és újra-foglalkoztatási programokat szorgalmaz, és az innovációt a munkahelyteremtő lehetőségek felé irányítja.
A kormányzás tekintetében hangsúlyozza a mesterséges intelligencia biztonságos és rendezett alkalmazását a kormányzatban, beleértve a biztonsági szabályozást, a katasztrófamegelőzést, a bűnüldözést és a környezeti monitoringot.
Nemzetközi szinten a vélemények együttműködést szorgalmaznak a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia, a megosztott adatok és számítástechnika, valamint az ENSZ keretében történő közös irányítás terén a globális kihívások közös kezelése érdekében.
A vélemény gyakorlati kérdéseket is kitér. Ilye pl. a szellemi tulajdon és az adatjogok javítása a mesterséges intelligencia tanítása során, a nyilvánosan finanszírozott adatkészletek megnyitása, az adatkompenzáció és a bevételmegosztás új modelljeinek feltárása, valamint a mesterséges intelligencia pénzügyi és költségvetési támogatásának megerősítése. Hangsúlyozza az állami tőke szerepét, miközben ösztönzi a hosszú távú-, stratégiai magántőkét is.
Végül a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogszabályok fejlesztése-, a biztonsági értékelési és iktatórendszerek optimalizálása-, valamint a mesterséges intelligencia irányításának rugalmas és többszintű megközelítése is napirenden van, amelyeknek agilisnak, együttműködőnek és befogadónak kell lenniük.
2025. szeptember 9.-én hivatalos kommunikációban megjelent, hogy a Magyar Kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját (!), amely a 2020-ban elfogadott stratégia főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra. Az új stratégiában három kiemelt terület kap hangsúlyt és 2030-ra konkrét célokat és indikátorokat is megnevez. Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája nem csupán technikai dokumentum, hanem átfogó társadalmi és gazdasági program. A stratégia sikeres végrehajtása a kormányzat, a tudományos élet, az üzleti szféra és a társadalom közös érdeke és lehetősége is egyben.
Ezen a linken elérhető
Ha Kínába utazol a közeljövőben, akkor biztosan egy felejthetetlen kínai kaland vár rád, és most minden eddiginél felkészültebb lehetsz, hogy aztán zökkenőmentesen eligazodj benne. A cikk II. része a Utazás a digitális Kínába II. rész - Készülj fel digitálisan | 旅行中国 2 – 做好数字化准备 címmel egy gyakorlati útmutató a teljes kínai élményért!
A "Digitális Kína" (数字中国) stratégia
Az informatikai digitalizáció a mai Kínában, azaz a digitális Kína
AI Plus (人工智能+)
Megjegyzések, hasznos linkek