2025. április 11-én elérhetővé vált egy 13 részes online kurzus Kína nemzeti digitális stratégiájáról, a "Digitális Kínáról" (数字中国), melyet a Digitális Kína Építésének Globális Elrendezési Terv (数字中国建设整体布局规划, 2023. február) kiadása és a Nemzeti Adatigazgatás létrehozása (国家数据局 2023. március) után fejlesztettek ki. Ez a sorozat felbecsülhetetlen értékű lehet mindazok számára, akik a Digitális Kína hatókörét és céljait kívánják megérteni. Ebben a sorozatban a hatodik rész a "Digitális Kína" mint stratégia szerepét hangsúlyozza a 2035-re történő a kulturális nagyhatalommá váláshoz (Teremtsünk magabiztos és virágzó digitális kultúrát 数字中国建设系列之六： 打造自信繁荣的数字文化).

Erre felkaptam a fejem.

Ha a kínai kultúra és művészetek digitalizációjára egyszerre, mint kultur-diplomata és mint info-kommunikációs szakember tekintek, egy gigászi-, mélyen MI vezérelt-, legmodernebb technológiákat alkalmazó-, és azokból elemi szinten épülő adatmodell-, digitális világ képe sejlik fel. A "Digitális Kína (数字中国)" stratégia pedig nem újkeletű, ezért arra gondoltam, hogy ebben-, majd remélhetőleg ezen cikk folytatásaiban bemutatom a három elit digitális stratégiát, Kína digitális átalakulásának irányát a "Kiber Nagyhatalom (网络强国)", a "Digitális Kína (数字中国)" és az "Okos Társadalom (智慧社会)" - számomra, egyszerű halandó számára khm... - legfontosabb jellemzőit.

Otthonosan mozgok Kína kulturális világában 30+ év tapasztalattal, miközben jelenleg is a hazai és nemzetközi IT szektorban dolgozom, ahol 1999 óta sokmindennek lehettem a részese - átfogóan látom a technológiai fejlődést is. Itt pedig a kultúra és a legmodernebb info-komunikáció formáló erejű találkozásáról van szó - nekem való terep ez. A "Digitális Kína" (数字中国), mint átfogó kínai kormányzati össz-stratégia a fejlett technológiák kulturális produkcióba való integrálásának gyakorlatát a kreativitás ösztönzésének-, az új kulturális iparágak fellendítésének és a széles körű kulturális részvétel előmozdításának egyik módjaként tekinti. Kína nemzetközi megítélésének és kulturális befolyásának erősítésével pedig nem kérdés: a digitális kultúra központi szerepet játszik Kína globális "puha hatalmának" (软实力) megerősítésében.

A digitális kultúra fontos erő a nemzeti kulturális "puha hatalom" erősítésében és a kulturális kínálat szintje a kulturális fejlettség fontos mutatója… A kultúra digitalizálása fontos módja annak, hogy a kultúra életre keljen.

"Digitális Kína Építőipari Sorozat 6/13: Teremtsünk magabiztos és virágzó digitális kultúrát" - 2025. április 11.

Kína hatalmas és sokszínű kulturális hagyományainak digitalizálása és integrálása nagyon komoly kihívásokkal jár. A tartalom minősége egyenetlen-, logikailag összekapcsolt-, hatékonyan kereshető-, átfogóan megosztott nemzeti kulturális Big Data rendszerben egy összetett és folyamatos feladat. Saját léptékükben ez felfoghatatlannak tűnhet, különösen pl. a DOS-, azaz a Digitális Oktatási Stratégia kudarcának fényében - hogy csak eggyet említsek. A kínai kulturális adatbázis kiépítése a kulturális ipar ökoszisztémájának átalakítását is jelenti, nem csak technológiai-, hanem egyéb szabályozási-, működési és működtetési szinteken is. Erre pedig van 10 év, ami a már működő digitális platformokon-, ökoszisztémában (akár) meg is valósítható.

Informatikai szakemberként a Telekomban már több, mint tíz éve vagyok részese-, nap-mint-nap alakítója a nagyvállalati digitális transzformációnak, ezért izgalmas számomra nyomon követni Kína ezirányú fejlődését, átalakulását - szakmai szempontból is. Az információs technológiák pozitív hatással vannak a piaci beilleszkedésre is, mivel csökkentik az új üzleti technológiákhoz (mint pl. a "szoftver mint szolgáltatás" (SaaS) vagy a felhőalapú számítástechnikához, Cloud Computing) való hozzáférés költségeit és segítenek egyenlő versenyfeltételeket teremteni a nagy- és kisvállalatok közt. Ennek ellenére az információs technológiák csökkentik a földrajzi konvergenciát, mivel a kevésbé fejlett régiókban működő vállalatok nem rendelkeznek a kritikus vezetői készségekkel, emberi tőkével és infrastruktúrával az új szolgáltatások eléréséhez. A digitalizáció és a technológia alkalmazása számos ágazatban gyökeres változást hoz és óriási hatással van az infrastruktúrára, s amint azt láthatjuk: geopolitikai eszköz is.

A C19 járvány időszakában a válság lehetővé tette Kína számára, hogy tesztelje már meglévő-, kiterjedt digitális figyelő- és okosvárosi infrastruktúráját Ezzel párhuzamosan ösztönözte a növekedést és az innovációt számos iparágakban, a robotikától a mesterséges intelligenciáig (MI). A kormányzat a digitális technológiákat alkalmazott a vírus elleni küzdelemben, a magán technológiai ipart pedig adatvezérelt megoldások szállításával bízta meg. Ezek az egészségügyi szektor kommunikációjában, a betegség-előrejelzésében és az erőforrás-gazdálkodásában a mozgáskövető alkalmazásoktól-, az arcfelismerő és hőkamerás rendszerektől kezdve a mesterséges intelligencia-, és a Big Data alapú platformokig és modellekig terjedtek.

Megjegyzés: Adatvezérelt megoldások olyan (elemző, modellező) informatikai megoldások, amelyek az adatok elemzésével segítik a döntéshozatalt vagy működést, szemben a rutinnal vagy intuícióval. A Big Data olyan fogalom, amely óriási mennyiségű, gyorsan keletkező és sokféle forrásból származó adatokra utal, melyeket a hagyományos adatfeldolgozó eszközökkel már nem lehet hatékonyan kezelni. Ez a jelenség az adatelemzés új fázisát jelenti.Ezért speciális technológiák és eszközök - pl elosztott rendszerek, big data adatbázisok és fejlett analitikai szoftverek - teszik lehetővé az adatok begyűjtését, tárolását, feldolgozását és elemzését, hogy rejtett összefüggéseket és értékeket tárjanak fel.

Sikerükre való tekintettel Peking igazolva érezte elkötelezettségét a technológiavezérelt kormányzás iránt. Az ötéves terv (FYP) a "Digitális Kína" (数字中国) felépítésére irányuló erőfeszítések részeként egy olyan digitális társadalom építésének elmélyítésére összpontosított, ahol a közszolgáltatások-, a városok-, a falvak- és a közösségek "okosabbá" (智慧) válnak, míg a kormányzati tevékenységek-, az információkezelés és a szolgáltatások pedig hatékonyabbá-, adatvezéreltebbé-, és integráltabbá.

Ezzel párhuzamosan az "intelligens kormányzás" (智治) koncepciója nem pusztán az olyan szolgáltatások, mint az egészségügy vagy az oktatás kényelmesebbé tételét-, a városok élhetőbbé tételét jelentette, hanem a kormány számára a digitális technológiák alkalmazása Kína "tudományos" módon történő irányítását valósította meg. A kínai intelligens városok integrált platformokként működnek, amelyeknek egyidejűleg segítik a társadalom felügyeletét és a közszolgáltatások nyújtásának javítását.

Mit jelent valójában a "Digitális Kína (数字中国)"?

A "Digitális Kína" Kína nemzeti digitális stratégiájának megnevezése, a szokásos írásmód szerint nagybetűvel. Egy rutinszerű félrefordítás, mint "digitális Kína" vagy "digitális nemzet" elfedi a "stratégiai" jellemzőjét.

A "Digitális Kína (数字中国)" kifejezés Kína stratégiai tervei (战略部署) közé tartozik, mely a nemzeti "informatizáció" legfelső szintű tervezését, "átfogó" stratégiáját és végállapotát jelenti. Társadalmi szintű (gazdaság, kormányzat, társadalom, kultúra és környezet) digitális átalakulásra törekszik az "alapvető versenyképesség" fokozása-, egy "intelligens társadalom" létrehozása-, és a kormányzat stabilitásának biztosítása érdekében a modernizált szocialista nagyhatalom kiépítése útján.

Megjegyzés: Az informatizáció a számítógépek, számítógép-alapú rendszerek és más információs és kommunikációs technológiák (IKT) bevezetését és elterjedését jelenti a társadalomban, a gazdaságban és a mindennapi életben.

Az informatikában az információ-biztonság mindig kiemelt figyelmet kap. Nem meglepő, hogy a "Digitális Kína" sikere Kína, mint kibernagyhatalom (网络强国) sikerétől függ. Ez pedig az ország IT-biztonsági területen való felső-szintű nemzeti stratégiája és világszínvonalú (世界一流) nagyhatalommá válását jelenti. Alapvető célja az egységes-, nemzeti szinten integrált kiberbiztonsági-, és informatizációs rendszerek (szabályok, intézmények és technológia) keretrendszerének kiépítése - globális kiterjedéssel és hatással. Itt pedig - ezzel összefüggésben - azonnal megjelenik egy másik fogalom is: az "okos társadalom (智慧社会)" fogalma. Ez nem más, mint a "nemzeti intelligenciával" való gazdálkodás végállapota, az "új típusú intelligens városok" magas szintű tervezése, valamint a kínai fejlődés új globális modelljének alapja. Az "okos társadalom" stratégiája a modernizált társadalmi kormányzásra-, a digitális szakadék felszámolására-, a tudományos és technológiai tehetségek lehető legszélesebb körű fejlesztésére-, valamint a kormányzati hatékonyság és a társadalmi egyenlőség révén az "emberek megélhetésének" javítására törekszik.

Közvetlen és távolabbi kollégáimmal történő beszélgetéseim során úgy éreztem, halamosak vagyunk úgy tekinteni Kína digitálizációs törekvésére, mint szabályozások, megfigyelési eszközök és technológiai ambíciók egyvelegére, figyelmen kívül hagyva az átfogó stratégiát, amely mindezt összeköti: a "Digitális Kínát". Márpedig ez, mint stratégia, kiemelt helyen szerepel a kínai kormány terveiben, azomban nagyon-nagyon eltér a digitális fejlődéshez való nyugati megközelítéseinktől. Ezért gyakran félreértjük, vagy teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Így pedig fennáll a veszélye, hogy nem látjuk ezen célok teljes képét és rendszerét.

Mert a kontextus számít.

A digitalizáció (数字化) az adatok értékét jelentősen megnövelte, az informatizációval párhuzamosan három történelmi szakaszban zajlott Kínában. Az első volt az "irodák digitalizálása", amelyben a PC-k, mint alapvető platform, az irodák, mint informatizációs környezet és a strukturált adatok alacsony mennyisége jellemzett. A második a "társadalom digitalizálása" szakasz volt, ahol az internet, mint alapvető platform, az egész társadalom, mint informatizációs környezet, és a strukturálatlan adatok növekvő mennyisége jelent meg. Ezt követte a harmadik szakasz, a "dolgok digitalizálása", dolgok internete, mint alapvető platform-, a teljes fizikai világ, mint informatizációs környezet-, valamint a Big Data növekvő mennyisége, sokfélesége és sebessége jellemez. Az informatizáció legújabb szakasza az "intelligencia szakasza", amelybe Kína a 2015–2017-es időszakban lépett be, mely a digitális Kína építésének "fő kontextusa" - az informatizálás új szakasza (新阶段).

E stratégia fő kontextusa Kína teljes nemzeti digitális átalakítása. Ez nem csak az 5G-ről (de már működik Xiong An-ban - Hubei tartomány - a 10G szélessávú kereskedelmi hálózat is), a mesterséges intelligenciáról vagy a robotokról szól: hanem Kína gazdaságának-, társadalmának-, kormányának-, sőt még ideológiájának(!) digitális alapokon történő újjáépítéséről. Ez a világ LEGNAGYOBB transzformációja: digitálisan átalakítani a nemzeti megújulás útját nagyhatalomként és létrehozni a modernizáció új, globális modelljét. A technológia a kormányzás és fejlesztés minden szférájába történő integrálásával a "Digitális Kína" grandiózus stratégiaként működik, vitathatatlanul a világ első digitális grandiózus stratégiája.

从数字福建到数字中国，习近平总书记建设信息化中国的战略思想一以贯之，一脉相承，在思想上、理念上高度关联.
A Digitális Fujiantól a Digitális Kínáig Xi Jinping informatizált Kína felépítésére vonatkozó stratégiai gondolkodása következetes, egy folyamatos sorban, és szorosan kapcsolódik a gondolkodáshoz és az elmélethez.

"A digitális Fujian a digitális Kína ideológiai forrása (数字福建是数字中国的思想源头)" Guangming Daily, 2018. április 23.

De a fent említett "Digitális Kína" stratégia mára tekinthető szakkifejezésnek is, mint ahogyan a kínai kormány is használja - ahol a technológia eszköz, nem pedig cél. Mert létrehoz egy digitálisan átalakított-, kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista rendszert (mint nagyszabású társadalmi rendszer-projekt), amely aztán a nemzeti megújulás eléréséhez szükséges informatizált és digitalizált alapokat teremti meg.

Belföldi kontextusban ez azt jelenti, hogy kialakul a világ első "intelligens társadalma", amely drámai előnyökkel jár mind a társadalmi egyenlőség, mind a társadalmi hatékonyság terén. Az intelligens társadalom azt is megmutatja a világnak (és Kína polgárainak), hogy a kapitalista (értsd: nyugati) fejlődés nem kínálhat jobbat a szocialista modernizációnál (értsd: Kínánál) napjaink digitális korában.

Megjegyzés: gondolj csak bele, hogy mit jelent a gyakorlatban az, hogy két éven belül közel egymilliárd kínai állampolgár használna rendszeresen mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatásokat vagy eszközöket. Ugyanis egy új államtanácsi irányelv szerint a mesterséges intelligencia használatának 2027-re el kell érnie a lakosság 70%-át, 2030-ra pedig a 90%-át, 2035-re pedig teljes mértékben át kell térni az úgynevezett "intelligens társadalomra". Ez a szabályozás olyan keretrendszereket szorgalmaz, amelyek a "természetes személyeket, a digitális személyeket és az intelligens robotokat" szabályozzák. Az alkalmazási forgatókönyvek mikro (egyéni), mezo (szervezeti) és makro (társadalmi) szintet ölelnek fel – az okosotthonoktól és az önvezető járművektől a digitális kormányzati platformokig és az intelligens egészségügyi rendszerekig. A mostani, 2025-ös irányelvek 《智能社会发展与治理标准化指引（2025版）》 tervként szolgálnak a mesterséges intelligencia társadalmi integrációjának tudományos szigorúsággal, etikai felügyelettel és szakpolitikai koordinációval történő kezeléséhez. De erre még később kitérek pár fontos gondalat erejéig. ...

Nemzetközi szinten a Digitális Kína a kínai innováció korszakát is bevezeti. Ez nagyhatalmi státuszt hoz magával számos stratégiai területen: mind polgári-, mind katonai téren. Az emberi fejlődés jelenlegi szakaszában, amelyben élünk, ezek együttesen egy forradalmi változás építőkövei: egyszerre új globális modernizációs modell és egyben új nagyhatalom, amely mindezt megtestesíti. A technológiai innováció és a tudományos kutatás előmozdítása a következő 2026-2030 a 15.-ik ötéves terv egyik fősodra olyan tartalmakkal, mint az "AI Plus (人工智能+)" amely a mesterséges intelligenciát integrálja számos iparágba az automatizálás fokozása, a termelékenység növelése, a működési költségek csökkentése és a kínai gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében. Ennek mélyreató alkalmazása hozza létre a fent említett "intelligens társadalmat" is.

Ahhoz, hogy a "Digitális Kína" mint kormányzati össz-stratégia sikere tartós legyen, Kína kiépíti a világ első-, nemzetileg egységes szabály-, intézmény- és technológiai rendszerét, amely átfogóan kezeli az adatokat és azok intelligens alkalmazását. Ez fejeződik ki az adatkezelés-, és ellenőrzés intenzív összpontosításában, amelyet ma a nemzeti informatizáció új szakaszának nevez. Ez a kínai társadalom minden aspektusának digitális átalakítása, a kormányzattól és az ipartól kezdve az oktatáson, az infrastruktúrán át a mindennapi életig. A kormányzati hivatalos beszédekben és írott anyagokban / sajtóban Kína vezetői a Digitális Kínát a nemzeti megújulás "erőteljes digitális lendületeként" jellemzik. Más szóval: ez a digitális transzformáció Kína felemelkedésének motorja.

Ebben az átalakulásban az iránymutatás egy hosszú távú-, átfogó terv a meghatározott célok rendszerének eléréshez, miközben ez a hatalmas ország arra összpontosít, hogy a technológiai vezetővé váljon. Ez pedig széleskörű és mélyreható hatással van a világra, alapvetően átformálva a globális gazdaságot, politikát és technológiát. A digitális átalakulás a 14. ötéves tervének (FYP - 14th Five-Year Plan; 2021–2025) egyik kiemelt prioritása. Miután Kína szilárd alapokat épített ki digitális gazdasága számára, a következő szakasz a digitális technológiák reálgazdaságba-, valamint a társadalomba és a kormányzati funkciókba történő integrálásának időszaka.

Merre tovább?

Megjegyzések, hasznos linkek

• 提高数字文化原创能力和传播能力
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet adjon a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Peter Layton: "A nagy stratégia meghatározása", The Strategy Bridge, 2020. augusztus 17.
• "A kínai nagystratégiával kapcsolatos jelenlegi tudományos nézetek hasznos összefoglalása - Rafiq Dossani, Lynn Hu és Christian Curriden "Implementing China's Grand Strategy in Asia Through Institutions" (Kína nagy stratégiájának megvalósítása Ázsiában intézményeken keresztül), RAND, 2021. november 29.,
• Rush Doshi "The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order" (A hosszú játék: Kína nagy stratégiája az amerikai rend elmozdítására), Brookings, 2021. augusztus 2.
• A KK nagystratégiájáról számos kiváló nyugati elemzés is készült, pl.: Rush Doshi, The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order (New York: Oxford University Press, 2021); Daniel Tobin, "How Xi Jinping's "New Era" Should Have Ended US Debate on Beijing's Ambitions" (Hogyan kellett volna Xi Jinping "új korszakának" véget vetnie az amerikai vitának Peking ambícióiról), CSIS, 2020. május 8., valamint Timothy R. Heath, China's New Governing Party Paradigm: Political Renewal and the Pursuit of National Rejuvenation (Burlington: Ashgate, 2014).
• Zhong Sheng (钟声): "Tisztázd a hamisságokat és értsd meg Kínát objektíven: Nincs szükség aggodalomra Kína stratégiai céljai miatt", 观中国战略意图, 不要杞人忧天), People's Daily (人民日报), 3. oldal, 2014. szeptember 26.
• "Xi minden tekintetben mérsékelten virágzó társadalomnak nyilvánítja Kínát" – Hszinhua, 2021. július 1.
• "Hszi Jinping tervet ismertetett, amelynek célja, hogy Kínát a 21. század közepére "nagyszerű modern szocialista országgá" tegye", Xinhua, 2017. október 18.︎
• Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Pártjának Vezetői Csoport "Történelmi ugrás a kínai nemzet megfiatalítása felé" Seeking Truth (Qiu Shi angol kiadás), 2021. november 15.
• Anne-Marie Slaughter: "Hogyan lehetünk sikeresek a hálózatba kapcsolt világban – Nagyszabású stratégia a digitális korban", Foreign Affairs, 2016. október 4.
• Tyson Barker, Német Külkapcsolati Tanács: "Németország digitális nagystratégiájának kidolgozása – Most vagy soha", 2021. október 22.
• DIGI+ Taiwan: Az ipari innováció felgyorsítása, az intelligens Tajvan megteremtése
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), "Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• "社会主义现代化国家" (szó szerint "szocialista modernizált ország") és "社会主义现代化强国" (szó szerint "szocialista modernizált nagyhatalom"). A fenti szakcikkben a "强国" kifejezést "nagyhatalomként" fordítom, kivéve, ha közvetlenül más forrásokból idézek. Ez a fordítás tükrözi legjobban a "nagyhatalom" (强国; a 强大国家 rövidített alakja) formalitását, jelentését és szélesebb körű használatát a KKP stratégiai lexikonában, és biztosítja a párt szakkifejezéseinek következetes fordítását a tanulmányban. Bár sem a "modern", sem a "modernizált" nem közvetíti megfelelően a "现代化" mélyebb következményeit.
• "Xi Jinping teljes mondata a 2014-es találkozón így hangzott: "Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság; informatizáció nélkül nem lesz modernizáció." (没有网络安全就没有国家安全，没有信息化就没有现代化). Bár 2014-ben még összefonódtak, néhány éven belül ez a két cél (a kiberbiztonság és az informatizáció) két különálló nemzeti stratégia megkülönböztető jegyévé és központi elemévé vált: a Kiber Nagyhatalmi Stratégiának (a kiberbiztonság és az informatizáció új irányítási és ellenőrzési rendszerei) és a Digitális Kína stratégiának (a szocialista modernizációt támogató nemzeti informatizáció). Lásd például: "Xi Jinping: Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság" (习近平：没有网络安全就没有国家安全), Study Times Online (求是网1, ∼ t.21１10 .
• Andrew Scobell és munkatársai: "Kína nagystratégiája: trendek, pályák és hosszú távú verseny", Santa Monica, Kalifornia: RAND Corporation, 2020.
• Az "erőteljes digitális lendület" (强大数字动) kifejezést először a Kínai Kibertér Adminisztráció 2020. évi digitális kínai fejlesztési jelentésében használták. Lásd: "Cyberspace Administration of China Publishes 2020 Digital China Development Report" (国家互联网信息办公室发布《数字中国发展报告（2020), (国家互联网信息办公室), 2021. július 2.
• Alastair Iain Johnston: "Fordítási kérdések: Következtetési problémák a 2020-as Külügyminisztérium politikai tervezési jelentésében, "A kínai kihívás elemei"" , CSIS Interpret: China , 2022. január 31.; és Michael D. Swaine: "Az amerikai dominancián túl a Nyugat-Csendes-óceánon: A stabil amerikai-kínai hatalmi egyensúly szükségessége", Carnegie Endowment for International Peace, 2015. április 20.
• A kínai tudományos szakértők körében jellemző-, de nem kizárólagos nézet az, hogy a nagystratégia, beleértve Kína stratégiáját is, egy ország "átfogó" nemzeti stratégiájával egyenlő, amely magában foglalja mind a nemzetbiztonsági stratégiáját, mind a nemzeti fejlesztési stratégiáját. Ezt a nézetet többek között Men Honghua is képviseli. A nagystratégiával kapcsolatos kínai tudományos nézetek különbségeinek és közös vonásainak rövid, de érdekes tudományos tárgyalását, beleértve Kína "elit" szakértőjének, Men Honghua nézeteit is, lásd Cai Tuo (蔡拓), "Előzetes vita Kína nagystratégiájáról" (中国大战略刍议), Aisixiang (爱思想), 2014. július 18.
• "我认为，中国大战略就是富民强国的战略，其根本目标就是在未来20年，使中国成为世界最大的经济实体， 明显缩小与美国综合国力的想读额差距，使人民生活水平再上一个台阶，全面建立惠及近14亿人口的更高水平小康社会." Lásd: Men Honghua (门洪华), Keretrendszer felépítése Kína nagy stratégiájához: nemzeti erő, stratégiai koncepciók és a nemzetközi rendszer , (构建中国大战略的框架:国家实力，战略观念与国际制度, 2017 (Second Edition), Peking University Press (北京大学出版社)
• "民生" bár a "nép megélhetése" kifejezés 2017 előtti, a párt újabb kommentárjai leggyakrabban Xi Jinping 2017. októberi 19. pártkongresszuson tett jelentésében tett kijelentéséhez kötik a "nép megélhetését": "A nép érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a reform és a fejlődés előnyei minden népünk javát méltányos módon szolgálják, és törekednünk kell mindenki számára a közös jólét elérésére." Lásd például: "Hogyan javítja Kína az emberek megélhetését?" CGTN
• "2021. június 13. Xi és a "nép megélhetése" hosszabb távú elemzéséhez lásd: Wan Jiang, "Xi Jinping gondolatai az emberek megélhetéséről", Chinese Studies, 2015. április 17.