Kína digitális átalakulásának iránya a "Kibernagyhatalom (网络强国)", a "Digitális Kína (数字中国)" és az "Okos Társadalom (智慧社会)". Ezek valahol 2012 után, Xi Jinping főtitkári kinevezését követően jelentek meg, amikor Kína informatizációs átalakításának új szakasza az "intelligencia" nevű program kezdett kialakulni. A három digitális stratégia eleinte a vezetés és a politikai irányok tisztázását, valamint a párthoz hű személyek és a társadalom tájékoztatását szolgálta.

Megjegyzés: Az informatizáció (信息化) a számítógépek és más információs és kommunikációs technológiák (IKT) bevezetését és széleskörű alkalmazását jelenti az élet különböző területein. Ez a folyamat magában foglalja a hagyományos módszerek elektronikus rendszerekre való cseréjét, a hatékonyság növelését és a kommunikáció javítását. Az információs társadalom megszületésében és fejlődésében a számítástechnika gyors ütemű fejlődése játszotta a kulcsfontosságú szerepet. Az egész folyamatot, amely az információs társadalom kiteljesedésével párhuzamosan, de többszörösen átfedve megy végbe, azt informatizációnak nevezzük. Ennek kulcsfontosságú folyamata - napjainkban - a digitalizáció (数字化), amikor a különböző hagyományos módon tárolt adatok számítógépek számára értelmezhető formába kerülnek. Ez - az informatizációval párhuzamosan - három történelmi szakaszban zajlott Kínában. Az első volt az "irodák digitalizálása", amelyben a PC-k, mint alapvető platform, az irodák, mint informatizációs környezet és a strukturált adatok alacsony mennyisége jellemzett. A második a "társadalom digitalizálása" szakasz volt, ahol az internet, mint alapvető platform, az egész társadalom, mint informatizációs környezet, és a strukturálatlan adatok növekvő mennyisége jelent meg. Ezt követte a harmadik szakasz, a "dolgok digitalizálása", dolgok internete, mint alapvető platform-, a teljes fizikai világ, mint informatizációs környezet-, valamint a Big Data növekvő mennyisége, sokfélesége és sebessége jellemez. Az informatizáció legújabb szakasza az "intelligencia szakasza", amelybe Kína a 2015–2017-es időszakban lépett be, mely a digitális Kína építésének "fő kontextusa" - az informatizálás új szakasza (新阶段). A digitalizáció az adatok értékét jelentősen megnövelte.

Ennek kínai szemléletű megözelítése:

E három elit digitális stratégia kifejezései pár évvel egymást követően jelentek meg a kínai kormány kommunikációjában. Érdekesség, hogy ez a kifejezés nem volt jelen Kínában, de miután ez is megjelent, mindegyik kifejezést arra használták, hogy a digitális technológia átalakító potenciálját a kormány céljainak szolgálatába állítsák. Azonban egy koherens egésszé való egyesítésük egy évtizedbe telt, a COVID-járvány által kínált "stratégiai lehetőség" és az USA által jelentett stratégiai kihívás ösztönzése miatt.

Majd 2017 végén, a XIX. pártkongresszuson bemutatott, nyilvánosan először összekapcsolt három kulcskifejezés mélyebb stratégiai jelentőségére vonatkozóan Xi Jinping kezdetben csak minimális magyarázatot adott. Későbbi kommentárok tisztázták, hogy a meghatározott átfogó stratégiai tervek (战略部署) rendszerét tükrözi, melyek a kínai modernizáció útját jelölték ki.

Mejegyzés: A stratégiai tervek (战略部署) a KKP által kidolgozott, rendszerszintű, integrált iránymutatások. Az informatizációt és a digitalizációt érintő stratégiai tervek közé tartozik a Kiber Nagyhatalom (网络强国), a Digitális Kína (数字中国) és az Intelligens Társadalom (智慧社会) stratégiája. Bővebben: "A Digitális Kína fontosabb szakkifejezései | 理解数字中国的专业术语"

Az ezt követő oktatási kampányok révén a párthoz hű emberek és a kínai társadalom megismerte, hogy e stratégia az informatizáció egy új elméleti keretét képviseli, amelyben az egyes iránymutatások kölcsönösen egymásra épülnek: azaz mindhárom integráltan szolgálja a kínai nemzet "intelligens" végállapotának (az intelligens társadalom - 智慧社会 - kialakításának) elérését. 2021 márciusában egyértelmű lett, hogy Xi húszéves "Digitális Kína" víziója – amelyet a kibernagyhatalmi státusz elérése és az intelligens társadalom kialakítására irányuló legfőbb célkitűzés támasztott alá – a kínai kormány kijelölt útját képezi a digitális korszakban elérhető vezetői szerep és a modernizált nagyhatalommá válás vonatkozásában.

Kína számára a digitális átalakulás nemcsak a gazdasági fejlődésről szól, hanem kulcsfontosságú a nemzeti modernizáció eléréséhez és a nemzetközi versenyképesség fokozásához is. A digitalizáció több területet foglal magában, beleértve a digitális gazdaságot, a digitális társadalmat és a digitális kormányzást. A terv tisztázza a digitalizáció irányát, beleértve a digitális technológiai innováció erősítését, az iparágak digitalizációjának előmozdítását, az iparágak digitális átalakulásának elősegítését, valamint a digitális kormányzati kiépítés szintjének javítását.

1. Kibernagyhatalom (网络强国) stratégiája

A kifejezés elsődlegesen olyan jellemző, amely jelentős kiberbiztonsági képességeket és befolyást jelent a digitális térben és ezek stratégiai fontosságát hangsúlyozza. A infokommunikáció gyakorlatában az jelenti, hogy egyrészt rendelkezésre kell álljanak a fejlett technológiák, a szakértelem és erőforrások a digitális támadások és védekezés terén, másrészt e képességek hatalmas befolyásoló hatással bírnak a digitális infrastruktúra és a nemzetközi internetes biztonsági szabályozásainak alakításában.

A kínai digitalizáció ezen irányelve mára nezeti stratégia lett egy felső szintű tervezésből kiindulva, ahol az elsődleges cél egy egységes-, nemzeti szinten integrált kiberbiztonsági és informatizációs rendszerek (szabályok, intézmények és technológia) keretének kiépítése, persze, globális kiterjedéssel és hatással. A kibernagyhatalom elérése a Digitális Kína stratégiától és/vagy az Intelligens Társadalomtól (智慧社会) függetlenül is megvalósítható. Ennek atyja, Zheng Bijian (郑必坚) volt, aki elsőként javasolta még 2013-ban Kína kiberhatalmi stratégiáját. Már ekkor érezhető volt az a "vízválasztó verseny", amellyel az akkori Kína szembesült: nem a technológiáról szólt, hanem a globális digitális ökoszisztéma jövőjéről és az azt uraló hegemóniáról. Zheng Bijian nézete szerint Pekingnek 10 éves időablaka volt arra, hogy elérje a kibernagyhatalmi státuszt, hogy elkerülje a információbiztonsgi területen való elszigetelést. Röviden: "网络战已经不是我们想不想打，而是到了不得不接招的时候。" azaz "a kiberhadviselés már nem arról szól, hogy Kína akar-e harcolni, hanem arról, hogy mikor lesz kénytelen cselekedni."

"… 2017年，党的十九大报告明确提出建设“网络强国、数字中国、智慧社会"，数字中国首次写入党和国家纲领性文件。"
"2017-ben a 19. pártkongresszus jelentése egyértelműen javasolta a "Kiber Nagyhatalom, Digitális Kína és Okos Társadalom kiépítését, és a Digitális Kína koncepciója először került be a párt és az állam programdokumentumaiba."

Kínai Kibertér Igazgatóság, 2021. évi Digitális Kína Fejlődési Jelentésben 《数字中国发展报告（2021年）》, 2022. július 23.

Jól látszik, hogy Kína kiemelt fókuszt helyez a kiber-nagyhatalmi stratégiára (网络强国), mert ennek sikeressége biztosítja a Digitális Kína (数字中国) beteljesülését, amelynek kiemelkedő része és egyben következménye az Okos v Intelligens Társadalom (智慧社会) kialakulása.

Hozzám hasonlóan, aki informatikával vagy info-kommunikációs megoldásokkal / szolgáltatásokkal foglalkozik, tudja, hogy az IT Biztonság egy megkerülhetetlen komponens. A digitális közösségi terek kiszélesedésével és a digitalizációval ez a fogalom mára kiszélesedett, átfogóbbá vált. Nem csak a kínai, hanem általában a kormányok szerint a kiberbiztonság mára elengedhetetlen előfeltétele a nemzetbiztonságnak, hiszen az informatizáció (信息化) alapvető eleme a modernizációnak. 2014. februárjában a Kiberbiztonsági és Informatizációs Központi Vezetőcsoport (中央网络安全和信息化领导小组) első ülésén Xi Jinping először beszélt Kína kiberhatalomból (大国) kiber-nagyhatalommá (强国) történő átalakításának törekvéséről, azaz "törekedni kell Kína kiber-nagyhatalommá (cyber superpower) történő transzformációjára" (努力把我国建设成为网络强国). Ekkor deklarálta a kulcsfontosságú doktrínát:

没有网络安全就没有国家安全，没有信息化就没有现代化
"kiberbiztonság nélkül nincs nemzetbiztonság, informatizáció nélkül pedig nincs modernizáció."

Xi Jinping - Kiberbiztonsági és Informatizációs Központi Vezető Csoport (中央网络安全和信息化领导小组) 2014.

A kiberhatalomból (大国) kiber-nagyhatalommá (强国) történő átalakítás terminológia-váltása új koncepcionális keretet és gyakorlati paradigmákat generált. A kiberhatalom kiépítésére vonatkozó stratégiai iránymutatások mentén megerősödött a kiber-nagyhatalom építésébe vetett elméleti bizalom, szigorú biztonsági garanciák kerültek kialakításra, és biztosított lett a kiber- és informatikai szektor magas színvonalú fejlesztése. A hálózat feletti pártellenőrzés elvéhez (Party's control over the internet) ragaszkodva-, a kínai társadalom szolgálatának alapvető célját fenntartva a kínai kormány kialakította a kínai jellegzetességű internet-irányítási megközelítést (Internet governance with Chinese characteristics), és szisztematikusan halad a globális kiber-nagyhatalommá válás felé a hálózat-biztonság és az informatizáció összehangolt fejlestésében.

A (KKP) 18. Központi Bizottságának ötödik plenáris ülése 2015-ben – 10 évvel ezelőtt - hivatalosan is javasolta a kiberhatalom kiépítésének stratégiájának implementálását. 2023 júliusában kritikus irányelveket bocsátott ki a kiberbiztonság és az informatizáció témakörében, amelyek tisztázták a "tíz elvet" (十个坚持 ten principles), és kiemelték a "nemzeti kiberbiztonsági védelmi mechanizmusok tartós megerősítésének" (坚持筑牢国家网络安全屏障) szükségességét. Kína kiberbiztonsági helyzetét ma a növekvő piac és a szigorú kormányzati ellenőrzés jellemzi. Kiépítette a világ legkiterjedtebb és technológiailag legfejlettebb kiberinfrastruktúráját. Az olyan feltörekvő technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika (cloud computing), a Big Data, a blokklánc és a kvantum-informatika, az ország a globális élvonalba pozícionálta magát.

Kína kiberbiztonsági technológiája nagymértékben támaszkodik a fejlett eszközökre. Itt elsősorban a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás algoritmusai, melyek kiemelten hatékonyak a fenyegetések észlelésében és kezelésében, mert valós idejű fenyegetésészlelésre, prediktív elemzésre és automatizált incidenskezelésre alkalmasak, fenyegetés-felderítő platformok (amelyek információkat nyújtanak a szervezeteknek a kiberfenyegetésekről, hogy hatékonyabban reagálhassanak) és a hagyományos biztonsági termékek mellett. Az ágazat kulcsfontosságú vállalatai közé tartozik a Qi An Xin (奇安信), a Venustech (启明星辰) és a Qihoo 360 (三六零安全科技股份有限公司), amelyek a Big Data elemzésétől a hálózatibiztonsági eszközökig és a fenyegetés-felderítésig terjedő megoldásokat alkalmaznak.

Kína IKT-irányítási rendszerét legjobban egymásba fonódó stratégiák, törvények, intézkedések, szabályozások és szabványok mátrixaként lehet megérteni. Ezek az elemek együttesen lefedik az adatvédelemre, a kritikus infrastruktúrára (CI), a titkosításra, az internetes tartalomra, valamint a kínai IKT-ipar megerősítésére vonatkozó szabályokat. Kína kiberbiztonsági törvénye – amely talán a legtöbb figyelmet kapta – egy sokkal tágabb jövőkép középpontjában áll . A jelenlegi törvények és stratégiák többsége végleges, de a kapcsolódó intézkedések és szabványok közül sok még tervezet formájában van. Peking erőfeszítései már most is átfogóbbak, mint az Egyesült Államokban és Európában. Az Egyesült Államoknak például nincs nemzeti szintű adatvédelmi álláspontja és nehezen tud egyértelmű stratégiát kidolgozni a katonai területen túlmutató kibertérre vonatkozóan. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a maga részéről nem kapcsolódik kifejezetten a nemzetbiztonság és a társadalmi stabilitás messzemenőbb céljaihoz. Európa a digitális kereskedelem és biztonság terén is egy visszafogottabb megközelítést alkalmaz. Egyértelmű, hogy ahogy Kína IKT-keretrendszere formálódik, a nagyobb globális gazdaságoknak meg kell érteniük Kína megközelítését:

• A kiberbiztonsági terület szabályozási politikája (法規政策) és intézményi szabványrendszere (持续完善) folyamatosan alakul és fejlődik, jogi garanciát és szabványos iránymutatást biztosítva ezzel a különböző szektorok kiberbiztonsági architektúra kiépítéséhez.
• A Kínai Népköztársaság Kiberbiztonsági Törvénye (《中华人民共和国网络安全法》 Cybersecurity Law of the PRC), a Kínai Népköztársaság Adatbiztonsági Törvénye (《中华人民共和国数据安全法》 Data Security Law of the PRC), a Kínai Népköztársaság Személyes Adatok Védelméről szóló Törvénye (《中华人民共和国个人信息保护法》 Personal Information Protection Law of the PRC), valamint a Kulcsfontosságú Információs Infrastruktúrák Biztonsági Védelméről szóló Szabályzat (《关键信息基础设施安全保护条例》 Regulation on Security Protection of Critical Information Infrastructure) és egyéb jogszabályok egymás után kerültek kihirdetésre.
• Ezzel párhuzamosan egy sor fontos intézményi keretrendszer (制度) jött létre. Ilyen a kiberbiztonsági felülvizsgálat (网络安全审查 cybersecurity review), a felhőalapú szolgáltatások biztonsági értékelése (云计算服务安全评估 cloud computing service security assessment), az adatbiztonsági irányítás (数据安全治理 data security governance), a személyes adatok védelmére vonatkozó tanúsítás (个人信息保护认证 personal information protection certification), és a biztonsági kockázatok értékelése (安全风险评估 security risk assessment).
• De kiadásra kerültek a kiberbiztonsági nemzeti szabványok olyan területekre vonatkozóan is, mint az ipari internet (工业互联网 Industrial Internet), a járműhálózatok (车联网 Internet of Vehicles – IoV) és a generatív mesterséges intelligencia (生成式人工智能 Generative AI).

Kína kilakulóban lévő kiberirányítási rendszere - Center for Strategic and International Studies (CSIS) alapján.

A kibernagyhatalmi stratégia "Négy Alapelve" (四项原则), valamint az "Ötpontos Javaslata" (五点主张) iránymutatás a kibertér-közösség kiépítésében. Kulcsfontosságú alkotóelemei annak a víziónak, hogy Kína közös jövővel rendelkező közösséget építsen az emberiség számára, kijelölve ezzel a nemzetközi kibertér biztonságának és fejlesztésének stratégiai irányát és gyakorlati útvonalát. Ez már nem egy Kínán belüli információbiztonsági rendszer, hanem egy olyan stratégiai vízió, amely megjeleníti Kína proaktív-, nagyhatalmi szerepvállalását, mely rezonál a nemzetközi közösség konszenzusos elvárásaival is.

2. Digitális Kína (数字中国) stratégia

A nemzeti informatizáció legfelső szintű tervezése-, átfogó stratégiája és végállapota. A társadalmi szintű (gazdaság, kormányzat, társadalom, kultúra és környezet) digitális átalakulásra törekszik az alapvető versenyképesség fokozása, egy "intelligens társadalom" létrehozása és a kínai kormány bel-, és külpolitikai stabilitásának biztosítása érdekében, egy modernizált szocialista nagyhatalom kiépítésének támogatása érdekében. A digitális Kína sikere a kibernagyhatalom (网络强国) sikerétől függ.

És hogy miért a Kibernagyhatalom (网络强国) stratégiája tekinthető alapnak?

A digitális gazdaság, amelyet magas innováció és széles körű lefedettség jellemez, nem csupán egy új gazdasági növekedési motor Kína számára, hanem a tradicionális iparágak transzformációjának és korszerűsítésének kulcsfontosságú támasza is. Az új korszak kiemelt figyelmet fordít egy információalapú fejlesztési környezet szisztematikus kiépítésére, fókuszálva a digitális technológia és a gazdaság integrációjának elmélyítésére. Ez pedig a Digitális Kína stratégia egyik alapvető iránya is, amely mentén felgyorsítható a digitális transzformáció és jelentősen fejleszthető az intelligens gyártás valamint az ipari internetet. Erre a modern ipari rendszerre építve pedig prioritásként kezelhető az információs technológiai iparágon belüli szinergiája, együttműködése, mely összekapcsolja a teljes ellátási láncot (supply chain). Te is beláthatod, hogy ezzel Kína véleményformáló szerepe és befolyása tovább növekszik a globális ipari és ellátási láncokban (global industrial and supply chains). A kibernagyhatalmi stratégia függésében a "Digitális Kína" és az "Okos Társadalom" elit stratégiák fokozatos megvalósításában Kína adatvagyonai exponenciális növekedést mutatnak, a BigData technológia pedig mélyen integrálódott a gazdasági és társadalmi szektorok széles spektrumába.

"建设现代化经济体系离不开大数据发展和应用。"
"Egy modern gazdasági rendszer kiépítése elválaszthatatlan a Big Data fejlesztésétől és alkalmazásától". Xi Jinping 2014 február 27. Kiberbiztonsági és Informatizációs Központi Vezető Csoport alakuló ülésén 中央网络安全和信息化领导小组 Kiberbiztonsági és Informatizációs Központi Vezető Csoport (A CCP/Kínai Kommunista Párt legfelsőbb döntéshozó szerve a kiber- és IT-ügyekben, 2014-ben alakult).

Kína az információs technológiai fejlesztése terén ragaszkodik az "egy hálózat, egy sakktábla" (一个网络，一个棋盘 vagy one network, one chessboard) holisztikus és szisztematikus megközelítéshez. Ez a megközelítés az adatforrások fejlesztésének, hasznosításának és biztonsági irányításának átfogó fejlesztésére fókuszál. Ezért a digitális technológiák alkalmazása, a folyamatoptimalizálás és az intézményi innováció fejlesztése jelentősen fókuszban van. A Digitális Kína stratégia a nemzeti irányítási rendszer és képességek modernizációjának (governance capabilities) informatizáció révén történő kialakítása valósul meg, ahol a végső cél egy olyan digitális szolgáltatási ökoszisztéma kialakítása, amely pervazív (mindenütt jelen van), hozzáférhető (accessible), intelligens, komfortos, méltányos (equitable) és inkluzív (befogadó). Ennek szerves része a digitális technológiák a közbiztonságban-, a városirányításban (urban governance)-, a helyi kormányzásban és a polgári életminőséget támogató szolgáltatások hatékony támogatásában való alkalmazása. Máris az okos társadalom kialakításának kellős közepén találod magad, ahol Kína határozottan ösztönzi az informatikai alkalmazási szolgáltatások popularizálását annak érdekében, hogy a közszolgáltatások kényelme, finomsága (finely-tuned service) és inkluzív jellege fokozódjon.

3. Okos társadalom (智慧社会) kialakulása mint (stratégiai) cél

Kína három elit digitális stratégiájának egyike, mely a nemzeti intelligenciával való gazdálkodás végállapota. A modernizált társadalmi kormányzásra, a digitális szakadék felszámolására, a tudományos és technológiai tehetségek lehető legszélesebb körű fejlesztésére, valamint a kormányzati hatékonyság és a társadalmi egyenlőség révén az "emberek megélhetésének" javítására törekszik. Ennek kialakulása és sikeressége a Digitális Kína mint stratgia sikerétől függ.

Az intelligens társadalom (Smart Society) egy olyan szociális entitás, amely innovatív technológiák – mint például a fejlett infokommunikációs technológiák (IKT) és a mesterséges intelligencia (MI) – célzott alkalmazásával törekszik a közszolgáltatások minőségének optimalizálására, ezzel együtt a gazdasági növekedés katalizálására, mellyel végső soron a polgárok életminőségének szignifikáns emelése valósul meg. Lényege az innovatív és hig-tech technológiák szisztematikus integrálása a társadalmi, gazdasági és környezeti szektorokba, elősegítve ezzel a fenntartható fejlődés, az erőforrások hatékony allokációja és a szociális inklúzió megvalósítását.

Nyilvánvalóan a fentiek alapvető paradigmája az adatok, a technológia és az innováció szinergikus ötvözete. A pandémia megmutatta, hogy az e-kormányzás elengedhetetlen, ha a közigazgatás nem akar lemaradni a gazdaság és a társadalom életének az új valósághoz történő alkalmazkodásához képest. Info-kommunikációs technológiák alkalmazás terén a/az:

• ... intelligens kormányzás a Big Data és a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) technológiáinak alkalmazását jelenti a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és transzparenciájának optimalizálása céljából. Ez magában foglalja az egységes kormányzati információs rendszer (GIS), az intelligens közszolgáltatások fejlesztését és az adatvezérelt politikai döntéshozatali mechanizmusok (data-driven policy making) implementálását.
• ... okosváros koncepciója a Tárgyak Internete (IoT), a mesterséges intelligencia (MI) és a Big Data technológiák szinkronizált felhasználását jelenti a városi menedzsment, a közlekedési rendszerek, a közbiztonság és a környezetgazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében. Végső cél a lakosság életminőségének emelése az optimalizált-, integrált infrastruktúra révén. Kína példáján keresztül világosan látható, hogy az okosváros-koncepció nem csupán a technológia alkalmazásán alapszik. Kiemelten fontos az olyan módszertani megközelítés, amely a szisztematikus adatgyűjtésen nyugvó, az alapján beavatkozó és partnerséget szem előtt tartó városfejlesztési politikát helyezi az okosváros-fejlődés középpontjába.
• ... intelligens oktatás a digitális pedagógiai technológiák – mint például az online oktatási platformok, a virtuális valóság (VR) és az adaptív tanulási rendszerek – célzott kiaknázását jelenti az oktatási módszertanok és a tanulási erőforrások folyamatos fejlesztésére. Ennek elsődleges célja az oktatás minőségének és méltányosságának (equity) szisztematikus emelése.
• ... intelligens egészségügy a digitális technológiák – mint a távdiagnózis (telemedicina), az elektronikus egészségügyi dokumentáció (EHR) és a prediktív gyógyászat (predictive medicine) – alkalmazásán keresztül valósítja meg az orvosi szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és elérhetőségének (access) szisztematikus javítását.
• ... intelligens energia célja a hatékony, fenntartható és tiszta energiafelhasználás megvalósítása intelligens hálózatok (smart grids), megújuló energiaforrások integrációja és fejlett energiagazdálkodási rendszerek (Energy Management Systems, EMS) alkalmazásával.
• ... intelligens környezetvédelem a Tárgyak Internete (IoT) és a Big Data analitika technológiáinak alkalmazását foglalja magában a környezet valós idejű monitorozása és proaktív védelme céljából. Ezáltal lehetővé válik a szennyezőanyag-kibocsátás és az erőforrás-pazarlás szignifikáns redukciója, elősegítve a fenntartható környezetgazdálkodást.

A fentiekből láthatod, hogy a kialakuló "okos v. intelligens társadalom" a társadalmi fejlődés új fázisa. Jelenleg az új generációs információs technológiák, mint például a Tárgyak Internete (IoT 万物互联), a BigData (大数据分析) és a Mesterséges Intelligencia (人工智能 MI) dinamikus fejlődése katalizálja ezt az átmenetet. A KKP 19. Nemzeti Kongresszusa először 2017-ben (党的十九大报告) nevesítette hivatalosan az intelligens társadalom kialakulásának irányát, kijelölve ezzel Kína jövőbeli fejlődésének új stratégiai irányát (新图景). A most véget érő 14. Ötéves Terv (2021–2025) és a 2035-ig kitűzött Hosszú Távú Célok kidolgozásáról szóló dokumentum (《中共中央关于制定国民经济和社会发展第十四个五年规划和二〇三五年远景目标的建议》) – melyet a KKP 19. Központi Bizottságának ötödik plenáris ülése (党的十九届五中全会) 2020-ban fogadott el – explicit módon szorgalmazza a közszolgáltatások, a társadalmi kormányzás (社会治理) és más területek digitalizációjának és intelligensebbé tételének (数字化智能化水平) fokozását.

ma már minden elérhető a WeChat és az Ali platformjain. A mobilhasználat mértéke
újfajta irányítótáblák telepítését tette szüksgessé

Az utóbbi időben ez jelentős előrehaladást mutatott. Amikor Kínában vagyok, valóban úgy érzem, hogy csak egy mobiltelefonnal lehet elindulni (ez a kínai sajtóban és kormányzati kommunikációban “只带一个手机就能出门" fogalommal jelenik meg), amely tapasztalatom különböző nézetekben vagy dimenziókban így fogalmazhatóak meg:

Technológiai dimenzióban Kína megosztott gazdaság (共享经济), közösségi kerékpár (共享单车, én imádom, ), digitális fizetés (数字支付), intelligens alkalmazások (智能应用程序), crowdsourcing (众包) és crowd wisdom/közösségi tudás (众智) platformjai nemcsak a világ legmagasabb felhasználói bázisát birtokolják, hanem számos területeken vezető technológiai előnyre is szert tettek.

Politikai dimenziókról valójában csak érintőlegesen-, kínai barátaimmal beszélgetve vannak benyomásaim. Jól látható, hogy a központi kormányzattól a helyi adminisztrációkig és az ágazati felügyeleti szervekig (sectoral regulatory bodies) egyaránt tervek és stratégiák születtek, amelyek erőteljesen támogatják a "Tudomány és Technológia általi Nemzetmegerősítés (科技强国) és a Digitális Kína (数字中国) kiépítését, valamint a célkitűzést, hogy az ország a világ egyik vezető mesterséges intelligencia innovációs központjává váljon.

Az alkalmazások szintjén az Internet és a mikro-ökonómia (互联网+微经济) dinamikája folyamatosan növekszik. Egyes platformvállalatok egyre inkább az intelligens gazdaság legdinamikusabb részeivé válnak. Az intelligens kiskereskedelem (智慧零售) elősegíti a kínai online vásárlások rekordokat döntő növekedését, míg az olyan intelligens kormányzási megoldások (智慧政务), mint a Fujian tartomány által bevezetett "Digitális Fujian" (数字福建) és a Zhejiang-tartomány által támogatott "Legfeljebb Egyszeri Ügyintézés" (最多跑一次) rendkívüli kényelmet nyújtanak a lakosság számára. Továbbá az egyes iparágakban bevezetett okos otthonok (智慧家居), intelligens közösségek (智慧社区) és intelligens közlekedés (智慧交通) platformok is demonstrálják az intelligens társadalom vonzerejét.

De vannak még megoldandó feladatok, amelyet a következő ötéves terv irányként felvázol, hiszen az okos társadalom kialakulása még a politikai kezdeményezés és a kezdeti elterjedés fázisában van. Hiányzik a világos okos társadalom stratégia, a proaktív akciótervek (vagy reform) és ezt széleskörűen megvalósító együttműködési hálózat. Több területen a technológiai és intézményi korlátok gátolják a fejlődést: képtelenek kezelni a szétszórt és rendkívül komplex adatokat és a szervezeti szétaprózottság és az adatok elkülönülése miatt információs szigetek alakulnak ki (ahol az adatok több forrásból származnak. Ezért Kína az okos társadalom kialakításában egyre ragaszkodik a fenntartható fejlődés elvéhez, elkerülve a ’nagy lendülettel, gyorsan előre’ (“大干快上") típusú rövid távú gondolkodást. A kínai kormány a tervezés szintjén hosszú távú irányítási, szisztematikus előmozdítási elszántságra és türelemre koncentrál. A technológia emberközpontú megközelítése olyan axióma, amelyet a technológia-szupremácia (科技至上主义) korában ismételten ki kell jelenteni, és ez jelenti az intelligens társadalom mögötti kínai értéket (智慧社会背后的中国价值).

Merre tovább?

Megjegyzések, hasznos linkek

• Rogier Creemers: "A kínai kiberbiztonsági koncepció: fogalmi, intézményi és szabályozási genealógia", Journal of Contemporary China, 2023. március 30.
• Emily de LaBruyère: "A hálózati nagyhatalmi stratégia: Kína digitális ambícióinak terve", Asia Policy, 2021. április 28.
• Rush Doshi, Emily de La Bruyère, Nathan Picarsic és John Ferguson: "Kína mint kibernagyhatalom - Peking két hangja a telekommunikációban", The Brookings Institution, 2021. április 5.
• Rogier Creemers, Graham Webster, Paul Triolo, Katharin Tai, Lorand Laskai és Abigail Coplin: "Lexikon: 网络强国 ( Wǎngluò Qiángguó ) – Egy kulcsfontosságú szlogen és „kiber szuperhatalom” ambíció megértése és fordítása", New America , 2018. május 31.
• Elsa Kania, Samm Sacks, Paul Triolo és Graham Webster: "Kína stratégiai gondolkodása a hatalom kibertérben való kiépítéséről", New America , 2017. szeptember 25.
• Arcesati, Rebecca, "China's Digital Transition: Balancing Development, Security, and Sustainability to Lead the Fourth Industrial Revolution" (Kína digitális átmenete: A fejlődés, a biztonság és a fenntarthatóság egyensúlyban tartása a negyedik ipari forradalom vezetése érdekében)
• 提高数字文化原创能力和传播能力
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet adjon a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Peter Layton: "A nagy stratégia meghatározása", The Strategy Bridge, 2020. augusztus 17.
• "A kínai nagystratégiával kapcsolatos jelenlegi tudományos nézetek hasznos összefoglalása - Rafiq Dossani, Lynn Hu és Christian Curriden "Implementing China's Grand Strategy in Asia Through Institutions" (Kína nagy stratégiájának megvalósítása Ázsiában intézményeken keresztül), RAND, 2021. november 29.,
• Rush Doshi "The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order" (A hosszú játék: Kína nagy stratégiája az amerikai rend elmozdítására), Brookings, 2021. augusztus 2.
• A KK nagystratégiájáról számos kiváló nyugati elemzés is készült, pl.: Rush Doshi, The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order (New York: Oxford University Press, 2021); Daniel Tobin, "How Xi Jinping's "New Era" Should Have Ended US Debate on Beijing's Ambitions" (Hogyan kellett volna Xi Jinping "új korszakának" véget vetnie az amerikai vitának Peking ambícióiról), CSIS, 2020. május 8., valamint Timothy R. Heath, China's New Governing Party Paradigm: Political Renewal and the Pursuit of National Rejuvenation (Burlington: Ashgate, 2014).
• Zhong Sheng (钟声): "Tisztázd a hamisságokat és értsd meg Kínát objektíven: Nincs szükség aggodalomra Kína stratégiai céljai miatt", 观中国战略意图, 不要杞人忧天), People's Daily (人民日报), 3. oldal, 2014. szeptember 26.
• "Xi minden tekintetben mérsékelten virágzó társadalomnak nyilvánítja Kínát" – Hszinhua, 2021. július 1.
• "Hszi Jinping tervet ismertetett, amelynek célja, hogy Kínát a 21. század közepére "nagyszerű modern szocialista országgá" tegye", Xinhua, 2017. október 18.︎
• Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Pártjának Vezetői Csoport "Történelmi ugrás a kínai nemzet megfiatalítása felé" Seeking Truth (Qiu Shi angol kiadás), 2021. november 15.
• Anne-Marie Slaughter: "Hogyan lehetünk sikeresek a hálózatba kapcsolt világban – Nagyszabású stratégia a digitális korban", Foreign Affairs, 2016. október 4.
• Tyson Barker, Német Külkapcsolati Tanács: "Németország digitális nagystratégiájának kidolgozása – Most vagy soha", 2021. október 22.
• DIGI+ Taiwan: Az ipari innováció felgyorsítása, az intelligens Tajvan megteremtése
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), "Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• "社会主义现代化国家" (szó szerint "szocialista modernizált ország") és "社会主义现代化强国" (szó szerint "szocialista modernizált nagyhatalom"). A fenti szakcikkben a "强国" kifejezést "nagyhatalomként" fordítom, kivéve, ha közvetlenül más forrásokból idézek. Ez a fordítás tükrözi legjobban a "nagyhatalom" (强国; a 强大国家 rövidített alakja) formalitását, jelentését és szélesebb körű használatát a KKP stratégiai lexikonában, és biztosítja a párt szakkifejezéseinek következetes fordítását a tanulmányban. Bár sem a "modern", sem a "modernizált" nem közvetíti megfelelően a "现代化" mélyebb következményeit.
• "Xi Jinping teljes mondata a 2014-es találkozón így hangzott: "Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság; informatizáció nélkül nem lesz modernizáció." (没有网络安全就没有国家安全，没有信息化就没有现代化). Bár 2014-ben még összefonódtak, néhány éven belül ez a két cél (a kiberbiztonság és az informatizáció) két különálló nemzeti stratégia megkülönböztető jegyévé és központi elemévé vált: a Kiber Nagyhatalmi Stratégiának (a kiberbiztonság és az informatizáció új irányítási és ellenőrzési rendszerei) és a Digitális Kína stratégiának (a szocialista modernizációt támogató nemzeti informatizáció). Lásd például: "Xi Jinping: Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság" (习近平：没有网络安全就没有国家安全), Study Times Online (求是网1, ∼ t.21１10 .
• Andrew Scobell és munkatársai: "Kína nagystratégiája: trendek, pályák és hosszú távú verseny", Santa Monica, Kalifornia: RAND Corporation, 2020.
• Az "erőteljes digitális lendület" (强大数字动) kifejezést először a Kínai Kibertér Adminisztráció 2020. évi digitális kínai fejlesztési jelentésében használták. Lásd: "Cyberspace Administration of China Publishes 2020 Digital China Development Report" (国家互联网信息办公室发布《数字中国发展报告（2020), (国家互联网信息办公室), 2021. július 2.
• Alastair Iain Johnston: "Fordítási kérdések: Következtetési problémák a 2020-as Külügyminisztérium politikai tervezési jelentésében, "A kínai kihívás elemei"" , CSIS Interpret: China , 2022. január 31.; és Michael D. Swaine: "Az amerikai dominancián túl a Nyugat-Csendes-óceánon: A stabil amerikai-kínai hatalmi egyensúly szükségessége", Carnegie Endowment for International Peace, 2015. április 20.
• A kínai tudományos szakértők körében jellemző-, de nem kizárólagos nézet az, hogy a nagystratégia, beleértve Kína stratégiáját is, egy ország "átfogó" nemzeti stratégiájával egyenlő, amely magában foglalja mind a nemzetbiztonsági stratégiáját, mind a nemzeti fejlesztési stratégiáját. Ezt a nézetet többek között Men Honghua is képviseli. A nagystratégiával kapcsolatos kínai tudományos nézetek különbségeinek és közös vonásainak rövid, de érdekes tudományos tárgyalását, beleértve Kína "elit" szakértőjének, Men Honghua nézeteit is, lásd Cai Tuo (蔡拓), "Előzetes vita Kína nagystratégiájáról" (中国大战略刍议), Aisixiang (爱思想), 2014. július 18.
• "我认为，中国大战略就是富民强国的战略，其根本目标就是在未来20年，使中国成为世界最大的经济实体， 明显缩小与美国综合国力的想读额差距，使人民生活水平再上一个台阶，全面建立惠及近14亿人口的更高水平小康社会." Lásd: Men Honghua (门洪华), Keretrendszer felépítése Kína nagy stratégiájához: nemzeti erő, stratégiai koncepciók és a nemzetközi rendszer , (构建中国大战略的框架:国家实力，战略观念与国际制度, 2017 (Second Edition), Peking University Press (北京大学出版社)
• "民生" bár a "nép megélhetése" kifejezés 2017 előtti, a párt újabb kommentárjai leggyakrabban Xi Jinping 2017. októberi 19. pártkongresszuson tett jelentésében tett kijelentéséhez kötik a "nép megélhetését": "A nép érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a reform és a fejlődés előnyei minden népünk javát méltányos módon szolgálják, és törekednünk kell mindenki számára a közös jólét elérésére." Lásd például: "Hogyan javítja Kína az emberek megélhetését?" CGTN
• "2021. június 13. Xi és a "nép megélhetése" hosszabb távú elemzéséhez lásd: Wan Jiang, "Xi Jinping gondolatai az emberek megélhetéséről", Chinese Studies, 2015. április 17.