A Digitális Kína stratégia (数字中国) akkor vált globálissá, amikor először kimondták: "Építsünk ki egy nyitott és mindenki számára előnyös nemzetközi együttműködési mintát a digitális területen" (建设开放共赢的数字领域国际合作格局). Ennek már két éve, amikor a Xinhua beszámolt (2023-ban) a Központi Bizottság és az Állami Tanács által kiadott új Digitális Kína-tervről, amelyet a People's Daily első oldalán hozta le "A digitális kínai építkezés globális elrendezésének terve" 《数字中国建设整体布局规划》 címmel.

《规划》提出，到2025年，基本形成横向打通、纵向贯通、协调有力的一体化推进格局，数字中国建设取得重要进展。数字基础设施高效联通，数据资源规模和质量加快提升，数据要素价值有效释放，数字经济发展质量效益大幅增强，政务数字化智能化水平明显提升，数字文化建设跃上新台阶，数字社会精准化普惠化便捷化取得显著成效，数字生态文明建设取得积极进展，数字技术创新实现重大突破，应用创新全球领先，数字安全保障能力全面提升，数字治理体系更加完善，数字领域国际合作打开新局面。到2035年，数字化发展水平进入世界前列，数字中国建设取得重大成就。数字中国建设体系化布局更加科学完备，经济、政治、文化、社会、生态文明建设各领域数字化发展更加协调充分，有力支撑全面建设社会主义现代化国家。

A Terv azt javasolja, hogy 2025-re alapvetően alakuljon ki egy olyan egységesített előrehaladási struktúra, amely horizontálisan és vertikálisan is összekapcsolódik és erőteljesen koordinált, és amelyben a Digitális Kína építése jelentős előrelépést tesz. A digitális infrastruktúra hatékonyan összekapcsolódik, az adatforrások mérete és minősége gyorsabban javul, az adatelemek értéke hatékonyan felszabadul, a digitális gazdaság fejlődésének minősége és hatékonysága jelentősen megnő, a kormányzati digitalizáció és intelligencia szintje érezhetően emelkedik, a digitális kultúra építése új szintre lép, a digitális társadalom pontossága, inkluzivitása és kényelme terén jelentős eredmények születnek, a digitális ökológiai civilizáció építésében pozitív előrelépés történik, a digitális technológiai innováció terén komoly áttörések valósulnak meg, az alkalmazási innováció globálisan vezető lesz, a digitális biztonsági garanciák képessége teljes körűen javul, a digitális kormányzási rendszer tökéletesebbé válik, és a digitális területen folytatott nemzetközi együttműködés új fejezetet nyit. 2035-re a digitalizációs fejlődés szintje a világ élvonalába kerül, és a Digitális Kína építése hatalmas eredményeket ér el. A Digitális Kína építésének szisztematikus elrendezése tudományosabbá és teljesebbé válik, a digitalizációs fejlődés a gazdaság, a politika, a kultúra, a társadalom és az ökológiai civilizáció építésének minden területén koordináltabbá és teljesebbé válik, erőteljesen támogatva a szocialista modernizációs ország teljes felépítését.

中共中央国务院印发 《数字中国建设整体布局规划》 人民日报 2023年02月28日

A fenti idézetből is látszik, hogy a Digitális Kína (数字中国) egy tervrajz, mely tartalma régóta a Digitális Kína átfogó struktúrájának része. A 2035-ös stratégiai célok már jó ideje elemei a Központi Pártiskola (中共中央党校) Digitális Kínáról szóló oktatásnak, és a Terv "2522 Globális (整体) Keretrendszerének" 《数字中国建设整体布局规划》 mint a Digitális Kína "céljainak, útjainak és eszközeinek" is (a "2522"egy rövidített emlékeztető kód a dokumentum tartalmára: 2 alap, 5 terület, 2 garancia, 2 cél), beleértve a nemzetközi összetevőket.

A Digitális Kína új tervével kapcsolatban Xi Jinping régi szövetségese, Zhuang Rongwen (庄荣文) vezeti Kína Kibertér-igazgatását(国家互联网信息办公室) - mindkét oldalt, a pártot és az államot -, és a Központi Propaganda Osztály (国务院新闻办公室) igazgatóhelyettese. Xi-vel és a Digitális Kínával lévő kapcsolata több mint 20 évre nyúlik vissza, egészen Fujian tartománybeli kezdetekig. A stratégiáról szóló kommentárjai ritkák, de nagyon fontos betekintést nyújtanak abba, hogy merre tart a Digitális Kína.

A Xinhua által publikált tervben a szakértők alapvetően három újdonságot fedetek fel:

• 2025 a Digitális Kína infrastrukturális programjainak központilag irányított felgyorsításának végdátuma, ami tükröződik mind a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) 2023-as központi költségvetésében, mind a digitális infrastruktúra fejlesztésére irányuló helyi szintű kötvénykibocsátásokban januárban. Az új terv fókuszt ad az erőfeszítésre és kiemeli a Digitális Kína stratégia azon részeit, amelyekre hangsúlyt kell fektetni.
• Külső média fókusz. Ez volt első alkalom, hogy a Digitális Kína stratégiát ilyen módon-, programként is kiemelték a kínai angol nyelvű médiában. Mára rengeteg példát találhatsz a Digitális Kínára angol nyelven, de ezeket sajnos többnyire a félrefordítás vagy a félreértelmezés jellemez. A Digitális Kína fejlődése, először is Xi Jinping személyes víziójaként, majd nemzeti stratégiaként, Kínán kívül egy évtizede nagyrészt titokban maradt.
• talán az a legfontosabb, hogy a Terv első alkalommal foglalja hivatalosan is be a Párt Globális Digitalizált Fejlődés (全球数字化发展) koncepcióját a Digitális Kína legfelsőbb szintű (cselekvési) tervébe. A stratégia ezen formális változása leginkább abban látható, hogy az új Terv a "nemzetközi és hazai környezetet" azonos módon párosítja a "2522" - 2 alap, 5 terület, 2 garancia, 2 cél - keretében, így "globális" stratégiává teszi azt. Azaz: téged is érint.

Ennek a változásnak az eredménye, hogy új törekvés alakult ki. Célja a Digitális Kína narratívájának a stratégia nemzetközi összetevőjére való átfordítása volt (vagy egy új felépítése):

数字领域国际合作打开新局面。拓展数字领域国际合作空间，积极参与多边数字合作平台建设，打造数字领域高水平开放合作新平台。

"Kibővítjük a nemzetközi együttműködés terét a digitális területen, [és] aktívan részt veszünk a digitális együttműködési platformokban multilaterális keretek között... [és] egy új platformot építünk a nyílt együttműködéshez a digitális területen, magas minőséggel."

Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és az Állami Tanács által kiadott A Digitális Kína Építésének Átfogó Elrendezési Terve (数字中国建设整体布局规划) című dokumentumban található, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó szakaszban.

A Digitális Kína egy fejlődő stratégia, rendszeres gyorsulásokkal (célzott és a teljes rendszerre kiterjedően is) és bővítésekkel (célzott és a teljes rendszerre kiterjedően is), de az általános szerkezete konzisztens. A fentiek mellett az új tervvel kapcsolatos öt legfontosabb dolog a nemzetközi szakértők szerint az alábbiak:

(1) A Digitális Kína mára "globális" stratégiává vált

Zhuang Rongwen frappáns nyelvezettel magyarázta el, hogy miről is szól az új terv és annak "2522" keretrendszere. Zhuang szavait szó szerint fordítva ez egy új "holisztikus stratégia a digitális kínai építéshez az új korszakban" (新时代数字中国建设的整体战略).Viszont a kontextusnak megfelelően legjobb jelentése (foprdítása?) egy új "globális stratégia a digitális kínai építéshez az új korszakban" néven érthető.

2023-ig a Digitális Kína mint stratégia - amely évekig titokban volt -, globálissá vált. A Digitális Kínát elméletileg mindig is átalakító-, és belföldi/nemzetközi szerepei határozták meg. Az elmúlt tíz évben a hangsúly leginkább a beldöldi informatizáció és digitalizáció átalakító cselekvésen volt.

Most ez változott meg.

Bár a Digitális Kína nemzetközi összetevője régóta része a párbeszédnek, 2023-2025 időszakban a kormányzat "globális digitalizált fejlődés" koncepcióját hivatalosan is beillesztette a Digitális Kína stratégiába. A nemzetközi és a belföldi összetevők mostantól egyenlőek, ahogy azt meg is mutatják az új Digitális Kína stratégia cselekvési tervének "2522" keretében. Ez a változás összhangban van a külföldi narratívákkal is, amely a "digitális területen folytatott nemzetközi együttműködés nyitott és mindenki számára előnyös mintáját" emeli ki. Xi Jinping több mint 20 éves digitális Kínával kapcsolatos víziója folyamatosan emelkedik és bővül.

2023 februárjában (lásd a fenti Xinhua publikációt) a Digitális Kína immáron nyilvánosan is "holisztikus stratégiájává" (整体战略) neveződött át és közzétették a Digitális Kína építésének "holisztikus elrendezésére" (整体布局) vonatkozó új cselekvési tervet. A stratégia és az elrendezés kínai nyelvű nevei megváltoztak, de az angol fordítás/megnevezések ugyanazok maradtak. Ha mindkét kifejezést (总体 és 整体) "általános"-ként fordítjuk, ahogy az az új terv címének jelenleg preferált fordításában szerepel, az elfedi a 2023-2025 közt végbement fejlődést a nemzetközi olvasatban.

A "整体" szónak ebben a kontextusban (egységes-, koherens és integrált elrendezést biztosít a tervnek) számos fordítási módja van, és a "holisztikus" szó helyénvalóbb az "általános" helyett. Valójában a "holisztikus" szót használták az új Digitális Kína Terv egyik nem hivatalos kínai fordításában. Ami még érdekesebb, az új Tervben használt "整体" fogalmi gyökerei Xi Jinping "a reformok és nyitás átfogó elmélyítéséről" szóló "fontos beszédeiben" keresendők, ahol a hivatalos kínai fordítása ebben az összefüggésben "holisztikus". Akkor miért ne használnánk a "holisztikus" szót? Mert van egy másik, nagyobb nyelvi probléma is.

A "holisztikus" elfedi a stratégia globális evolúcióját is.

2023 előtt a Digitális Kína főként a belföldi környezetről szólt. A Digitális Kína egy "átfogó" (总体) nemzeti stratégia volt (inkább az általános, nagyívű célok megfogalmazására helyezve a hangsúlyt), amely elsősorban a stratégia "átfogó" (总体) végrehajtására összpontosított Kína minden tartományában és régiójában. Ez a folyamat, amely Xi Jinping a 2000-es "Digitális Fujian" és 2003-as "Digitális Zhejiang" kezdeményezéseivel kezdődött, 2012-es főtitkári kinevezését követően minden tartományra és régióra kiterjedt. Ez a két évtizedes meló szinte láthatatlan Nyugaton. 2023-ban hivatalosan is kiegészült a nemzetközi környezettel. A Digitális Kína "holisztikus" (整体) nemzeti stratégiává vált, egy új "holisztikus" (整体), rendszerszintű (系统) és koordinált (协同) vezérideológiával. A kormány tervei szerint ez a holisztikus stratégia rendszerszinten koordinálja a hazai és a nemzetközi környezetet a Digitális Kína transzformációs (belföldi) és versenyképes (nemzetközi) céljai között. Egyszerűen fogalmazva, a Digitális Kína mára olyan belföldi és nemzetközi stratégiákat futtat, amelyek egy közös végállapotot keresnek. Az ilyen keretrendszereket globális stratégiának nevezzük - mivel a 整体 (zhěngtǐ) azt hangsúlyozza, hogy a terv egy egységes, koherens és integrált-, oszthatatlan rendszert vagy struktúrát, elrendezést biztosít. A "holisztikus" csak egy darab.

Globális elrendezés és globális stratégia

Szerintem a fentiek alapján Te is érzed, hogy ebben a rendkívül összetett esetben a leginformatívabb fordításnak a tartalmi összefüggések miatt a "holisztikus" kifejezés nem elegendő. A globális következmények nagyon-nagyon jelentősek. A "globális" lehet a preferált fordítás a "整体" szóra. Ez a választás potenciális problémákat rejt magában. A "globális" egy kevésbé gyakori (de elfogadható) fordítása a "整体" szónak, amikor a kifejezés globális következményekkel jár (mint ebben az esetben). A választás azonban értelmezhető teljes külső megközelítésként, nem pedig holisztikus stratégiaként, amely rendszerszintűen koordinált kínai belföldi és nemzetközi környezettel rendelkezik. Ezzel a magyarázattal a "数字中国建设整体布局规划" kifejezés preferált-, tartalmi összefüggéseken alapuló fordítása a "Digitális Kína Építésének Globális Elrendezésének Terve". A "整体" szó szerinti fordítása "egész"-ként vagy "holisztikus"-ként (vagy valami hasonlóként) elfedné a végbement jelentős fejlődést. Ez magában foglalja a Globális Digitalizált Fejlődés (全球数字化发展) első alkalommal történő integrálását a Digitális Kína stratégia legfelső szintű tervezésébe.

Ugyanezen okból a "Globális stratégia a digitális kínai építkezéshez az új korszakban" a "新时代数字中国建设的整体战略" tartalmi összefüggéseken alapuló fordítása preferált. A "globális" szó jelentős előrelépést jelent a kormány "átfogó" szóhasználatához képest a világ minden táján élő nem kínai olvasók számára. És érdemes ismét kiemelni, hogy a "holisztikus" csupán az első a három kifejezés közül az új stratégia vezérelveiben, amely magában foglalja a kínai belföldi és nemzetközi környezetek közötti koordinációt is.

(2) A digitális Kína felülemelkedik a nemzeti informatizáción

Figyelemre méltó módon Xi Jinping saját digitális átalakulásról szóló megfogalmazása végre felülírni látszik a párt 40 évnyi speciális terminológiáját a nemzeti informatizációról. A Digitális Kína stratégia elnevezési konvencióinak elmúlt tíz évben bekövetkezett fejlődése alapján a Digitális Kína stratégia már nem a nemzeti informatizációt felügyelő stratégia. A nemzeti informatizáció most a digitális Kína globális felépítésének átalakító folyamata.

A stratégia cselekvési terveinek jelentős felgyorsulásai valamilyen módon közvetlenül kapcsolódtak (vagy akár személyesen is vezérelték) Xi Jinping-hez ellenőrzések, levelek, beszédek vagy hiteles nyilatkozatok révén. Végül is, ez az Ő stratégiája. Szerintem Xi személyes beavatkozása már nem szükséges. Helyette a Digitális Kínával kapcsolatos kormányzati útmutatások (valamint a kormányzati politikák és programok) jelentős növekedését tapasztaljuk. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi növekedés legalább olyan jelentős, mint amelyiket Xi személyesen vezetett a COVID-járvány kezdetén .

Én úgy látom, hogy a Digitális Kína meghaladta az informatizációt és a digitalizációval járó átralakulás (vagy átalakítás) a kormány regularizált politikája.

(3) Digitális rendszerek, és nem csak digitális infrastruktúra

A Digitális Kína egy nemzeti szintű fejlesztési stratégia, amely a rendszerszintű digitalizált átalakulásra összpontosít. Ahogy az új Digitális Kína terv és Zhuang Rongwen (庄荣文) is világossá teszi, a Digitális Kína "globális" fókusza ebben a gyorsulási időszakban a "módjaira", és nem csak az "eszközeire" összpontosít. A kínai kormány "globális digitalizált fejlődés" koncepciója szerint Kína alapvető versenyképessége a digitális területen folytatott "nyílt és mindenki számára előnyös" együttműködésben érdekelt nemzetközi "baráti kör" bővülésétől függ. Vajon, ennek a változásnak az időzítését - legalább részben - a Nyugattal való mélyülő technológiai verseny vezérli? Én azt gyanítom, hogy igen.

A Digitális Selyemút (数字丝绸之路) és Kína részvétele a nemzetközi szervezetekben a nemzetközi megközelítés előnyben részesített útjai közé tartozik. Gondolj csak a digitális kormányzati szolgáltatások, az e-kereskedelmi alkalmazások, a virtuális könyvtárak, az intelligens bányászat és az intelligens egészségügy felgyorsult globális marketingjére, összhangban azzal az új, központilag irányított hangsúlyozással, amely a globális intézmények, normák és szabályok alakítására helyezi a hangsúlyt, amelyek meghatározzák az ezekhez a technológiákhoz szükséges digitális infrastruktúrát. A lista szinte végtelen. Azt is meg kell jegyeznem (ahogy a párt is teszi), hogy ez a fajta nemzetközi megközelítés Kína kettős körforgásos modelljét (双循环模式) is támogatja a folyamatos gazdasági fejlődés érdekében. Ahogyan ez a Digitális Selyemút nemzetközi együttműködési megközelítésének egyik kulcsfontosságú belső kínai indoklását foglalja össze:

同时（正如党所指出的），这种国际化方法也支持中国的“双循环”模式，以实现持续的经济发展。

"Ezzel egyidejűleg (ahogyan azt a Párt is kiemeli/rámutat), ez a fajta nemzetközivé válás/nemzetközi megközelítés támogatja Kína »kettős körforgásos« modelljét is a folyamatos gazdasági fejlődés elérése érdekében."

Utána néztem a kettős körforgásos modellnek (双循环模式). Ez Kína jelenlegi gazdasági stratégiája, amely a belső fogyasztásra és innovációra (belső körforgás) helyezi a hangsúlyt, miközben fenntartja a nemzetközi kereskedelmet és befektetéseket (külső körforgás). technológiai és informatikai érdeklődéstől vezérelve megismertem néhány digitális kínai rendszerbevezetést és azok tartományi és/vagy települési teszteléseit, majd ahogyan a roll-out során országosan alkalmazzák ezeket, lenyűgözött a folyamat. Eszembe jutott az is, hogy az elmúlt években miért erősödött fel jelentősen Kína narratívája az ország hatalmas Nemzeti Intelligens Oktatási Platformjának (国家智慧教育平台) tengerentúli kiterjesztéséről. Most már tudom. Ha nem tetszettek a Konfuciusz Intézetek, akkor még kevésbé fog tetszeni az Intelligens Oktatási Platform "globalizációja".

A Nemzeti Intelligens Oktatási Platform (国家智慧教育平台) tökéletesen illeszkedik a Digitális Kína (数字中国) stratégiájába, különösen annak Digitális Társadalom (数字社会) és Digitális Kultúra (数字文化) területein. A 2522 Keretrendszer (a Digitális Kína átfogó terve) hangsúlyozza, hogy a digitális fejlesztésnek a következőket kell elérnie:

• Digitális Társadalom (数字社会): Ennek egyik célja, hogy a digitális szolgáltatások precízek, inkluzívak és kényelmesek legyenek (精准化普惠化便捷化). Az Intelligens Oktatási Platform közvetlenül szolgálja ezt a célt, mivel ingyenes, egységes és minőségi forrásokat biztosít az ország minden tanulója számára, csökkentve az oktatási egyenlőtlenségeket.
• Digitális Kultúra (数字文化): A terv része a minőségi digitális erőforrások felhalmozása és terjesztése. A platform egy hatalmas digitális tudásbázist hoz létre, amely része a nemzeti digitális "kultúrkincsnek".

A Nemzeti Intelligens Oktatási Platform nem csupán egy weboldal, hanem egy nemzeti szintű digitális közszolgáltatás. AI-alapú eszközöket és elemzéseket használ, amelyekkel az oktatás személyre szabottabbá válik. Ez a Digitális Technológiai Innováció (数字技术创新) alkalmazásának mintapéldája. A legkorszerűbb tananyagok elérhetővé tétele a távoli vidéki területeken is, ezzel támogatva a 普惠化 (pǔhuìhuà – inkluzivitás/általános jólét) célját. Egy konkrét, nagyszabású megvalósítása annak a kormányzati törekvésnek, amely a digitalizációt a nemzeti fejlesztés és a társadalmi egyenlőség szolgálatába állítja, szigorúan a Digitális Kína átfogó stratégiai keretein belül.

És ne feledd, mindez a kínai stílusú modernizáció egy új modelljének felemelését célozza, amely alternatívát kínál a jelenleg létező nyugati, kapitalista modernizációs modellel szemben. A Digitális Kína stratégia legfelső szintjein ez az igazi verseny.

(4) A kerettagokat és a tisztviselőket osztályozzák

Az új terv elsődleges célja, hogy minden kormánytisztviselőt felelősségre vonjon az új Digitális Kína terv sikeréért a személyes teljesítményértékelés révén. Ez a Digitális Kína program szerves részét képezi mely ezzel sokkal komolyabb hangvételt ölt. A tehetségek, az innováció és az "új típusú iparosítás" digitalizált/informatizált feltételeinek biztosítása szintén a Digitális Kína központi elemei. A terv most egy nyilvános/képzési kampány része, beleértve az oktatási célú infografikákat, amelyek az új Digitális Kína tervet a hasznos "2522" emlékeztető szlogennel bontják le. A kedvenc "2522" oktatási infografika (a People's Daily Online-ból). Még érdekesebbé teheted magad számára, ha összehasonlítod a "2522" lebontást a Digitális Kína "hazai környezetének" legfelsőbb szintű tervével.

(5) Kínai digitális rendszerek fókuszban - befektetések

Amikro egy nagyvállalatnál korszerű technológiai megoldást vezetünk be, akkor annak termékei és/vagy szolgáltatási szintet léphetnek, ez pedig megváltoztathatja a játékteret a piacon. Egy technológiai beruházásnak és "okos felhasználásnak" mindenképp értéknövelő hatása van. Ha pedig ez Kínában történik, kínai nagyvállalatokkal, akkor a gazdasági következmények sok nagyságrenddel nagyobbat szólhatnak. Kína-szerte a pénzügyi elemzők már sakkoznak a számokkal, hogy kirakják, mely digitális kínai rendszerek/technológiák lesznek az új fókuszban. A gyorsulásokból és bővítésekből származó bevételszerzés régóta jellemzi a Digitális Kínát a kínai pénzügyi szektorban. A jelenlegi terjeszkedés magában foglalja mind az infrastruktúrát (az új típusú infrastruktúra már egy ideje a Digitális Kínai belföldi és nemzetközi konstrukciójának része), mind a rendszereket. Mindkettőről elkezdtek sokat írni, de jelenleg úgy tűnik, hogy a nemzetközi terjeszkedés középpontjában a rendszerek és az alkalmazások állnak.

Végül az új 2522-es keretrendszer számos egyéb kiigazítást is tartalmazott a Digitális Kína stratégiához. A legfontosabbak közül az új Digitális Kína terv (és Zhuang kommentárja) világossá teszi, hogy belföldön továbbra is az "Adatelem-erőforrásrendszer" (体系) és az "információs aorta" (Xi Jinping saját metaforája) az új típusú (digitális) infrastruktúrára – kiépítésére összpontosít. A Digitális Kína harmadik eredeti eszközét, az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ipari ökoszisztémát azonban egy sokkal tágabb koncepció, a Digitális Technológiai Innovációs Rendszer (数字技术创新体系) váltotta fel. Erről a változásról (és más kiigazításokról) később bővebben.

Megjegyzés: hadd szánjak néhány percet egy metaforára, amely ma már rendszeresen megjelenik a médiában. "információs aorta" metafórát Xi Jinping alkotta meg 2016-ban és gyorsan a kínai média standard metaforájává vált az új típusú infrastruktúra kifejezésére. A kifejezést könnyű figyelmen kívül hagyni. Lehet, hogy egyszerűen csak "információs aortaként" (信息大动脉) vagy még gyakrabban csak "aortaként" (大动脉) tekintjük. Ez a kormány Digitális Kínáról szóló történelmi narratívájának része.

Van egy történet, amely Xi Jinping egyik híres (Kínában is híres) beszédével kezdődik, amelyet 2016. április 19-én tartott a Kiberbiztonsági és Informatizációs Munkakonferencián. Xi beszédét - amelyet ma egyszerűen "4.19 beszédként" ismerünk volt az első nyilvános említés az "információs aorta" kifejezésre. Beszédében világosan megérteti a kifejezés jelentését: "Meg kell erősítenünk az információs infrastruktúra kiépítését, meg kell erősítenünk az információs források mélyreható integrációját, és meg kell nyitnunk a gazdasági és társadalmi fejlődés „információs aortáját”, kínaiul: "加强信息基础设施建设，强化信息资源深度整合，打通经济社会发展的信息“大动脉。"

Miért jelentős? Mert 2016-ban elkezdték felülvizsgálni, hogy az "adatot" a legújabb és legértékesebb "termelési tényezőként" jelöljék meg Kína fejlődő digitális gazdaságában. Ahhoz azonban, hogy az adatok használhatók legyenek, hatalmas méretű digitális infrastruktúra-programra volt szükség. Az új típusú infrastruktúra lett volna ez az eszköz, az „információs aorta” Kína gazdasági és társadalmi fejlődéséhez a digitális korszakban. Négy évvel Xi Jinping 2016-os beszéde után, szinte napra pontosan a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság az "információs infrastruktúrát" és az "integrált infrastruktúrát" az új típusú infrastruktúra három fő iránya közül kettőként jelölte meg.

Tény, hogy 2025 év végére jól látszik: a digitalizáció Kína sikerének mozgatórugója.

Az új Digitális Kína Terv kifejezetten a Digitalizált Fejlődés (数字化发展) kiterjesztését szorgalmazza a nemzetközi környezetre (国际环境). A digitalizált fejlődés a kormány egyik szakkifejezése (提法), amely az Öt Szférából álló Integrált Terv digitalizált szerkezetét írja le. Ahogyan a fellelhető anyaok és elemzések mutatják, 2023 előtti leírások ezt a szakkifejezést többnyire a hazai Környezetre (国内环境) tartották fenn. Kína ezzel egy új keretrendszert kommunikál a digitalizált fejlődéshez: a globális digitalizált fejlődést (全球数字化发展), és már nem csak Kínára vonatkozik, hanem a szocialista fejlődés digitalizált modelljeként is szolgál a nemzetközi környezetben.

Megjegyzések, hasznos linkek

• Zhuang Rongwen (庄荣文): "Előmozdítsa a kínai stílusú modernizációt informatizálással és járuljon hozzá a kínai nemzet nagy megfiatalításához (以信息化推进中国式现代化为中华民族伟大复兴贡献力量),” Ezking Truth (求是), 2023. március 1.
• Zhuang Rongwen (庄荣文): "A XX. Nemzeti Pártkongresszus szellemének alapos megvalósítása és a kínai stílusú modernizáció támogatása a digitális kínai építkezésen keresztül (深入贯彻落实党的二十大精神)以数字中国建设助力中国式现代化)” People's Daily (人民日报), 10. oldal, 2023. március 3.
• 提高数字文化原创能力和传播能力
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet adjon a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Peter Layton: "A nagy stratégia meghatározása", The Strategy Bridge, 2020. augusztus 17.
• "A kínai nagystratégiával kapcsolatos jelenlegi tudományos nézetek hasznos összefoglalása - Rafiq Dossani, Lynn Hu és Christian Curriden "Implementing China's Grand Strategy in Asia Through Institutions" (Kína nagy stratégiájának megvalósítása Ázsiában intézményeken keresztül), RAND, 2021. november 29.,
• Rush Doshi "The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order" (A hosszú játék: Kína nagy stratégiája az amerikai rend elmozdítására), Brookings, 2021. augusztus 2.
• A KK nagystratégiájáról számos kiváló nyugati elemzés is készült, pl.: Rush Doshi, The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order (New York: Oxford University Press, 2021); Daniel Tobin, "How Xi Jinping's "New Era" Should Have Ended US Debate on Beijing's Ambitions" (Hogyan kellett volna Xi Jinping "új korszakának" véget vetnie az amerikai vitának Peking ambícióiról), CSIS, 2020. május 8., valamint Timothy R. Heath, China's New Governing Party Paradigm: Political Renewal and the Pursuit of National Rejuvenation (Burlington: Ashgate, 2014).
• Zhong Sheng (钟声): "Tisztázd a hamisságokat és értsd meg Kínát objektíven: Nincs szükség aggodalomra Kína stratégiai céljai miatt", 观中国战略意图, 不要杞人忧天), People's Daily (人民日报), 3. oldal, 2014. szeptember 26.
• "Xi minden tekintetben mérsékelten virágzó társadalomnak nyilvánítja Kínát" – Hszinhua, 2021. július 1.
• "Hszi Jinping tervet ismertetett, amelynek célja, hogy Kínát a 21. század közepére "nagyszerű modern szocialista országgá" tegye", Xinhua, 2017. október 18.︎
• Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Pártjának Vezetői Csoport "Történelmi ugrás a kínai nemzet megfiatalítása felé" Seeking Truth (Qiu Shi angol kiadás), 2021. november 15.
• Anne-Marie Slaughter: "Hogyan lehetünk sikeresek a hálózatba kapcsolt világban – Nagyszabású stratégia a digitális korban", Foreign Affairs, 2016. október 4.
• Tyson Barker, Német Külkapcsolati Tanács: "Németország digitális nagystratégiájának kidolgozása – Most vagy soha", 2021. október 22.
• DIGI+ Taiwan: Az ipari innováció felgyorsítása, az intelligens Tajvan megteremtése
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), "Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Xi Jinping: Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság (习近平：没有网络安全就没有国家安全), Study Times Online (求是网1, ∼ t.21１10 .
• Andrew Scobell és munkatársai: "Kína nagystratégiája: trendek, pályák és hosszú távú verseny", Santa Monica, Kalifornia: RAND Corporation, 2020.
• Az "erőteljes digitális lendület" (强大数字动) kifejezést először a Kínai Kibertér Adminisztráció 2020. évi digitális kínai fejlesztési jelentésében használták. Lásd: "Cyberspace Administration of China Publishes 2020 Digital China Development Report" (国家互联网信息办公室发布《数字中国发展报告（2020), (国家互联网信息办公室), 2021. július 2.
• Alastair Iain Johnston: "Fordítási kérdések: Következtetési problémák a 2020-as Külügyminisztérium politikai tervezési jelentésében, "A kínai kihívás elemei"" , CSIS Interpret: China , 2022. január 31.; és Michael D. Swaine: "Az amerikai dominancián túl a Nyugat-Csendes-óceánon: A stabil amerikai-kínai hatalmi egyensúly szükségessége", Carnegie Endowment for International Peace, 2015. április 20.
• A kínai tudományos szakértők körében jellemző-, de nem kizárólagos nézet az, hogy a nagystratégia, beleértve Kína stratégiáját is, egy ország "átfogó" nemzeti stratégiájával egyenlő, amely magában foglalja mind a nemzetbiztonsági stratégiáját, mind a nemzeti fejlesztési stratégiáját. Ezt a nézetet többek között Men Honghua is képviseli. A nagystratégiával kapcsolatos kínai tudományos nézetek különbségeinek és közös vonásainak rövid, de érdekes tudományos tárgyalását, beleértve Kína "elit" szakértőjének, Men Honghua nézeteit is, lásd Cai Tuo (蔡拓), "Előzetes vita Kína nagystratégiájáról" (中国大战略刍议), Aisixiang (爱思想), 2014. július 18.
• "我认为，中国大战略就是富民强国的战略，其根本目标就是在未来20年，使中国成为世界最大的经济实体， 明显缩小与美国综合国力的想读额差距，使人民生活水平再上一个台阶，全面建立惠及近14亿人口的更高水平小康社会." Lásd: Men Honghua (门洪华), Keretrendszer felépítése Kína nagy stratégiájához: nemzeti erő, stratégiai koncepciók és a nemzetközi rendszer , (构建中国大战略的框架:国家实力，战略观念与国际制度, 2017 (Second Edition), Peking University Press (北京大学出版社)
• "民生" bár a "nép megélhetése" kifejezés 2017 előtti, a párt újabb kommentárjai leggyakrabban Xi Jinping 2017. októberi 19. pártkongresszuson tett jelentésében tett kijelentéséhez kötik a "nép megélhetését": "A nép érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a reform és a fejlődés előnyei minden népünk javát méltányos módon szolgálják, és törekednünk kell mindenki számára a közös jólét elérésére." Lásd például: "Hogyan javítja Kína az emberek megélhetését?" CGTN
• "2021. június 13. Xi és a "nép megélhetése" hosszabb távú elemzéséhez lásd: Wan Jiang, "Xi Jinping gondolatai az emberek megélhetéséről", Chinese Studies, 2015. április 17.