Mostanában sokat foglalkoztam Yue Fei -el, vele együtt pedig a Song-dinasztia kultúrájának és művészetének mélyebb rétegei tárultak fel. E korszellemet meghatározó kiváló kalligráfusok és írástudók közül számomra Lu You (陆游 1125–1210) munkássága-, stílusa volt a legérdekesebb, aki a Déli Song-dinasztia (南宋) kiemelkedő történésze és költője volt.

我最近花了很多时间研究岳飞，从中也更深入地了解了宋朝的文化和艺术。在这个时代，有许多杰出的书法家和文人，其中我对陆游（1125-1210）的作品和风格最感兴趣，他是南宋时期一位杰出的历史学家和诗人。

Lu You Mester földjén.
Feilai-csúcs, Lingyin Templom, Hangzhou

Olvastam egy történetet Lu You Mesterről, aki egy alkalommal találkozott egy idős gazdával az úton. A gazda elmesélte az ellenség iránti felháborodását és vágyát, hogy ellenálljon a Jin -nek és szolgálja hazáját. "Belső félelem gyötri keblem, mindig megtört szívem, mikor a hősök tetteire gondolok, könny szökik szememből." (私忧骄虏心常折，念报明时涕每潸) – e szavakat mondta az idős ember Lu You-nak, akit mélyen meghatott és amikor hazatért, egy verset írt "A szégyen felismerése" 《识愧》 címmel. Az öreg szavait tisztelettel építette be költeményébe. Szégyellte magát saját csüggedéséért. "Őszinte tanács az egyszerű emberek közt található." (忠言乃在闾里间), mely a legmélyebb megértés volt számára, amelyet a hétköznapi emberekkel való kapcsolataiból nyert.

我读过一个关于陆游大师的故事。有一次，他在路上遇到了一位年迈的农民。这位农民向他表达了对敌人的愤慨和报效国家的强烈愿望。这位老人对陆游说：“私忧骄虏心常折，念报明时涕每潸”（心中因担忧敌人而常感挫败，每当想到报效国家时便泪流满面）。陆游深受感动，回家后写了一首名为《识愧》的诗。他怀着敬意将这位老人的话语融入诗中，并为自己的沮丧感到惭愧。对他来说，“忠言乃在闾里间”（真诚的忠言存在于普通百姓之中）是他从与普通人的交往中获得的最深刻的感悟。

几年羸疾卧家山，牧竖樵夫日往还。
至论本求编简上，忠言乃在里闾间。
私忧骄虏心常折，念报明时涕每潸。
寸禄不沾能及此，细听只益厚吾颜。

Pár éve betegen fekszem otthon, a hegyek ölén,
Pásztorok és favágók járnak hozzám mindennap, mint régi barátok.
A bölcsességet a könyvek lapjain kerestem,
Pedig a hű szavak a falu népének ajkán csengenek.
Szívem szorong a büszke ellenség miatt,
S könnyek szöknek szemembe a fényes időkre gondolva.
Bár egy falat kenyerem sincs tőlük, mégis eljönnek,
Hallgatom őket, s arcomra csak még nagyobb szégyen ül.

A szégyen megismerése 《识愧》

Lu You, 79 évesen nyugdíjba vonult és visszatért szülővárosába, Shanyinbe (ma Shaoxing). Fél évvel később barátja, Guo Duanqing (郭端卿) egy Koreából származó, orangután szőréből készült ecsetet küldött neki ajándékba. Ez a szokatlan ajándék felpezsdítette az idős, de élénk elméjű költőt, aki azonnal használatba vette az ecsetet és lendületes vonásokkal nyolc új versét írta le vele. A mű egyetlen lélegzetvétel alatt elkészült, magát Lu You-t is elragadtatta. Ez a több mint 800 éves, "a megelégedettség írása" (得意書) címet viselő versgyűjtemény ma a Zhejiang Művészeti Múzeumban látható. Nemcsak Lu You egyik legreprezentatívabb alkotása, hanem a Song-dinasztia "az elgondolásokat előnyben részesítő kalligráfiai stílusának" (尚意书风) klasszikus példája. A kiállításon Lu Yu mellett olyan hallhatatatlan mesterek is szerepelnek, mint a "Négy nagy Song-kori Mester" (Su Shi, Huang Tingjian, Mi Fu, Cai Xiang), valamint Zhao Mengfu és Xu Wei.

陆游七十九岁时，辞官回到了家乡山阴（今绍兴）。半年后，他的朋友郭端卿送给他一支来自高丽的猩猩毛笔作为礼物。这份不同寻常的礼物激发了这位年迈却依然思路敏捷的诗人，他立刻拿起这支笔，一气呵成地写下了八首新诗，连陆游自己也为之惊叹。这件题为《得意书》、距今已有八百多年历史的书法作品，现收藏于浙江美术馆。它不仅是陆游最具代表性的作品之一，也是宋代“尚意书风”的经典范例。此次展览中，除了陆游，还有苏轼、黄庭坚、米芾、蔡襄这“宋四家”以及赵孟頫和徐渭等不朽大师的作品。

Fangweng (Lu You álneve) hátrahagyott írásai
放翁遗墨

Akár Yue Fei, akár Lu You esetében a hazafias érzelmek igen domináltak, a költő elsősorban a "Kilenc tartomány egysége" (九州同) iránt érzett vágya gyakran megjelent művészetében is épp úgy, mint Tang Wannal (唐琬 1128-1156) való szívbemarkoló szerelmi történetei. Hírneve költőként beárnyékolta kalligráfusi tehetségét, pedig a Déli-Song-dinasztia (南宋) négy nagy kalligráfusa közül az elsőnek tartották. A másik három Fan Chengda (范成大 1126—1193), Zhu Xi (朱熹 1130—1200) és Zhang Jizhi (张即之 1186-1263) volt. Lu Youtól nem sok kalligráfiai alkotás maradt fenn, de a Zhejiang Művészeti Múzeumban kiállított "Saját versek tekercse" (自作诗卷) a legfontosabbak közé tartozik.

无论是岳飞还是陆游，他们的作品中都充满了强烈的爱国情怀。陆游的诗词里反复出现对“九州同”（统一中国）的渴望，这与他跟唐琬（1128-1156）之间那段心碎的爱情故事同样感人至深。尽管他作为诗人的名声盖过了他的书法才能，但实际上，他被认为是南宋“四大书法家”之首，另外三位是范成大（1126-1193）、朱熹（1130-1200）和张即之（1186-1263）。 陆游的传世书法作品并不多，但收藏于浙江美术馆的《自作诗卷》无疑是最重要的一件。

Számomra nagyon izgalmas Lu You stílusa és egyedisége! Esztétikai szempontból a mű stílusa független a precizitástól, a kompozíciója pedig nem követi a bevett formákat. Az írásjegyek hol nagyobbak, hol kisebbek, néhol vastagok, máshol vékonyak. A vonások hol szárazak, hol nedvesek, ráadásul az írás ötvözi a szabályos (楷书 kaishu) és a fogalmazóírást (草书 caoshu) is. A végeredmény egyszerre tűnik nyugodtnak, spontánnak és érdekfeszítőnek, miközben monumentális és fenséges is. Engem ez nagyon-nagyon magával ragadott.

对我来说，陆游的风格和独特性非常令人兴奋！从美学角度来看，这件作品的风格并不追求精准，构图也不拘泥于传统形式。字形时大时小，笔画时粗时细，墨色时而干枯，时而湿润。此外，他的书法融合了楷书和草书。最终呈现的效果既显得从容、随性、引人入胜，又同时具有宏大和庄严的气势。这真的让我非常着迷。

Tök érdekes, hogy e gyűjtemény minden alkotása olyan lelkiállapotában íródott, amikor "csak kipróbálta barátja új ecsetét": az alkotás pillanatában nem voltak nagy elvárásai. Egyszerűen csak kiválasztotta saját verseit és szabadon-, ösztönösen leírta őket. Maga a tartalom is könnyed: a nyugdíjas évei alatt, több mint fél év alatt gyűjtött mindennapi gondolatok és benyomások versben és elképesztően szép kalligráfia stílusban leírva. Viszi a szemed és lelked. Annyira jó! Ezért kisilabizáltam jópár tekercsének szövegét és (legjobb tudásom szerint) lefordítottam. Ha magad is gyakorlod a kalligráfiát, akkor másold Lu You munkáit, mert szuper-izgalmas a vele való gyakorlás!

陆游的这本诗集有趣的地方在于，所有作品都是在他“试用朋友的新笔”这种没有预设期望的心态下写成的。他只是单纯地选了自己的诗，随性地、凭着直觉把它们写了下来。内容也非常轻松，都是他退休后半年多以来，对日常生活的感悟和思考。这些诗歌以令人惊叹的优美书法风格呈现出来，非常打动人心，让人赏心悦目。这件作品真的太棒了！ 正因为如此，我钻研了陆游的几卷书法，并（尽我所能地）把它们翻译了出来。如果你也练习书法，我强烈推荐你临摹他的作品，这绝对是一次非常棒的练习体验！

Shanyin Farmház
山阴农家

Egyik ismert verse, a "Shanyin Farmház" (山阴农家), melyet a költő idős korában, visszavonult évei alatt írt, és a vidéki élet egyszerűségét, valamint a tanítás örömét mutatja be. Január 30-án, a Jiatai uralkodásának negyedik évében (1204) készült el, amikor Lu You nyolcvanéves volt. A nyolc vers (melyek közül ez az egyik) a szerző vidéki életéről alkotott gondolatait írja le, miután visszavonult. Mind a nyolc vers a Jiannan Poetry Draft 55. kötetében szerepelt. A tekercs Cheng Nanyun Ming-dinasztia korabeli pecsétfeliratával kezdődik, amelyen ez olvasható: "Fang Weng megmaradt tintája". A tekercs hátoldalán Guo Tianxi, Yu Yong és Cheng Xun (a Yuan-dinasztia képviselői), valamint Chen Lian és Shen Zhou (a Ming-dinasztia képviselői) utóiratai olvashatók.

他有一首著名的诗《山阴农家》，这首诗是陆游晚年隐居时所作，描绘了田园生活的质朴以及教书育人的乐趣。此诗写于嘉泰四年（1204年）一月三十日，当时陆游已届八十高龄。这八首诗（其中一首就是这首）记录了他归隐后对田园生活的感想，均收录于《剑南诗稿》第五十五卷。 这幅手卷的卷首有明代程南云的篆书题跋：“放翁余墨”，卷后则有元代郭天锡、虞永、程迅以及明代陈廉、沈周的题跋。

A tekercs szövege és magyar fordítása:

手卷原文及匈牙利语译文：

原上一缕云，水面数点雨。
夹（衣）己觉寒，秋令遽如许！
行行适东村，父老可共语。
披衣出迎客，芋栗旋烹煮。
自言家近郊，生不识官（府），
甚爱问孝章，请学公勿拒。
我亦为欣然，开卷发端绪，
讲说虽浅近，于子或有补。
耕荒两黄犊，庇身一茅宇，
勉读庶人章，淳风可还古。

A dombon egyetlen felhő száll, a vízen néhány esőcsepp hullik.
A ruhámon már érzem a hideget, ilyen hirtelen jött el az ősz.
Ballagok kelet falu felé, ahol az öregekkel beszélgethetek.
Kabátjukba bújva jönnek elém, hogy fogadjanak,
Taró gyökeret és gesztenyét főznek nekem.
Azt mondják, hogy a város közelében laknak,
De egész életükben nem ismerték a hivatalokat.
Nagyon szeretnek kérdezni Xiaozhangról, és arra kérnek, hogy tanítsam őket.
Örömmel nyitom ki a tekercseket, és elkezdem nekik a bevezetőt.
A tanításom egyszerű, de a számukra hasznos lehet.
Két sárga borjú szántja a gazos földet, a testüket egy nádtető védi.
A "Közrendűek fejezeteit" szorgalmasan olvassák, hogy a tiszta erkölcs visszatérjen a régi időkbe.

Shanyin farmház" (山阴农家)

A remete látogatása, aki nincs otthon
《访隐者不遇》

"A remete látogatása, aki nincs otthon" (访隐者不遇) című műve Lu You által kifejlesztett "az elgondolásokat előnyben részesítő kalligráfiai stílus" (尚意书风) szellemében született: az egyszerűséget, a spontaneitást és a mindennapi élet apró örömeit ünnepli. A tekercs szövege és annak fordítása a következő:

陆游的《访隐者不遇》这幅作品，正是他所推崇的“尚意书风”精神的体现：它赞美了质朴、随性以及日常生活中的点滴乐趣。手卷原文和译文如下：

秋高山色青如染，寒雨霏微时数点。
兰亭在眼久不到，每对湖山辄怀歉。
雅闻其下隐君子，漠漠孤烟起松崦。
独携拄杖行造之，枳篱数曲柴门掩。
笛声尚近人已远，日啜薄糜终不贬。
何如小住共一尊，山藜野芋分猿嗛。

Az ősz az egekbe szökött, a hegyek kéklő festményként tündökölnek,
A hűvös eső cseppjei finoman hullnak, itt-ott.
A Szilvás lugas a szemem előtt, mégis oly rég jártam ott,
Minden alkalommal, mikor a tó és a hegyek elé állok, lelkiismeret-furdalásom van.
Hallottam, hogy a hegyekben egy rejtőzködő bölcs lakik,
És magányos füst gomolyog a fenyves völgyben.
Egyedül a botommal elindultam meglátogatni,
A tüskés sövények kanyarogtak, a rőzséből készült kapu zárva volt.
A furulya hangja még közel volt, de az ember már távol,
Nap mint nap híg kását evett, de elégedett volt.
Miért is nem maradnék egy kicsit, hogy együtt ihassunk,
Ahol a majmok megosztják velünk a vadon termő gumókat és gyökereket.

A remete látogatása, aki nincs otthon (《访隐者不遇》)

A rév
《渡头》

Lu You a festészet és a költészet szimbiózisát mutatja be "A rév" 《杂书》 művében, utalva a híres tájképfestő, Fan Kuan (范寬 950—1032) stílusára. A szöveg és a fordítás:

陆游在《杂书》中描绘了绘画与诗歌的共生，提到了著名的山水画家范宽（950—1032）的风格。

苍桧丹枫古渡头，
小桥横处系孤舟。
范宽只恐今犹在，
写出山阴一片秋。

A smaragdzöld fenyő és a vöröslő juhar az ősrégi rév felett,
Kis híd ível át, s egy magányos csónak pihen kikötve.
Attól tartok, Fan Kuan ma is élne,
Hogy megfesse a Shanyin hegyeinek őszi táját.

A rév 《渡头》

Vegyes írások
《杂书》

Most jöjjön két vers, melyek a "Vegyes írások" (杂书) című verssorozatából, melyek a költő nyugodt és visszavonult életmódját, valamint a belső béke és a természettel való egység keresését fejezik ki.

接下来是两首来自《杂书》诗集的诗，它们表达了诗人宁静隐居的生活方式，以及对内心平静和与自然合一的追求。

Első vers:

蒲龛坐久暖如春，
纸被无声白似云。
除却放生并施药，
更无一事累天君。

A gyékényen sokáig ülve, melegnek érzem magam, akár a tavasz,
Paplanom csendes, fehér, akár a felhő.
Kivéve, ha állatokat mentek és gyógyszereket adok,
Semmi más dologgal nem terhelem az isteneket.

Vegyes írások 《杂书》

Második vers:

万物并作吾观复，
众人皆醉我独醒。
走遍世间无着处，
闭门锄菜伴园丁。

A tízezer dolog együttesen munkálkodik, én csak megfigyelek, és visszavonulok.
Mindenki részeg, de én egyedül ébredek.
Bejártam a világot, de sehol sem találtam meg a helyemet,
Bezártam az ajtót, és a kertész barátjaként kapirgálom a földet.

Vegyes írások 《杂书》

Lu You a fő háborúpártiak közé tartozott és egész szívével a haza visszahódítását akarta. Nem volt összhangban a császári udvar fősodrával, karrierje sem volt zökkenőmentes. Amikor 80 évesen visszatért szülőfalujába - bár továbbra is szívén viselte az ország sorsát -, már nem vett részt a politikai életben. Nem is volt ereje hozzá. Idejének nagy részét a vidéki élet élvezetével töltötte. A körülötte lévő apró dolgokra figyelt, nyugdíjba vonulása utáni mentális állapota nagyon stabil és kiegyensúlyozott volt.

Ez a nyolc vers könnyed és nyugodt hangvételű. Az írás stílusa is magától értetődően elegáns és lendületes. A legjellemzőbb közülük a "Szép álom" című, amelyben Lu You még egy jó alvásról is verset írt.

陆游是主战派，一心想收复失地。他与朝廷主流思想不符，仕途坎坷。八十岁回到家乡后，他虽依然心系国家，但已不再参与政治。他也没有了那样的精力。他将大部分时间都花在享受田园生活上。他开始关注身边细小的事物，退休后的心态非常稳定平和。

这八首诗的格调轻松而宁静，文风自然洒脱。其中最具代表性的是《美梦》，在这首诗里，陆游甚至为睡了一个好觉而写了首诗。

Lu You futóírásos tekercse "Saját versek" címmel (31 cm × 701 cm, részlet) – "Szép álom"
陆游行书《自作诗卷》31cm×701cm（局部） 《美睡》

Hogyan is írta le, hogy milyen jól alszik? Nos, így fogalmazott:

陆游是如何描写他睡得有多好的？他是这样写的：

老来胸次扫峥嵘，投枕神安气亦平。
漫道布衾如铁冷，未妨鼻息自雷鸣。
天高斗柄阑干晓，露下鸡埘腷膊声。
俗念绝知无起处，梦为孤鹤过青城。

Öregségemre a szívemből kiűztem a büszkeséget és a vágyakat,
párnára hajtva fejem, lelkem békés, levegőm is nyugodt.
Hiába is mondják, hogy a vászonpaplan hideg, akár a vas,
ez nem akadályoz meg abban, hogy horkolásom, mint a mennydörgés, végigzengjen.
Az égbolt magasan van, a Göncölszekér hajnali fényben ragyog,
a harmat lehull, és hallom, ahogy a kakasok szárnycsattogtatása zeng a tyúkólból.
Tudom, hogy a világi gondolataimnak már nincs helyük bennem,
álmomban magányos daruként repülök át a Qincheng-hegy felett.

Szép álom 《美睡》

A takaró hideg, ahogy lefekszem, máris horkolok. A kusza világi gondolatok nélkül álmomban egy daruvá változom és elrepülök a Qingcheng-hegy fölött. Nos, igen! Az alvás gyakori témája Lu You verseinek. Az "A déli álom" című versében is azt írta: "Nem tündérreceptet, hanem alvásreceptet keresek" (不觅仙方觅睡方) – ami azt mutatja, mennyire szeretett aludni. Valószínűleg ez is hozzájárult hosszú életéhez.

确实，睡眠是陆游诗歌中一个常见的题材。在《南乡子·早春》中，他也写道：“不觅仙方觅睡方”（我不寻找成仙的秘方，只寻找安眠的方法）。这句诗充分展现了他对睡眠的喜爱。或许，这也是他长寿的原因之一吧。

A közeli falu meglátogatása
《游近村》

Ez a vers "A közeli falu meglátogatása" című műve. A költemény nyugdíjas éveinek nyugodt és elégedett hangulatát, valamint a természetben töltött idő örömét mutatja be. A tekercs szövege és fordítása a következő:

这是他题为 《游近村》 （或《游村》）的诗。该诗描绘了他晚年宁静、满足的心境，以及在自然中享受时光的乐趣。诗文及译文如下：

度堑穿林脚愈轻，凭高望远眼犹明。
霜凋老树寒无色，风掠枯荷飒有声。
泥浅不侵双草屦，身闲常对一棋枰。
茆檐蔬饭归来晚，已发城头长短更。

Árkon-bokron átszökkenve, egyre könnyedebben lépdel a lábam,
magasba hágva, messze látó szemem mégis éles.
Fagy kopasztja az öreg fákat, melyek hidegen, színtelenül állnak,
a szél végigsöpri a száraz lótuszleveleket, és suhogva járja őket.
A sár nem szennyezi be a szalmacipőmet,
testem nyugodt, és egy sakktábla előtt ülök.
Késő este térek haza a nádtetős kunyhómba, a zöldséges vacsorámhoz,
a város faláról már felcsendülnek az éjjeli őrség dobjai, rövidek és hosszúak.

A közeli falu meglátogatása 《游近村》

Guihai évének kora telén íródott
《癸亥初冬作》

Ez a vers "Guihai évének kora telén íródott" (癸亥初冬作) című műve, hiszen Guihai év kora telén írta (Xiaozong Song császár Chunxi uralkodásának nyolcadik évében, azaz 1181-ben). A versben Lu You visszatekint hosszú életére, a múlandóságra és a halandóságra, valamint a korábbiak elvesztésére. A versben kifejezi azt az érzését, hogy már nincs sok ideje hátra és minden barátja elhunyt. Tao Yuanming (Tao Yuanliang) és Ding Lingwei történeteit kölcsönzi, hogy kifejezze a régi dolgok és szülővárosa iránti nosztalgiáját, végül pedig a horgászsziklára szegezi tekintetét, idősebb éveiben közönyös gondolkodásmódot mutatva.

这首诗题为《癸亥初冬作》，写于南宋孝宗淳熙八年（即公元1181年）的癸亥年初冬。在这首诗中，陆游回顾了自己漫长的一生，抒发了对世事无常、人生易逝以及往日旧友逝去的感慨。 他表达了自己时日无多、故友尽去的悲凉之情。他借用陶渊明 （陶渊明 365-427 或陶元亮） 和丁令威的故事，来抒发对故乡旧事的怀念，最终将目光投向了渔父矶，以此展现了他晚年淡泊宁静的心境。

开岁忽八十，古来应更稀。
我存人尽死，今是昨皆非。
爱酒陶元亮，还乡丁令威。
目前寻故物，惟有钓鱼矶。

Aztán hirtelen betöltöttem a nyolcvanat, az ókorban ez még ritkább lehetett.
Én élek, de mások már mind meghaltak, A ma az, ami tegnap még nem volt igaz.
Szerettem a bort, mint Tao Yuanming, Hazatértem, mint Ding Lingwei.
Most a régi tárgyak után kutatok, de már csak a horgászstég maradt meg.

A Guihai évének kora telén íródott 《癸亥初冬作》

800 évvel ezelőtti versek

Jókedv és mély alvás – a kellemes érzelmek mind megmutatkoztak az ecsetvonásokban. Lu You kalligráfiájában az érzelmek felülmúlják a technikát. A "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílus éppen a szubjektív érzelmek kifejezését hangsúlyozza, miszerint a kalligráfiának a szabályokon túlmutatóan érzelmeket kell kifejeznie. Így Lu You pontjai és vonásai között érzékelhető a könnyedség, amellyel verseit másolta. Ez a könnyedség mind a lelkiállapotában, mind a tintavonásokban megjelent: nem erőltetett, nem akart réginek tűnni, és nem játszott szerepet. A természetes érzelmek kifejezése friss, elegáns és magától értetődő szépséget kölcsönzött műveinek. Az ilyen érzelmekkel teli, spontán alkotás révén egy lépéssel közelebb kerülhetsz magához az íróhoz is.

心情愉悦和深度睡眠——这些美好的情感都体现在了他的笔触中。在陆游的书法里，情感超越了技巧。“尚意”的风格恰恰强调了主观情感的表达，即书法应该超越规矩来抒发情感。因此，陆游的点画之间流露出一种轻松感，这正是他抄写自己诗作时的状态。这种轻松感体现在他的心境和笔墨之中：不刻意、不求古、不造作。自然情感的流露赋予了他的作品一种清新、典雅和洒脱的美。通过这种充满情感、自然而然的创作，你也可以更接近作者本人。

Az eredeti művekre már eleve nehéz szert tenni, de még ritkább, ha egy kalligráfus a saját maga által írt verset vagy prózát örökíti meg.

传世真迹本就难得，而由书法家本人书写其自作诗文，则更是罕见。

A "Saját versek tekercse" jelenleg a Liaoning Tartományi Múzeumban (辽宁省博物馆) található, melyet valóban Lu You írt, kezében tartva az ecsetet, belemártva a tintába, megérintve a papírt. A vonásokat nézve el tudod képzelni, milyen állapotban volt ez a 80 éves ember, miközben alkotott: az írás sebessége, a hangulata és a környezete olyan, mintha épp most fejezte volna be, és eléd tette volna az elkészült művet. Őrület, hogy ezen a papíron ott vannak Lu You ujjlenyomatai, talán a keze izzadsága is, sőt, még az is előfordulhat, hogy írás közben tüsszentett, ami láthatatlan nyomot hagyott a papíron.

这卷《自书诗卷》现藏于辽宁省博物馆，确实是陆游亲笔所书，他手执毛笔，蘸上墨汁，在纸上挥毫。看着这些笔画，你可以想象这位80岁老者在创作时的状态：书写的速度、当时的心情以及他所处的环境，仿佛他刚刚写完，就把作品摆在了你面前。难以置信的是，这张纸上可能还留有陆游的指纹，甚至他手心的汗渍，或许在书写时，他还打了个喷嚏，在纸上留下了一道无形的印记。

... és abban a pillanatban, ahogy a versek tekercsét szétnyitják, az idő és a tér összenyomódik, a képzelet kitárul és a papíron, a tintában örökre megőrzött, éppen író Lu You újra megáll a tekercs előtt, velem együtt nézve azokat a verseket, amelyeket több mint 800 évvel ezelőtt írt. Számára ez talán csak tegnap volt, a dátum nem is olyan fontos.

…当诗卷被徐徐展开的那一刻，时空压缩，想象力得以舒展。在纸上、在墨中，那个被永远定格在书写瞬间的陆游，重新站在了诗卷前，和我一起看着他800多年前写下的诗篇。对他而言，或许那只是昨天，日期并不重要。

Most visszagondolok a július - augusztusi hangzhou-i sétáinkra, hogy visszatérjek abba a Hajiao sikátorba (孩儿巷), ahol egykor lakott, hogy megkérdezzem tőle: miután megírta, hogy "A kis toronyban egy éjszakán át hallgattam a tavaszi esőt, a mély sikátorban pedig holnap reggel barackvirágot árulnak", vajon ma mit fog írni? … mert én csak csendesen nézném, remélve ezen pillanatok örökét.

现在回想起七八月份在杭州的散步，回到他曾经住过的孩儿巷，想问他：“在写下‘小楼一夜听春雨，深巷明朝卖杏花’之后，今天您会写些什么呢？”... 我只想静静地看着他，希望这些瞬间能成为永恒。

... és megkérdezném a Mestert, milyen volt valójában használni azt az orángutánszőr ecsetet. Mert a későbbi generációk a kalligráfiája alapján úgy ítélték meg, hogy az ecset hegye valószínűleg kissé hosszú volt, anyaga pedig puhább, mint a lila nyúlszőr. De én tudom, hogy Lu You gazdag tapasztalatának és az évek alatt felhalmozott tudásának köszönhetően az ecsetvonások között megjelent egy olyan fenséges erő, mint a "nagy hajó, amely töri a hullámokat" (大舸破浪), vagy a "karcsú vízisárkány, amely kiemelkedik a tengerből" (瘦蛟出海).

...想问问老先生，用那支猩猩毛笔写字，究竟是何种感受。因为后人从他的书法中判断，那支笔毫大概稍长，质地比紫毫更软。但我知道，凭陆游丰富的经验和岁月沉淀的学识，笔画中自有一种大舸破浪、瘦蛟出海般的气势。

Szeretnék most Fangweng mellett csendesen állni...

我希望能静静地站在放翁身旁...

Ez a szöveg Lu You saját feljegyzése (kolofonja), amelyben rögzíti, hogyan és mikor készült a versek tekercse. A tekercs szövege és magyar fordítása a következő:

这段文字是陆游本人的题跋（或称作自题），他在其中记录了这卷诗歌的创作过程和时间。卷轴的原文及中文翻译如下：

近诗一卷，为五七郎书。嘉泰甲子岁正月甲午，用郭端卿所赠猩猩毛笔 ，时年八十矣。
Ez egy tekercsnyi legújabb vers, amit Ötvenhét Láng (五七郎) számára írtam. A Jiatai korszak jiǎzǐ évének (1204) első holdhónapjának jiǎwǔ napján, a Guo Duanqing által ajándékozott orangutánszőr ecsetet használva, nyolcvan éves koromban.

A Mester és a Híd

晋尚韵，唐尚法，宋尚意，元、明尚态。
A Jin-dinasztia a ritmust, a Tang-dinasztia a törvényeket, a Song-dinasztia a szándékot, a Yuan és Ming-dinasztia pedig a formát részesítette előnyben.

E fent írt kalligráfiai jellemzést Qing-dinasztia-beli Liang Yan (梁巘 1710—1788), "Értekezés a kalligráfiáról" 《评书帖》 című művében összegezte. Bár a Song-dinasztia idején nem kizárólag az "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílus létezett, ez az irányzat vált ezen időszak legjellemzőbb vonásává.

上面所写的书法特点，是由清代梁巘（1710—1788）在其《评书帖》中概括的。虽然宋代并非只有“尚意”风格，但这一流派成为了那个时期最具代表性的特征。

Hogyan is alakult át a kalligráfia a "törvény" (尚法) stílusából az "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílusává? A Saját versek tekercse 《自作诗卷》 mögött rejlő "Tekercsben tartott levél" (持书帖) alkotója előtt Lu You tisztelettel meghajolva így fogalmazhatott: "Valószínűleg Cai Xiang idejétől kell kezdeni a történetet." (大概要从蔡襄那个时候说起)

那么，书法是如何从“尚法”风格转变为“尚意”风格的呢？在《自作诗卷》背后，陆游面对《持书帖》的作者，或许会恭敬地说道：“大概要从蔡襄那个时候说起。”

A Saját versek tekercse 《自作诗卷》 Lu You halála előtt öt évvel készült, de a "Tekercsben tartott levél" is Cai Xiang (蔡襄 1012—1067) utolsó éveinek alkotása. E mű írásakor Cai Mester 54 éves volt, és két évvel később otthonában hunyt el (a Song-dinasztia idején az átlagos élettartam 60 év körül mozgott). Cai Xiangnak nem sok alkotása maradt ránk, de ez a "Tekercsben tartott levél" 《持书帖》 fontos műve a késői éveiből. Ami különösen ritkaságszámba megy, az, hogy Cai 1065-ben, Hangzhou elöljárójaként írta, és most, több mint 900 évvel később, a mű visszatért a szülőföldjére!

《自作诗卷》是陆游去世前五年所作，而《持书帖》也是蔡襄（1012—1067）晚年的作品。创作此作时，蔡公已54岁，两年后便在家中去世了（宋代平均寿命约为60岁）。蔡襄传世作品不多，而这件《持书帖》是他晚年的一件重要作品。特别难得的是，此帖是蔡襄于1065年担任杭州知府时所书，而今，时隔900多年，这件作品又回到了它的故乡！

Tekercsben tartott levél
《持书帖》

A "Tekercsben tartott levél" 《持书帖》 Cai Xiang egy levele, amelyet idősebb sógorának írt. A levélben először csónakázni hívja, majd saját, megromlott egészségi állapotáról ír. Xingshu-ban, gyengéd és finom ecsetvonásokkal, valamint tiszta és szigorú szerkezettel íródott, amely ötvözi Yu Shinan (虞世南) és Yan Zhenqing (颜真卿) kalligráfiáinak varázsát, fontos tárgyává vált Cai Xiang kalligráfiájának és a Song-dinasztia irodalmi életének tanulmányozásában.

《持书帖》是蔡襄写给年长的内兄的一封信。在信中，他先是邀请内兄一同泛舟，随后谈及自己日渐衰退的健康状况。该帖以行书写就，笔法温婉清丽，结构严谨工整，融合了虞世南与颜真卿书法的神韵，成为研究蔡襄书法及宋代文人生活的重要实物。

病躯不常得安，多缘饮食而致。山羊涩而无味，虽食不过三二两，鱼鳖每食便作腹疾，以此气力不强，日久必须习惯，今未调适耳。
Beteg testem ritkán van nyugalomban, ez nagyrészt az étkezési szokásaim miatt van. A kecskehús rostos és íztelen, és alig tudok belőle két-három liang-nál többet enni. A hal és a teknős minden alkalommal hasfájást okoz, ezért nem vagyok erős. Idővel muszáj lesz megszoknom, de most még nem sikerült alkalmazkodnom.

Akkoriban Yingzong (英宗) császárnak politikai nézeteltérései voltak Cai Xianggal, ezért tartományi hivatalnoknak küldte Hangzhouba. Cai egészsége amúgy is gyenge volt és a száműzetés hatására rossz hangulata lett, ami tovább rontott az állapotán. Összehasonlítva a Cai Xiang virágkorában készült írásaival, amelyek lendületesek és elegánsak, a "Tekercsben tartott levél" 《持书帖》 műve - a korábbiakhoz képest - kissé gyengének tűnik, mintha ereje fogytán lenne. Mindazonáltal még így is látható benne a kifinomult, futó-szabályos írásstílusa.

当时，宋英宗与蔡襄政见不合，将他贬到杭州担任地方官。蔡襄本来身体就不好，加上被贬后的心情郁闷，身体状况更是雪上加霜。与蔡襄盛年时期的作品相比，那些笔势雄健、气韵洒脱的字迹，这件《持书帖》显得有些柔弱，仿佛力不从心。尽管如此，其中依然能看出他行笔精湛、法度严谨的行书风格。

Cai Mester "Négy nagy Song-kori Mester" közül a legidősebb volt, 25 évvel idősebb Su Shinél. Az északi Song-dinasztia kalligráfiája egészen Zhenzong idejéig alapvetően a Tang- és az Öt dinasztia (五代) stílusát követte. Mivel a Tang-dinasztia a "törvények" (尚法) alapján alkotott, a kalligráfia szabályai akkorra már elérték a tökéletesség csúcsát. A szabályos írásról nem is beszélve, a kurzív írás is kialakult egy érett rendszerré, így a technika terén már nehéz volt áttörést találni. A kalligráfia művészetét a szabályokhoz való ragaszkodás-, ezzel együtt azonban a hanyatlás jellemezte. Cai jó barátja, Ouyang Xiu (欧阳修 1007—1072) mélyen sajnálta a művészet stagnálását:

蔡公是“宋四家”中年龄最长的一位，比苏轼年长25岁。北宋的书法在真宗时期以前，基本上都沿袭了唐和五代的风格。由于唐代讲究“尚法”，书法法度已臻于完美。楷书自不必说，行书也已形成一套成熟的体系，因此在技术层面很难再有大的突破。书法艺术在遵循法度的同时，也显现出衰颓之势。蔡襄的好友欧阳修（1007—1072）对此深感惋惜：

学书自当成一家之体，其模仿他人，谓之奴书
A kalligráfiát tanulóknak saját stílust kell kialakítaniuk, mert mások utánzása rabszolgaírás!

Azaz: ne legyenek többé a Tang-dinasztia kalligráfiájának rabjai. Hangot adott a kalligráfia kifejező funkciójának, és felvetette a "végtelen szándék és forma" (意态无穷) esztétikai fontosságát, megtörve ezzel a Jin- és Tang-dinasztiák óta fennálló, a harmóniát, a tisztaságot és a "tökéletességet" (尽善尽美) hajszoló esztétikai felfogást. Ouyang Xiu kalligráfiai eredményei elsősorban az elméletben nyilvánultak meg, a gyakorlati áttörést azonban Cai Xiang valósította meg. Egész életében a tinta és az ecset bűvöletében élt és a kalligráfia terén igazi polihisztor volt. Szinte az összes létező írástílust elsajátította és mindegyikben igen magas szintet ért el. Bár a legjelentősebb eredményeit a futó- és szabályos írás terén érte el, a kurzív írása is megőrizte a Wei- és Jin-dinasztiák (魏晋) eleganciáját, és komoly eredményeket ért el a ebihal- (蝌蚪文), a pecsét- (篆籀文), a feibai-(飞白书) és a hivatalnoki (隶书) írásban is.

不要再成为唐代书法的奴隶。他提出了书法表达功能的观点，并提出了**“意态无穷”的审美重要性，打破了自晋唐以来对和谐、纯粹和“尽善尽美”的审美追求。欧阳修的书法成就主要体现在理论上，而真正的实践突破则由蔡襄完成。他一生沉浸于笔墨之中，是一位真正的书法通才。他几乎掌握了所有的书体，并在每一种书体上都取得了很高的成就。虽然他在行书和楷书方面的成就最为显著，但他的草书也保留了魏晋书法的飘逸，并在蝌蚪文**、篆籀文、飞白书和隶书方面也取得了不俗的成就。

Cai Xiang kalligráfiája - amely egyszerre volt szigorúan szabálykövető és újító - széles körben elismertté vált, és egy időre "a tudósok és a köznép egyaránt tőle tanult" (士庶皆学之). Su Shi (苏轼) így dicsérte őt:

蔡襄的书法，既严谨守法又勇于创新，得到了广泛认可，曾一度达到“士庶皆学之”的盛况。苏轼曾这样称赞他：

蔡君谟书，天资既高，积学深至，心手相应，变态无穷，遂为本朝第一。
Cai Junmo (蔡君谟) kalligráfiája kimagasló adottságokból és mély tudásból fakad. Szíve és keze összhangban van, formaváltozásai pedig végtelenek, így ő lett a dinasztia legnagyobbja.

Szigorúan véve Cai Xiang nem tekinthető az "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílus igazi képviselőjének, mert kalligráfiája még mindig kissé "a törvények korlátjai között maradt" (为法所拘). A szabályokat helyezte előtérbe, miközben nehezen tudta szabadon kifejezni érzéseit. Mi Fu (米芾) ezért "megfékezett írásjegyekkel" (勒字) alkotónak nevezte, aki nem engedte, hogy a ló szabadon vágtasson. Ez a vonás a személyiségében is megmutatkozott. Találtam egy anekdotát is, ami az alvásáról szól:

严格来说，蔡襄并不能算作“尚意”风格的真正代表人物，因为他的书法仍然有些“为法所拘”，他更注重法度，很难自由地表达情感。米芾因此称他为“勒字”，就像是骑马时没有让马自由驰骋。这一特点也体现在他的性格上。我还找到了一则关于他睡觉的趣闻：

Cai Xiangnak gyönyörű szakálla volt, és egy napon Renzong (仁宗) császár mellékesen megkérdezte tőle: "Nagyon szép a szakálla. Este, mikor alszik, a takaró alá teszi, vagy kint hagyja?" Cai Xiang teljesen zavarba jött a kérdéstől. Este, mikor le akart feküdni, még mindig a császár szavain gondolkodott, és hol a takaró alá, hol a takarón kívülre tette a szakállát. Akárhogy próbálta, egyik sem volt kényelmes, és egész éjszaka nem aludt el. (Javasolt Lu You lelkiállapotát elsajátítani. LoL!

蔡襄有一把漂亮的胡子，有一天宋仁宗皇帝随口问他：“你的胡子很漂亮，晚上睡觉的时候是放在被子里面，还是放在外面？” 蔡襄被这个问题搞得不知所措。晚上他准备睡觉时，还在想着皇帝的话，就把胡子一会儿放在被子里面，一会儿又拿出来放在外面。怎么试都不舒服，结果一整夜都没睡着。（建议学学陆游的心态。哈哈！）

Mindezek ellenére Cai Xiang helye a kalligráfia történetében tagadhatatlan. Hiszen Ő volt az, aki összekötötte a Tang- és a Song-dinasztia stílusainak fejlődését, magába olvasztva a "törvények" (尚法) és a "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílusok művészi törekvéseit. Kína kalligráfiai történetében "híd" szerepet töltött be, összekötve a múltat a jövővel és közvetlenül inspirálva ezzel Su Shi (苏轼), Huang Tingjian (黄庭坚) és Mi Fu újító alkotásait.

尽管如此，蔡襄在书法史上的地位是不可否认的。正是他，承上启下，融会了唐代“尚法”和宋代“尚意”两种美学追求。在中国书法史上，他扮演了“桥梁”的角色，连接了过去与未来，并直接启发了苏轼、黄庭坚和米芾的创新创作。

Cai tiszteletreméltó, hűséges és egyenes hivatalnok volt. Amikor császári tanácsadóként szolgált, egyenességéről volt híres. Bárhova küldték kormányozni, mindenhol jó eredményeket ért el. Hangzhouban kevesebb mint másfél évet töltött, de ezalatt betartotta ígéretét: felkutatta a nép rejtett problémáit és gyakorlati lépéseket tett az érdekükben. Megírta "Írás a dagály lovagolásának elítélésére" 《戒弄潮文》 című művét, amelyben arra a veszélyes szokásra utal, amikor az emberek a folyókon vagy a tengerparton megpróbálták meglovagolni a dagályhullámokat, ami gyakran tragikus kimenetelű volt. Célja az volt, hogy figyelmeztessen a vakmerő és meggondolatlan cselekedetek veszélyeire és az ésszerűségre, a megfontoltságra ösztönözze az embereket. Érdekesség, hogy átvitt értelemben a "戒弄潮文" mint kifejezés a mai napig használatos, és figyelmeztetés a veszélyes vagy felelőtlen viselkedésre, az önuralom és a megfontoltság fontosságát hangsúlyozza illetve a túlzott kockázatvállalás elkerülésére utal. Ahogy Cai fogalmazott: ne "próbálják ki a haragos árapályt a saját testükön" (以身试怒潮).

蔡襄是一位值得尊敬、忠诚正直的官员。他曾任谏官，以敢于直言而闻名。无论被派往何地任职，他都取得了不错的政绩。在杭州任职不到一年半，但他信守承诺，深入了解民众的隐患，并采取了切实的措施为民办事。他写下了《戒弄潮文》，文中提到当时人们在江边或海边冒险冲浪的危险习俗，这种行为常常导致悲剧。他的目的是警示人们鲁莽、轻率行为的危险性，并鼓励人们保持理性和谨慎。有趣的是，“戒弄潮文”这个词语至今仍在使用，它用于警告危险或不负责任的行为，强调自制力和审慎的重要性，并提醒人们避免过度冒险。正如蔡襄所说：不要**“以身试怒潮”**。

Szeptember elején, a közelgő őszközép ünnephez közeledve ez az írás még mindig aktuális, és minden dagályfigyelő számára érdemes elolvasni és megjegyezni. Persze, más kérdés, ha az ember SUP-ozik. (LoL)

九月初，中秋节将至，这篇《戒弄潮文》依然具有现实意义，值得每一位观潮者阅读并牢记。当然，如果是玩桨板（SUP），那就另当别论了。（哈哈）

A "A Jádék Csarnokának Kalligráfiai Gyűjteménye" 《群玉堂帖》 szintén sok év után tért vissza eredeti helyére. Több mint 800 évvel ezelőtt Han Tuozhou (韩侂胄 1152-1207), a neves északi Song-dinasztia (北宋) miniszter, Han Qi (韩琦 1008—1075) negyedik generációs unokája, klasszikus tintaalkotásokból álló magángyűjteménnyel rendelkezett. Ezek a feljegyzések a Wu-hegyen (吴山) lévő Qinglin-barlangban (吴山青林洞) készültek és most visszatértek a hegy lábához. A gyűjtemény a kalligráfia történetének egyik legfontosabb forrása, mivel sok ritka és elveszett művet dokumentál. A későbbi korok kalligráfusai és művészettörténészei számára a 群玉堂帖 alapvető tanulmányi anyagként szolgált, és nagyban befolyásolta a kínai kalligráfia fejlődését. A mű a kínai kulturális örökség részét képezi, és a kalligráfia iránt érdeklődők számára ma is megkerülhetetlen referencia.

《群玉堂帖》同样在时隔多年后回到了它的故地。八百多年前，北宋名相韩琦（1008—1075）的四世孙韩侂胄（1152-1207）曾拥有一个私人收藏的古代墨迹拓本。这些拓本在吴山青林洞被镌刻上石，如今又回到了山脚下。该帖是书法史上最重要的史料之一，因为它记录了许多珍贵且已失传的作品。对于后世的书法家和艺术史家而言，《群玉堂帖》是基础研究资料，并对中国书法的发展产生了深远的影响。这件作品是中国文化遗产的一部分，至今仍是书法爱好者的重要参考。

Feilai-csúcson a Lingyin Templomnál a Qinglin Barlangban - Hangzhou

Feilai-csúcson a Lingyin Templomnál a Qinglin Barlangban - Hangzhou
Qinglin-barlang bejáratától nyugatra Amitabha, Guanyin és Mahászthamaprapta szobrai,
amelyeket Teng Saozung adományozott Guangshun első évében, a késő Zhou-dinasztia idején (951),
a Feilai-csúcs legkorábbi feliratos szobrai közé tartoznak.

Miel Lu You háborúpártiak közé tartozott, Han Tuozhou (韩侂胄 1152–1207) támogatását is élvezte. A teljes gyűjtemény 10 kötetből állt, de a későbbi szétszóródás miatt ma már csak három maradt fenn. A hatodik kötet, a "Su Tekercse" (苏帖), teljes egészében Su Dongpo (苏东坡 1037—1101) írásait tartalmazza. Mint Song-kori véset és Song-kori másolat, rendkívül értékes. A mű most először, a szétszóródás óta együtt látható Huai Su (怀素737—799) kurzív írású "Ezer karakteres klasszikusával" (草书千字文).

陆游是主战派，曾受到韩侂胄（1152–1207）的赏识和支持。这套《群玉堂帖》原本共有十卷，后因散佚，如今仅存三卷。其中第六卷《苏帖》全为苏东坡（1037—1101）所书。作为宋代拓本，同时又是宋代的摹本，它具有极高的价值。这件作品如今首次与自散佚后重现的怀素（737—799）草书《千字文》一同展出。

Huai Su (怀素737—799) Ezer karakteres klasszikus
草书千字文

Huai Su (怀素737—799) Ezer karakteres klasszikus
草书千字文

Cai Xiang és Su Shi felemelkedése

Mielőtt Su Shi (苏轼), mint kalligráfus híressé vált, Cai Xiang kalligráfiáját tartották az északi Song-dinasztia (北宋) legjobb alkotásának. Ez a helyzet azonban megváltozott, ahogyan a költőóriás Su Dongpo (苏东坡) megjelent a színen: a tanára, a kor irodalmi vezetője, Ouyang Xiu (欧阳修) is halványabbnak tűnt mellette.

A "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílus meghatározása, amelyet a későbbi generációk a Song-kori kalligráfiára alkalmaztak, valójában Su Shi szavaiból ered:

在苏轼作为书法家声名鹊起之前，蔡襄的书法被认为是北宋最好的。然而，随着诗坛巨匠苏东坡的出现，这种情况发生了改变，就连他的老师、当时的文坛领袖欧阳修也显得逊色了。 后人用来概括宋代书法的“尚意”风格，实际上就源于苏轼的言论：

我书意造本无法，点画信手烦推求
Az írásomat szándék vezérli, és alapvetően nincsenek szabályok, a pontok és vonások szabadon születnek, minek keresni eredetüket?

A "Yizao Daguan" (意造大观) amely szó szerint "a szándék által teremtett hatalmas látványt" (意造大观) jelent, szintén innen származik. Ez a mondat talán a Song-dinasztia "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílusának hivatalos deklarációja.

「意造大观」，即「由意念所创造的宏伟景象」，同样源于此。这句话或许可以被视为宋代「尚意」风格的正式宣言。

Su Shi kalligráfia-művészetének alapja

Persze, Su Shi valóban nem "szabályok nélkül" alkotott. Éppen ellenkezőleg: rendkívüli kemény munkát végzett. Tanítványa és barátja, Huang Tingjian (黄庭坚) elárulta, hogy Su Shi mélyrehatóan tanulmányozta a korábbi mesterek, mint Wang Xizhi (王羲之 303—361), Li Yong (李邕 674—746), Yan Zhenqing (颜真卿 709—785), Liu Gongquan (柳公权 78—865) és Yang Ningshi (杨凝式 873－954) munkásságát. Amikor Yan Zhenqing stílusát tanulta, azért tette, mert "Luo herceg megújította a szabályokat, és új ötleteket alkotott." (鲁公变法出新意) Yan műveiből pedig kifejezetten azokat választotta, amelyek legjobban illettek saját természetéhez: a "Dicséret Dongfang Shuo-nak" 《东方朔画赞》 című szabályos írását, mert az a többi kőfelirathoz képest tiszta és fenséges volt; a "Az ülőhelyért való vitáról szóló levél" 《争座位帖》 című futóírását pedig azért, mert a "fél-folyóírás" (xingcao) stílusának egyik legkiemelkedőbb példája. A művet a szerző mély érzelmei és haragja hatja át, ami az ecsetvonásokban is megnyilvánul. Az írás lendületes, erőteljes és spontán, tele van módosításokkal, javításokkal, amelyek a szerző heves érzéseit és a levél megírásának pillanatában lévő indulatait tükrözik.

当然，苏轼并非“无法无天”。恰恰相反，他付出了非凡的努力。他的弟子兼好友黄庭坚曾透露，苏轼深入研究了前代大师，如王羲之（303—361）、李邕（674—746）、颜真卿（709—785）、柳公权（78—865）和杨凝式（873－954）的作品。当他学习颜真卿的风格时，是因为“鲁公变法出新意”。在颜真卿的作品中，他特意挑选了最符合自己性情的作品：《东方朔画赞》碑刻，因为它比其他碑刻更纯粹、更雄伟；《争座位帖》则是因为它是“行草”风格中最杰出的范例之一。这篇作品充满了作者的深情和愤怒，这在笔触中也得到了体现。书写时笔势奔放、力道雄浑、自然洒脱，文中多处涂改、增补，都反映了作者在书写时激烈的情绪和内心的愤慨。

Su Shi "szándéka" tehát szilárdan a "törvények" (法) alapjára épült. A festő Wu Daozi (吴道子 680—759) munkájáról adott véleménye pontosan leírja saját kalligráfiai törekvéseit:

因此，苏轼的“意”是牢牢建立在“法”的基础之上的。他评价画家吴道子 （680—759） 的画作时，所说的这段话，精准地描述了他自己的书法追求：

出新意于法度之中，寄妙理于豪放之外。
Új ötleteket alkotni a szabályok keretein belül, és finom igazságokat elrejteni a korlátlan szabadság mögött.

Su Shi négy fennmaradt híres kőfeliratából kettő – "A hűség szentélyének sztéléje" 《表忠观碑》 és "A bőséges öröm pavilonjának feljegyzése" 《丰乐亭记》 (a másik kettő "A részeges vénember pavilonjának feljegyzése" 《醉翁亭记》 és a "A Kui csarnok sztéléje" 《奎宸阁碑》 – szemléletesen mutatja be "szándék által teremtett" (意造) művészetét. Su Shi ecsetje alatt a legszigorúbb szabályokat követő emlékköveken is megjelenik az egyedi báj. E két kőfelirat szigorú, mégis érzelmekkel teli, nagyméretű, négyzetes karakterei kissé futóírásos stílust is hordoznak, megjelenésükkel eleganciát és fenséget sugároznak.

苏轼流传至今的四块著名碑刻中，有两块——《表忠观碑》和《丰乐亭记》（另外两块是《醉翁亭记》和《奎宸阁碑》）——生动地展现了他的“意造”艺术。在苏轼的笔下，即使是遵循最严格法度的碑刻，也流露出独特的韵味。这两块碑刻的字迹严谨而富有情感，硕大方正的字形中带有一丝行书的笔意，整体显得高雅而雄伟。

"A hűség szentélyének sztéléje" 《表忠观碑》 a Qianwang templom (钱王祠) helyén áll. Az Északi Song-dinasztia idején, 1077-ben Zhao Bian (赵抃 1008—1084) elöljáró kérvényt nyújtott be Shenzong (宋神宗) császárhoz a Wu-Yue (吴越) királyi család-beli Qian (钱氏) klán szentélyének felújítására. A császár beleegyezett, és az eredeti Miaoyin Templomot (妙因院) a Qian család (吴越钱氏) érdemeinek dicsőítésére "A hűséget megmutató templom" (表忠观) nevezte át. Ekkor Su Shi, aki korábban bíróként szolgált Hangzhouban, császári parancsra írta és írta fel a szöveget a kőre.

《表忠观碑》位于钱王祠内。北宋时期，即1077年，杭州知州赵抃（1008—1084）向宋神宗皇帝上奏，请求重修吴越王钱氏的祠庙。皇帝同意了，并将原先的妙因院改名为“表忠观”，以表彰吴越钱氏的功绩。当时，苏轼正好在杭州担任通判，奉旨撰写并书写了碑文。

1078 augusztusában hivatalosan is felállították a sztélét, és a végzet kerekei forogni kezdtek. A kő több áthelyezés és rongálódás után 2020-ban, a Qianwang templom (杭州钱王祠) felújítási munkálatai során újra napvilágra került. Jelenleg a négy megtalált töredék a Qing-dinasztiabeli dörzsöléses másolattal (清拓本) együtt látható.

1078年8月，石碑正式竖立，命运的齿轮也随之转动。这块碑石在经历了多次迁移和损毁后，于2020年在杭州钱王祠的修缮工程中重见天日。目前，已找到的四块残片正与清代的拓本一同展出。

A hűséget megmutató templom sztélé dörzsölése
清拓苏轼《表忠观碑》141.5cm×83cm×4

A 《表忠观碑》 eredeti, darabokra tört emlékkövei közül 2020-ban négy töredéket találtak meg
Hangzhou-ban a Qianwang Ci (錢王祠, a Qian Királyok Temploma) felújítási munkálatai során.
Ezek a töredékek a feliraton szereplő szöveg egy részét tartalmazzák, és a szakértők az eredeti-,
Song-kori felirat maradványainak tartják őket.
《表忠观碑》原石（残石）

A sztélé felállításával egy időben Huang Tingjian (黄庭坚) kezdeményezte a levelezést Su Shi-vel (苏轼), ezzel kezdetét vette a kettejük közötti "lelki barátság" (神交). Van egy mű, "Jegyzetek a Wuxi-hegyi, Tang-dinasztia-beli középkorú felvirágzás ódájának sziklafeliratához" 《题浯溪大唐中兴颂摩崖碑后》, amely Huang Tingjian halála előtt egy évvel készült. Stílusa egyedi, és a mester egy nagyszabású, kiváló alkotásának számít.

与碑石立起的同时，黄庭坚（黄庭坚）开始与苏轼（苏轼）通信，两人从此开始了“神交”。有一件作品叫《题浯溪大唐中兴颂摩崖碑后》，是黄庭坚去世前一年所作。其风格独特，被认为是这位大师宏大而卓越的杰作。

Ha már Huang Tingjian-t említem, napjaink számos kínai mestere úgy véli, hogy Lu You írásmódja nagymértékben közelít Huang stílusához. Lu You egyszer azt mondta magáról, hogy kurzív írását Zhang Dian (张颠, 685—759), futóírását pedig Yang Feng (杨风) stílusa alapján formálta. Azt is kijelentette:

提到黄庭坚，如今许多中国书法大师认为陆游的笔法在很大程度上与黄庭坚的风格相似。陆游曾自言，他的草书效仿张颠（张旭，685—759），行书则师法杨风（杨凝式）。他还表示：

学诗当学陶，学书当学颜（颜真卿）
Ha verset tanulsz, Tao Yuanming a mestered, ha írást, akkor Yan Zhenqing (颜真卿)

A három kalligráfus, akiktől tanult, történetesen éppen azok, akiket Huang Tingjian a leginkább csodált. Ha Lu You nem szándékosan követte Huang stílusát, akkor ők ketten valóban az "időn és téren átívelő lelki társak" voltak.

他所师法的三位书法家，恰好都是黄庭坚最为推崇的。如果说陆游并非刻意追随黄庭坚的风格，那他们二人确实是**“穿越时空的神交”**。

Huang Tingjian "Tang-dinasztia restaurációjához írt óda utóirat Vuxi-ban található sziklafeliratához
黄庭坚 《题浯溪大唐中兴颂摩崖碑后》

A "Hűség szentélyének sztéléje" 《表忠观碑》 felállításának második évében Su Shi élete hatalmas fordulatot vett: ez volt a Wutai-i irodalmi per (乌台诗案) 1097-ben. Su Shi végül megmenekült, de száműzték Huangzhouba (黄州), ahol a csupán alacsony rangú, valós hatalommal nem rendelkező helyettes milíciafőnök (团练副使) posztját kapta meg.

《表忠观碑》立碑的第二年，苏轼的人生发生了巨大的转折：即1097年的“乌台诗案”。苏轼最终幸免于难，但被贬至黄州，担任一个没有实权的低级官职——团练副使。

Huangzhou-i száműzetése azonban óriási fordulópontot jelentett kalligráfusi útján is: a folyóírása (行书), amely a legnagyobb hatást gyakorolta a későbbi generációkra, és a leginkább megtestesítette a Song-kori emberek "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílusának esszenciáját, éppen Huangzhouban tette meg a minőségi ugrást.

然而，他在黄州的流放生涯也成为了他书法道路上的一个巨大转折点：他那对后世影响最大、最能体现宋人“尚意”精髓的行书，正是在黄州完成了质的飞跃。

A pert követően - amelyben kis híján éltét vesztette -, Su elcsüggedt, fiatalkori hősi ambíciói semmivé váltak. Huangzhouba érkezése után a chan buddhizmus (禅宗) felé fordult. A fájdalom enyhítésére szolgáló módszerek mellett a chan olyan tanításai, mint a "Buddha szidása és az ősök káromlása 呵佛骂祖", a "törvények kötelékeinek el nem fogadása 不为法缚", az "emberi szívre való közvetlen rámutatás 直指人心" és a "a saját természetünk meglátása révén buddhává válni 见性成佛" is inspirációt hoztak kalligráfiai alkotásaihoz, segítve őt abban, hogy még szabadabban alkosson.

经历了这场差点丧命的牢狱之灾后，苏轼心灰意冷，年少时的豪情壮志化为乌有。到达黄州后，他转而研究禅宗。除了作为一种解脱痛苦的方法之外，禅宗中 “呵佛骂祖”、“不为法缚”、“直指人心”和“见性成佛” 等教义也为他的书法创作带来了灵感，帮助他更加自由地进行创作。

Ekkor született meg a "Hanshi-feljegyzés Huangzhouból" 《黄州寒食帖》, amelyet Wang Xizhi (王羲之) "Az orchideapavilon előszava" 《兰亭序》 és Yan Zhenqing (颜真卿) "Emlékirat unokaöcsémnek" 《祭侄文稿》 című művei után a "világ harmadik legjobb futóírásának" tartanak. Huangzhou-i száműzetésének harmadik évében, a hideg ételek ünnepén (寒食节) Su Shi két ötsoros versbe öntötte elkeseredett és melankolikus érzéseit, és szabadon, gátlások nélkül vetette papírra (jelenleg a Tajpeji Nemzeti Palotamúzeumban található). Száműzetése idején Mi Fu (米芾) is elzarándokolt hozzá, ez a találkozás pedig fordulópontot jelentett Mi Fu kalligráfiai munkásságában. Su Shi, miután látta Mi Fu írását, így dicsérte:

这时，《黄州寒食帖》诞生了，它与王羲之的《兰亭序》和颜真卿的《祭侄文稿》并称为“天下第三行书”。在黄州流放的第三个寒食节，苏轼将自己悲愤、郁闷的心情融入了两首五言诗中，并挥毫泼墨，一气呵成地将它们写下（现藏于台北故宫博物院）。在他流放期间，米芾（米芾）也曾专程前往拜访，这次会面成为了米芾书法创作生涯的转折点。苏轼在看过米芾的字后，如此称赞道：

风樯阵马、沉着痛快，当与钟、王并行，非但不愧而已
mint vitorla a szélben és ló a csatában, higgadt és szabad, méltó arra, hogy Zhong Yaóval (钟繇) és Wang Xizhi-vel (王羲之) egy sorba kerüljön.

Ez a dicséret rendkívül nagy biztatást adott Mi Funak. Su Shi azt tanácsolta neki, hogy tanulmányozza a Jin-korszak (晋) mestereinek munkáit, Mi Fu pedig ettől kezdve tudatosan kereste a Wei- (魏) és Jin-dinasztia (晋) kalligráfiai feljegyzéseit, és a "régi karakterek gyűjtésének" (集古字) második szakaszába lépett. Írása összeolvadt a Jin-korszak stílusával, és egy letisztult, elegáns és ősi irányba kezdett fejlődni.

这番称赞给了米芾极大的鼓励。苏轼建议他研习晋朝大师的作品，米芾从此开始有意识地搜集魏晋时期的书法拓本，进入了**“集古字”的第二阶段。他的书法与晋人风格融为一体，开始向着古雅、洒脱**的方向发展。

Mi Funak (米芾) tulajdonított "A mennyei lóról szóló rapszódia futóírásos stílusban" 《行书天马赋》 tekercs.
Ez az a mű, amelyet a korábbi beszélgetésünkben említettünk, és amely a Su Shi-vel (苏轼) való találkozása utáni
stílusváltásának egyik legszebb példája.
展厅现场 （传）米芾行书天马赋卷

Su Shi (苏轼), Huang Tingjian (黄庭坚) és Mi Fu (米芾) egymás után bukkantak fel az északi Song-dinasztia (北宋) kalligráfiai világában, mint a "elgondolásokra összpontosított" (尚意) stílus képviselői, új szelet hoztak a Song-dinasztia kalligráfiai világába. Ezzel egy újabb, áthághatatlan csúcsot alkottak a kínai kalligráfia történetében.

苏轼、黄庭坚和米芾，作为“尚意”风格的代表人物，相继出现在北宋的书法世界中，为宋代书法界注入了新的活力。他们共同在中国书法史上创造了又一个难以逾越的高峰。

Visszatérés a gyökerekhez és megújulás

Su Shi a Chan Buddhizus hatására érte el az áttörést a "elgondolásokra összpontosított" (尚意) kalligráfia-művészetében, "írásom az elgondolásomból születik" (我书意造) és a "közvetlenül a szívre mutatás" (直指人心) filozófiája közös pontokon osztozott. A Song-dinasztia "elgondolásokra összpontosított" (尚意) kalligráfiai stílusának kialakulása szoros kapcsolatban állt a Tang-dinasztia közepén elterjedt Chan Buddhizmussal, mely két terület kölcsönösen hatott egymásra. A déli Song-dinasztia (南宋) idején pedig a Chan továbbra is fontos szerepet játszott.

苏轼在禅宗的影响下，实现了“尚意”书法艺术的突破，“我书意造” 和 “直指人心” 的哲学理念有着共通之处。宋代 “尚意” 书风的形成，与中唐以来盛行的禅宗有着密切联系，两者相互影响。到了南宋时期，禅宗依然扮演着重要的角色。

Zhang Jizhi (张即之 1186-1263), a déli Song-dinasztia másik nagy kalligráfusának "Virágfüzér Szútra" 《华严经》 című szabályos írásáról azt tartják, hogy ez a legrégebbi fennmaradt, Anhui tartománybeli Xuan-papírra írt tintamunka (现存最早书写在安徽宣纸上的墨迹). Emellett két híres Chan buddhista szerzetes, Mi'an Xianjie (密庵咸杰 1118—1186) és Wuxue Zuyuan (无学祖元 1226—1286) eredeti alkotásai is magával ragadóak.

南宋另一位大书法家张即之（1186-1263）的楷书作品**《华严经》**，被认为是现存最早书写在安徽宣纸上的墨迹。此外，两位著名的禅宗僧人密庵咸杰（1118—1186）和无学祖元（1226—1286）的墨宝也同样引人入胜。

Zhang Jizhi szabályos írásban írt "Huayan Szútra" 《华严经》 tekercséből
张即之楷书 《华严经册》 （选页）

Mi'an Xianjie "Chan mondások" 《禅语录》 című műve futóírásos stílusban
密庵咸杰行书 《禅语录》

E mesterek mindegyike kapcsolatban állt a Hangzhou-ban található Jingshan templommal (径山寺), a "Jiangnan öt nagy Chan kolostorának vezetőjével". A Song-, Yuan- és Ming-dinasztia (宋元明) idején japán szerzetesek folyamatosan keresték a templomot, így a "elgondolásokra összpontosított" (尚意) kalligráfiai stílusa a Jingshan Templomon keresztül jelentős hatást gyakorolt Japánra. Ennek tiszteletére a Zhejiangi Művészeti Múzeum (浙江美术馆) egy külön kiállítótermet rendezett be a Jingshan Templomban, "Nyugodt világ – Song-, Yuan-, Ming- és Qing-dinasztia-beli Chan alkotások kiállítása" címmel (澹然世界宽——宋元明清禅宗墨迹展), amely a Song-dinasztia óta élt híres szerzetesek kalligráfiáit mutatja be.

这些大师都与杭州的径山寺有关，该寺是**“江南五大禅寺之首”。在宋元明时期，日本僧人络绎不绝地前来此地求法，因此，“尚意”的书法风格也通过径山寺对日本产生了深远的影响。为此，浙江美术馆在径山寺特别设立了“澹然世界宽——宋元明清禅宗墨迹展”**，展出宋代以来著名僧人的书法作品。

A Chan buddhizmus kevesebb figyelmet szentelt a kalligráfia technikai szabályainak, mint az ecsethasználat, a karakterstruktúra, az elrendezés vagy a tinta kezelése. Mi'an Xianjie (密庵咸杰) és Wuxue Zuyuan (无学祖元) eredeti alkotásai ezért egyfajta egyszerű és nyers stílust tükröznek, amely a buddhista versekkel együtt érdekes – számomra lenyűgöző összhangot alkot.

禅宗对书法技法的关注较少，例如笔法、字形结构、章法或墨色运用。因此，密庵咸杰和无学祖元的墨迹流露着一种朴素、粗犷的风格，与佛教诗文相映成趣，对我而言极具吸引力。

Ahogy azonban az elgondolásokra összpontosított stílus (尚意) egyre elterjedtebbé vált, a kalligráfia fejlődése a déli Song-dinasztia késői sidőszakban letért az útról, túlságosan a szándékra koncentrált, és elhanyagolta a szabályokat. Az, hogy Su Shi-nek, Huang Tingjiannek és Mi Funak köszönhetően fejlődött tovább, még rendben is lett volna, de a kalligráfia világa odáig jutott, hogy valóban "technikamentes, csupa érzelem" (没有技巧，全是感情) lett. Ez pedig merőben más volt, mint Su Dongpo (苏东坡) elve, miszerint "a szándékom teremtette írásom alapvetően szabálytalan" (我书意造本无法), hiszen az ő szándéka a szabályokon alapult. A szabályok nélküli írás már alig volt kalligráfiának nevezhető.

然而，随着“尚意”风格的日益普及，书法的发展在南宋后期偏离了轨道，变得过于注重意念而忽略了法度。由苏轼、黄庭坚和米芾推动的发展本无不妥，但书法界却发展到了**“没有技巧，全是感情”的地步。这与苏东坡的“我书意造本无法”**的原则截然不同，因为他的“意”是建立在“法”的基础之上的。没有法度的书写，已很难称之为书法。

Ekkor lépett a színre Zhao Mengfu (赵孟頫 1254—1322). A régi szabályok követésére és a "Két Wang" (二王) mesterének (Wang Xizhi és Wang Xianzhi) csodálatára hívta fel a figyelmet, ezzel rendet teremtett a zűrzavarban, megállította az őrjöngő áradatot. Visszavezette a kalligráfia művészetét a helyes útra, és megalapozta a későbbi Ming- és Qing-dinasztia (明清) fejlődését. Ahogy mondják:

这时，赵孟頫（1254—1322）登场了。他提倡回归古法，推崇“二王”（王羲之、王献之），从而拨乱反正，力挽狂澜。他将书法艺术重新引回正途，并为后来的明清两代书法发展奠定了基础。正如所说：

化晋韵入唐法，逆宋意开明态
A Jin-dinasztia eleganciáját a Tang-dinasztia szabályaival ötvözte, szembeszállt a Song-dinasztia szándékával, és új, Ming-dinasztia-beli stílust nyitott.

"A Luo folyó istennője" 《洛神赋》 című tekercs Zhao Mengfu művének legjobb változata. A stílusa tökéletesen magába szívta a "Két Wang" (二王) esszenciáját. Leírására a mű eredeti szövegéből származó mondat a legtalálóbb: "libben, mint egy megriadt hattyú, kecses, mint egy úszó sárkány" (翩若惊鸿，婉若游龙).

《洛神赋》卷是赵孟頫此作的最佳版本。其风格完美地吸取了**“二王”**的精髓。要描述它的特点，最恰当的莫过于作品原文中的一句话：“翩若惊鸿，婉若游龙”。

Zhao Mengfu futó szövegtekercse "A Luo folyó istennője"
赵孟頫行书 《洛神赋》 卷

A Zhao Mengfu által elindított megújulásnak köszönhetően a Ming- és Qing-dinasztia kalligráfiai világa visszatért a helyes útra, ismét a szabályok megbecsülésére koncentrált. Ezt követően azonban újra a Song-dinasztia elgondolásokra összpontosított stlusának (尚意) hatása alá került, amelyet a Wumen iskola (吴门书派) képviselt. Ebben az időszakban a kalligráfusok rendkívül egyedi stílusban alkottak, a tus és az ecsethasználat rendkívül világosan fejezte ki a személyiségüket. A Song-kori stílus romantikus jellege tovább fejlődött. Ahogy a hangzhou-i mondás tartja, "az írásjegyek olyanok, mint egy profilkép" (字是侧面像). A Ming- és Qing-kori műveket nézve valóban olyan, mintha egy profilalkotó képes lenne a kézírás alapján megrajzolni az alkotó portréját.

由赵孟頫发起的变革，使得明清两代的书法重新回归正轨，再次专注于法度。然而，此后又重新受到了以“吴门书派”为代表的宋代“尚意”风格的影响。在这一时期，书法家们形成了极具个性的风格，笔墨运用极为清晰地表达了他们的个性。宋代风格的浪漫主义特质得到了进一步发展。正如杭州的俗话所说，“字是侧面像”。观赏明清时期的作品，确实感觉像是一个侧写师能够根据笔迹描绘出作者的肖像。

A Song-kor elgondolásokra összpontosított kalligráfia-stílusának szellemisége a mai napig kimeríthetetlen hatással van a művészetre.

宋代“尚意”书法风格的精神至今仍对艺术产生着无穷的影响。

Hangzhou pedig szuper hely!

杭州是个超级棒的地方！

Megjegyzések, hasznos linkek

• A kínai kalligráfia rövid története (王镛 - Wang Yong, szerk.)
• Cai Xiang élete (蔡金发 - Cai Jinfa, szerző)
• ...