csgabor.hu | kínai kulturális cikkek | digitális kína
我的专业介绍

"Keleti adatok, nyugati számítás" | 东数西算

Hogyan építi fel Kína a felhőjét - állami startégia, globális vezető IT szolgáltatók, innovációk és AI

c Cserkész Gábor | 2026.01. v1
CC BY-NC-ND 4.0


Kína nem csupán felhőszolgáltatásokat épít; digitális szuverenitást épít, egy olyan hálózatot, ahol minden szerver, minden campus és minden munkafolyamat összhangban van a nemzeti prioritásokkal.

A legtöbb országban a felhőalapú infrastruktúra (és régiók) ott fejlődnek, ahol a piac olcsó földterületeket, gyors internetet és stabil áramellátást talál. Ez közgazdasgi tén. De Kínában ez másképp működik: a politika jelöli ki az irányt. Az országnak pedig (erre is) van egy országos programja: az Eastern Data, Western Computing (azaz a Dong Shu Xi Suan, 东数西算, melyre jelen cikkben az EDWC rövidítést használom), amely eldönti, hogy hol kell a felhő-alapú IT -nak növekednie. Ennek a nemzetstratégiai projekt nyomán az adatközpontokat a szárazföld belsejébe helyezi át, távol a zsúfolt keleti városoktól. Mindeközben a fenntartható adatközpontok térnyerése kritikus a Digitális Kína (数字中国 - [öszefoglaló oldal itt]) számára. Mi fog történni?

  • Kína adatközpont- és felhőpiaca tovább növekszik 2026-ban. A mesterséges intelligencia iránti kereslet nagymértékben hajtja ezt a növekedést, ami fellendíti Kína beruházásait (erőművek, adatközpontok, hűtőrendszerek, infrastruktúra).
  • A regionális erőforrások tovább optimalizálódnak, hatékonyabb hasznosulást tesznek lehetővé az olyan kormányzati politikák, mint a "Keleti adatok, nyugati számítás" (东数西算) miatt.
  • Az ország felülről lefelé irányuló megközelítése szembesült bár néhány kihívással, de összességében hatalmas előnyt jelentett abban, hogy az állami és a magánszektort összefogva támogatta a mesterséges intelligencia fejlesztését, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt egy évtizeddel ezelőtt a megújuló energiával tette. Ez a folyamat tovább folytatódik.
  • Az adatközpontok túlzott kiépítésének jelei kicsit határozottabban mutatkoznak, hasonlóan ahhoz, ami a kezdeti szakaszban kiépített felhőinfrastruktúrával történt.


Miért van szükség adatközpontokra? Mert a világon naponta több milliárd gigabájt adat keletkezik. Az adatközpontok hatalmas szerverparkokat (tárolóegységeket) kínálnak, ahol a fájljaink, fotóink és vállalati adatbázisaink biztonságban elférnek. Ezek az adatokat pedig folyamatosan feldolgozzuk, "információvá alakítjuk", így a sok feladat – például az időjárás-előrejelzés, a mesterséges intelligencia tanítása vagy a komplex mérnöki szimulációk – olyan hatalmas számítási teljesítményt igényelnek, amire az otthoni gépek nem képesek. Az adatközpontok ezt a számítási kapacitást is biztosítják.

Mennyi információt fogadunk be naponta? Érdekes kérdés, és remek kutatási terület. Már évtizedekkel ezelőtt is megdöbbentő mennyiségű információ ért minket, de ez a terhelés azóta is megállíthatatlanul, exponenciálisan növekszik. Egy mérvadó 2009-es amerikai kutatás rávilágított, hogy egy átlagember már 2008-ban is napi 34 GB-nyi adatot fogyasztott. Az ébren töltött idő alatt körülbelül 105 000 szó jut el hozzánk (ez másodpercenként 23 szót jelent), és ebben benne van minden – a televíziótól és a rádiótól kezdve az újságokon át az internetig, a videójátékokig és a videókig. Ez a mennyiség olyan hatalmas, hogy egyetlen hét alatt egy átlagos laptop teljes tárolókapacitását képes lenne megtölteni. Ez a 34 GB nem a számítógépünkre letöltött fájlok méretét jelenti, hanem az érzékszerveink által befogadott információk becsült digitális megfelelőjét. Tehát ennyi adatot kell az agyunknak és a figyelmünknek nap mint nap feldolgoznia. Az információs infláció tempója döbbenetes. Míg a 1970-es években az átlagembert érő napi információ negyedakkora volt, addig 2008-ra mintegy 4,5-szeresére nőtt a mennyiség. A trend folytatódott a 2010-es években: 2012-re az amerikai átlag már 63 GB/nap volt, 2015-re pedig meghaladta a 75 GB/nap értéket. A 2020-as évekre a vizuális (főként videó) tartalmak dominálnak az adatmennyiségben, míg a szöveg és audió tartalmak inkább az interakciók számában és a befogadott elemi információegységek (szavak, hangjegyek) szintjén jelentősek. Az emberi agy számára mindhárom típus komoly terhelést jelent együttesen – nem véletlenül beszélünk információs túlterhelésről, hiszen a rengeteg videó, kép, szöveg és hang folyamatosan verseng a figyelmünkért.

Az internetes böngészés, közösségi médiafelületek használata mára a napi rutin része. Egy átlagos magyar napi 200+ percet (3-3,5 órát) internetezik (ide értve minden online tevékenységet). 2025-ben a globális adatok szerint egy átlagos felhasználó naponta 141 percet (azaz 2 óra 21 percet) tölt a közösségi média felületein. Míg a világátlag 141 perc, a Z generáció tagjai (16–24 év közöttiek) ennél jóval többet, átlagosan napi 181 percet (3 óra 1 perc) töltenek görgetéssel. Emellett böngésszük a híroldalakat, blogokat: naponta számos online cikket futunk át, ezzel is jelentős szöveges információt fogyasztva. A médiamix tehát egy átlagos napon valahogy így néz ki: egy átlagos felnőtt ma már naponta körülbelül 8-12 órát tölt valamilyen médiatartalom fogyasztásával (ebben benne van a párhuzamos használat is, például amikor tévézés közben görgetjük a telefont). A magyar statisztikák (NMHH, Médiapiaci jelentés 2025) összegzése szerint 2024-ben az offline médiumok együttes fogyasztási ideje ~464 perc volt, míg az online médiáé ~204 perc.

Még ha van is átfedés a párhuzamos médiahasználat miatt, ezek az adatok jól mutatják, hogy ébren töltött időnk nagy részében valamilyen információáramlás ér minket. Egy átlagos ember ma naponta több GB információval találkozik. Ha az összes befogadott tartalmat (legyen az egy újságcikk, egy Facebook-poszt, egy tévéhíradó, egy YouTube videó vagy épp egy rádióműsor) digitális adatmennyiségre fordítjuk, akkor 2020-as évek elejére ez becslések szerint több 10GB gigabájt naponta. Már 2008-ban is kb. 34 GB volt ez a mennyiség naponta az USA-ban, és a trendet látva ma (2025 körül) akár a 100 GB/nap nagyságrendet is megközelítheti egy technológiailag fejlett környezetben élő személy esetében (bár pontos, friss mérés erre nem áll rendelkezésre). Magyarországon is elképesztően sok információ jut el egy személyhez nap mint nap – ha megszorozzuk ezt a ~11 órát a lakosság számával, országos szinten is hatalmas mennyiségű emberi figyelem és adatáramlás jelenik meg naponta. Globális léptékben vizsgálva az emberiség összesített napi információfogyasztása döbbenetes számokat ölt. Ha az egész világ népességére vetítjük, a Föld ~5,3 milliárd internetfelhasználója naponta átlagosan 6 óra 38 percet tölt online. Ez összesítve azt jelenti, hogy az emberiség egy nap alatt több milliárd órányi emberi figyelmet fordít a digitális médiára. A DataReportal elemzése szerint a világ összes felhasználója naponta összesen 14 milliárd órát tölt a közösségi média platformokon – ami napi szinten 1,6 millió évnyi együttes emberi időnek felel meg. Ezek a számok felfoghatatlanul nagyok, és jól mutatják, hogy globális szinten milyen információcunamiban élünk, azonnal érthetővé válik, hogy a kínai Nemzeti Adatügyi Hivatal (NDA) egy hároméves akciótervet hajt végre, amelynek célja, hogy az adat ne csak tárolva legyen, hanem aktívan pörgesse a gazdaságot.

2025-re az emberiség információtermelése és fogyasztása minden korábbi szintet meghalad. Az adatmennyiség évente megközelíti a 150 zettabájtot, és a szakértői előrejelzések szerint 2025-2028 között tovább fog emelkedni (akár 180-200 zettabájt éves szinten). Bár ennek csak töredéke marad tartósan eltárolva, a napi információs tapasztalat – amit egy átlagember megél – folyamatosan sűrűsödik. Ez egyszerre jelent óriási lehetőségeket (hozzáférünk szinte bármilyen tudáshoz, szórakozáshoz) és kihívásokat (a figyelem megoszlása, félretájékoztatás, túlterheltség). A XXI. században naponta több információval találkozunk, mint elődeinknek hónapok vagy évek alatt volt lehetőségük, és ez a trend 2026-ban tovább erősödik.

Kína napjainkban a világ egyik legnagyobb "adatgyára". Kína felelős a világon naponta keletkező összes adat jelentős részéért. Becslések szerint 2025-ben Kína naponta körülbelül 0,4 zettabájt (azaz 402 millió TB (terabájt) adatot generál és mozgat meg. Ez éves szinten közel 147 zettabájtot jelent, ami a teljes globális adatmennyiség több mint egynegyede. A kínai internetezők (akik már több mint 1,1 milliárdan vannak) a világ legaktívabb digitális fogyasztói közé tartoznak. De az országban több olyan tényező van, ami extrém módon megpörgeti az adatforgalmat. Elsőként a mindennapi élet alapját képező szuper-appok (WeChat 微信, Alipay 支付宝) és platformok használata, melyeken a fizetés, az ügyintézés és a közösségi élet zajlik. Emellett itt vannak a napi rutin részét képező rövid videók és live-streaming: a TikTok (eredetei nevén: douyin 抖音, bár a logó és az alapvető funkciók megegyeznek a nemzetközi TikTokkal, a Douyin 2026-ra egy sokkal fejlettebb ökoszisztémává vált, amely messze túlmutat a puszta videómegosztáson) és a vásárlással egybekötött élő videók (e-commerce streaming 直播带货) óriási sávszélességet igényelnek. Kína 2025 végére már a 10 gigabites vezetékes hálózatokat is elkezdte kiépíteni, a mobilforgalom több mint 45%-a pedig már 5G-n zajlik, ami gyorsabb és nagyobb adatmennyiségű tartalomfogyasztást tesz lehetővé (10G és 5G dominancia).

2025 végére a digitális gazdaság alapvető iparágai már a kínai GDP több mint 10%-át adják, miközben Kína úttörő az adatkereskedelemben. Shanghaiban és Shenzhen-ben olyan adattőzsdék működnek (Shanghai-i Adattőzsde 上海数据交易, Shenzheni Adattőzsde 深圳数据交易所), ahol a vállalatok legálisan adhatnak-vehetnek strukturált adatcsomagokat. Például egy logisztikai cég eladhatja az anonimizált szállítási útvonal-adatait egy biztosítónak vagy egy várostervezőnek. Ezáltal az adatnak közvetlen, pénzben kifejezhető értéke lesz. Ezekhez a legkorszerűbb számítási központok, adatparkok kellenek, melyekkel 2025-re Kína számítási teljesítménye meghaladta a 300 EFLOPS-ot, ami világelsőséget jelent. De a nyers adat is csak akkor értékes, ha algoritmusok dolgozzák fel. A kínai "AI Plus" (人工智能+) stratégia lényege (), hogy minden iparágba (a textilgyártástól az autóiparig) beépítik a mesterséges intelligenciát, amely a folyamatosan beáramló adatokból azonnali döntéseket hoz.

Ez a hatalmas adatmennyiség és ennek jövőbemutató kezelése-, feldolgozása-, modellezése az oka annak, hogy Kína rohamtempóban építi az adatközpontjait. Ez a szakcikk pedig pontosan erről szól - a "Keleti adatok nyugati számítás (vagy feldolgozás)" projektről, amely a sűrűn lakott keleti partvidék adatait a ritkábban lakott, de megújuló energiában gazdag nyugati tartományok adatközpontjaiba irányítja.

2022.


2022 elején Kína elindította a Keleti Adatok, Nyugati Számítás (东数西算) kezdeményezést, amely egy stratégiai terv az adatfeldolgozás áthelyezésére a keleti part menti régiókból a nyugati tartományokba. Elsődeleges célja az volt, hogy enyhítse az energianyomást keleten, és kiaknázza a bőséges megújuló energiaforrásokat nyugaton. Ennek a kínai kifejezésnek szó szerinti jelentése: "adatok keletről nyugatra történő átvitele számítás/feldolgozás céljából". Itt hadd jegyezzem meg, hogy ennyire lenyűgöznek a kínai betűszavak, hogy milyen szépen tud egymásba zsúfolni négy karaktert, milyen harmonikusan tud hangzani, és milyen sok értelmet és tömörséget tud alkotni, milyen sok jelentést hordoz magában: "东数西算" – zseniális modern "chengyu".

    MEGJEGYZÉS: A programnak nincs önáll site-ja, de a projektindító nagyriport: hivatalos összefoglalója itt olvasható, mely a legtöbb infografikát és térképet tartalmazza, amely segít megérteni az adatfolyamok irányát. A Kínai Internet Információs Központ (CNNIC) Digitális Kína jelentések éves statisztikái arról, hogyan halad az infrastruktúra kiépítése. Guizhou Tartományi Big Data Hivatal oldalán a dsj.guizhou.gov.cn címen szntén tájékozódhatsz az aktuális helyzetről.

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC, 国家发展和改革委员会) ezt a váltást a nemzeti számítási teljesítmény elosztásának optimalizálására és a zöld energiafelhasználás előmozdítására szolgáló eszközként vázolta fel a nyugati régiókban [lásd: "Az EDWC projekt elindítása: A "Keleti adatok, nyugati számítás" hivatalos bejelentése (2022)]. A terv nyolc nemzeti számítástechnikai központot jelöl ki: keleten a Jing-Jin-Ji (Peking-Tianjin-Hebei), Jangce-delta, Guangdong-Hong Kong-Macao Greater Bay Area, Chengdu-Chongqing, míg nyugaton Belső-Mongólia, Guizhou, Gansu, Ningxia térségek. Ezek a központok központi adatfeldolgozási csomópontokként szolgálnak, támogatva a keleti gazdasági központok digitális infrastrukturális igényeit. A projekt integrálja az adatközpontokat, a felhőalapú számítástechnikát és a big data-t egy új számítástechnikai hálózati rendszer létrehozása érdekében.

Nemzeti nagy adatközpont-rendszert hoz létre, és megerősíti a számítási teljesítmény tervezését és intelligens ütemezését, összhangban Kína 2035-ös Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Fejlődési és Víziójával (2035年远景目标), melyet gyakran a 14. Ötéves Tervvel együtt említenek (a hivatalos dokumentum címe: 中华人民共和国国民经济和社会发展第十四个五年规划和2035年远景目标纲要).

Kína adatközpont-stratégiája - 东数西算工程


Kína reform és nyitás (改革开放) politikája 1978-ban vette kezdetét Mao elnök halálát követően, Deng Xiaoping vezetésével. A "tengista" reformok rakták le Kína modern technológiai fejlődésének alapjait azáltal, hogy a tudományt és a technológiát az ország elsődleges termelőerejeként határozták meg. Amikor Teng 1988-ban kijelentette ezt (“科学技术是第一生产力”), szakított a korábbi maoista felfogással, amely az osztályharcot vagy a puszta munkaerőt tartotta a legfontosabbnak. Ő ismerte fel, hogy Kína csak akkor emelkedhet fel, ha a technológiai fejlődést helyezi a gazdaság középpontjába. Ma, a digitális korszakban ez a tétel finomodott. Ahogy korábban már utaltam rá, a számítási kapacitás (算力 - Suànlì) lett ennek az "elsődleges termelőerőnek" a legújabb, legfontosabb megnyilvánulási formája. Végül is, ez a mondat lett a motorja annak a folyamatnak, amely Kínát agrárországból technológiai szuperhatalommá transzformálta.

A mesterséges intelligencia a XXI. század legnagyobb átalakulást jelentő technológiája. Kulcsfontosságú a jövőbeli geopolitikai befolyás szempontjából, ezért fejlesztése és alkalmazása az adatközpontokban elhelyezett számítási teljesítményre ("compute"), a mesterséges intelligenciát működtető hardverinfrastruktúrára támaszkodik.

A megvalósítással kapcsolatos problémák ellenére az EDWC mennyiségileg megerősítette Kína nemzeti számítási kapacitását, növelte az adatközpontok hatékonyságát, és a megújuló energia arányát az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásában. A projekt elindítása óta Kína előrelépést tett az adatközpontok kiépítésében és bár az EDWC belpolitikai kérdés, eredményei szélesebb körű geopolitikai következményekkel járnak, amivel Kína:

  • erősíti mesterséges intelligencia alapú vállalatainak globális versenyképességét.
  • világelsővé pozicionálja magát az adatközpont-iparban.
  • intengrálja az adatközpontokat a Peking BRI-kínálatába - "Adatközpont-diplomácia".
  • növeli technológiai szuverenitását.
  • fejleszti a PLA mesterséges intelligencia képességeit és elősegíti / ösztönzi a telepítésüket.
  • áthidalja a számítástechnikai teljesítménybeli különbségeket az USA és önmaga közt a nagyhatalmi versenyben.

Láthatod, hogy Peking számára a nagyobb nemzeti számítási kapacitás a pozíció erősítésével jár a globális mesterséges intelligencia versenyben. Hivatalosan is elismerte, hogy a számítási kapacitás a "digitális gazdaság korszakának kulcsfontosságú termelőereje"(算力是数字经济时代的生产力), mert 2021 októberében Xi Jinping a KKP Központi Bizottságának politikai büroja előtt tartott beszédében is hangoztatta, majd a 2022-es G20-csúcstalálkozón és a 20. Pártkongresszuson is megerősítette, hogy:

    "算力是新时代的核心生产力，是数字经济的基石和心脏。"

    "A számítási kapacitás az új korszak alapvető infrastruktúrája és a digitális gazdaság magja.""

    Xi Jingping - 2022-es G20-csúcstalálkozó és a XX. Pártkongresszus

...párhuzamba állítva azt a mezőgazdasági civilizáció idején a vízzel, az ipari civilizáció korszakában pedig az elektromossággal. Ezzel egyidőben amerikai szakértők – köztük a Center for a New American Security (CNAS) és az NSCAI (National Security Commission on Artificial Intelligence) elemzői – a számítási kapacitást a "nemzetbiztonsági infrastruktúra ma még hiányzó darabjának" nevezték, elismerve, hogy "a számítási kapacitás-előny idővel szélesebb körű gazdasági előnyökké adódik össze".

Az EDWC egyik gyakorlati célja, hogy Kína nemzeti számítási kapacitását 2025-re 300 EFLOPS-ra (FP32) növelje.

    MEGJEGYZÉS: az EFLOPS egy szuperegység a számítógép "számítási teljesítményének" mérésére, teljes megnevezés: Exa Floating-point Operations Per Second, ami azt jelenti, hogy "másodpercenként egymilliárd lebegőpontos művelet". Ha a Föld mind a 8 milliárd embere másodpercenként elvégezne egy számítást, akkor az egész emberiségnek négy évnyi megállás nélküli számításra lenne szüksége ahhoz, hogy ugyanannyi munkát végezzen el, amennyit egy 1 EFLOPS-os számítógép egy másodperc alatt el tudna végezni. Őrület. Nem?

2023-ban Kína már 14 nemzeti szuperszámítógépes központtal (国家级超算中心), 633 hiperskála-méretű és nagy adatközponttal (超大型和大型数据中心), valamint 60 intelligens számítási központtal (智算中心) rendelkezett. Az EDWC második évében, 2024-ben a projekt már 43,5 milliárd yuan közvetlen befektetést vonzott. Három évvel az indulás után, 2025 januárjában a kínai DeepSeek-R1 modell (深度求索, a "gondolkodó modell") – amelyet az EDWC Wuhu adatközpont-klaszterében (芜湖数据中心集群) telepítettek – valósággal letarolta a világot, Donald Trump elnök pedig "ébresztőnek" nevezte Kína mesterséges intelligencia terén elért áttörését.

A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges élvonalbeli technológiákkal foglalkozó első szakpolitikai irányelv 2006-ban jelent meg: az Államtanács "Nemzeti Közép- és Hosszú Távú Tudományos és Technológiai Fejlesztési Terve" 《国家中长期科学和技术发展规划纲要（2006—2020年）》 a kutatás-fejlesztést (研发, R&D) helyezte előtérbe. További lendületet adott a 2012-es "Intelligens Okos Gyártás Ötéves Terve" 《“十四五”智能制造发展规划》, amely az ipari robotokat és a "dolgok internetét" (IoT) kulcsfontosságú technológiákként azonosította. 2016 decemberében az AI-t a központi kormány 69 kiemelt feladata közül a hatodik helyre sorolták. Végül a 2017-es "Fejlesztési Terv a Mesterséges Intelligencia Új Korszakáért" 《新一代人工智能发展规划》 dokumentumban Peking hivatalosan is célul tűzte ki, hogy 2030-ra a világ vezető hatalmává válik az AI területén. Kína mesterséges intelligencia fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő számítási kapacitás – éppen ezért a számítási és adatközponti infrastruktúra fejlesztésére irányuló felhívások kéz a kézben jártak az AI fejlesztési tervekkel.

Kína 2016-ban közzétett 13. ötéves tervében 《中华人民共和国国民经济和社会发展第十三个五年规划纲要》 a kormányzat már szorgalmazta a "nemzeti big data platformok és adatközpontok kiépítését", valamint a "big data és a felhőalapú számítástechnika kulcsfontosságú technológiáiban való áttörésekre való összpontosítást".

A 2017-es Fejlesztési Terv a Mesterséges Intelligencia Új Korszakáért (新一代人工智能发展规划 New Generation AI Development Plan), amely összesen 64-szer hivatkozott a számításra (计算), kiemelte az alábbiak építésének szükségességét:

  • Adatközpontok (数据中心)
  • AI szuperszámítógépes központok (人工智能超级计算中心) - CSET (Center for Security and Emerging Technology): China’s Artificial Intelligence Strategy (新一代人工智能发展规划) - elemzés a kínai MI-iparpolitika és az adatközponti infrastruktúra összefüggéseiről. Kapcsolódó: “人工智能+”（AI+） 2024年政府工作报告 - 中国政府网
  • Felhőalapú számítási központok (云计算中心)

Xi Jinping a kínai mesterséges intelligencia fejlesztésének megingathatatlan híve, aki külön is hangsúlyozta az adatközpontok építésének fontosságát. Xi személyesen elnökölt két, kifejezetten az AI-re fókuszáló Politikai Bizottsági (Politbüro) tanulmányi ülésen (ezek olyan találkozók, amelyek a pártvezetés politikai döntéseit irányítják), az első ilyen ülést 2018 októberében tartották, ahol Xi az "MI egészséges fejlődésére" (ld.: 人工智能健康发展) szólított fel.

Ezzel szemben egy frissebb, 2025 májusi AI-ülés (KKP Politikai Bizottságának egyik kiemelt tanulmányi ülése, a Nemzeti Adatigazgatási Hivatal stratégiai fóruma) már a hardver- és szoftverszuverenitásra (软硬件自主可控) összpontosított, valószínűleg közvetlen válaszként az USA azon erőfeszítéseire, amelyek Kína AI-fejlődésének korlátozására irányulnak. Emellett Xi egy 2022-es cikke a KKP Qiushi (求实) című folyóiratában (《不断做强做优做大我国数字经济》 Folyamatosan erősítsük, optimalizáljuk és bővítsük hazánk digitális gazdaságát) említést tett egy országosan integrált adatközponti hálózat kiépítésének szükségességéről. A cikkben Xi Jinping felvázolta, hogyan kell Kínának a digitális technológiát a nemzeti hatalom alapjává tennie:

  • A digitális technológia mint "élet-halál" kérdés: kijelentette, hogy a digitális gazdaság fejlesztése nem csupán gazdasági lehetőség, hanem a nemzetbiztonság és a nemzetközi versenyképesség záloga. Ezért az alapvető technológiákban (chipek, algoritmusok, szoftverek) el kell érni az önellátást.
  • Új típusú infrastruktúra (新基建): itt jelölte ki az irányt az országos szintű, integrált adatközpont-hálózatok kiépítésére. Ez vezetett közvetlenül a 2022 februárjában hivatalosan is elindított EDWC stratégiához.
  • A digitális és a reálgazdaság integrációja: hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaságnak nem szabad "elszakadnia a valóságtól". A technológiát a hagyományos iparágak (gyártás, mezőgazdaság, energia) átalakítására kell használni (ez az Okos Gyártás alapja).
  • A platformgazdaság szabályozása: itt is megjelent az "egészséges fejlődés" igénye. Xi kijelentette, hogy véget kell vetni a technológiai óriáscégek monopolhelyzetének és az "adatkapitalizmus" vadhajtásainak.
  • Nemzeti adatkormányzás: Az adatot "stratégiai erőforrásként" határozta meg, amelyet az államnak egységesen kell kezelnie és védenie.

Az ilyen magas szintű megbeszélések azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és a hozzá szükséges adatközponti infrastruktúra a legfelsőbb pártvezetés politikai támogatását élvezi. A fentiekből láthatod, hogy az EDWC Kína (negyedik) nemzeti szintű erőforrás-átcsoportosítási projektje.

Az EDWC kialakulásának főbb álomásai.

  • 2020. március: az EDWC tervként először jelenik meg a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) dokumentumaiban.
  • 2020. szeptember: kísérleti program indul Lanzhouban (Gansu tartomány).
  • 2020. október: a Huawei elkezdi említeni az EDWC-t kommunikációjában, jelezve a terv átgyűrűzését a magánszektorba.
  • 2021. március: a 14. ötéves terv rögzíti egy országosan integrált big data központrendszer kiépítésének szükségességét.
  • 2021. július: megjelenik a "Hároméves cselekvési terv az új adatközpontok fejlesztésére (2021–23)" 《新型数据中心发展三年行动计划（2021-2023年）》, amely konkrét célokat határoz meg.
  • 2022. február: a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) és további három minisztérium közös dokumentumot adott ki, amelyben jóváhagyták a nemzeti számítási csomópontok kiépítésének megkezdését a Peking-Tienjin-Hopei régióban, a Jangce-deltában, a Guangdong-Hongkong-Maka "Greater Bay Area" 粤港澳大湾区 övezetben, valamint a Chengdu-Chongqing (成渝地区双城经济圈) régióban. Ezzel mind a nyolc nemzeti csomópont megkapta a jóváhagyást, teljessé vált az országosan integrált big data központrendszer elrendezése, és hivatalosan is megkezdődött a "Keleti adatok, nyugati számítás" projekt teljes körű végrehajtása.
  • Az EDWC hivatalosan 2022. február 17-én indult el nyolc nemzeti számítástechnikai csomópont (国家算力枢纽节点) és tíz nemzeti adatközpont-klaszter (国家数据中心集群) kiépítésével. A koordinációt 2023-tól a Nemzeti Adatügyi Hivatal (NDA) végzi.
  • 2022-től napjainkig: a projekt folyamatosan halad előre, fókuszában az adatközpontokra épülő, országosan integrált számítási hálózat kiépítése áll. Optimalizálják az adatközpontok földrajzi eloszlását és elősegítik az adatok-, valamint a számítási erőforrások országos szintű ütemezését és elosztását.
  • 2025. első negyedév (legfrissebb adatok): A nyolc nemzeti csomópont összesített számítási kapacitása elérte a 215,5 EFLOPS (215,5 trillió művelet másodpercenként) szintet. Ezen belül az intelligens számítási kapacitás (AI compute) aránya kiemelkedően magas. Alapvetően megvalósult a csomópontok közötti 20 milliszekundumos késleltetési kör, ami jelentősen javította a felhasználói élményt. Ez jelzi, hogy a projekt a minőségi javulás és a hatékonyságnövelés szakaszába lépett: 200 EFLOPS nemzeti számítási kapacitás elérése, adatközponti rackek 60%-os kihasználtsága, energiahatékonysági mutató (PUE) 1,3 alá szorítása és az internetes késleltetés (latency) 20 ms alá csökkentése.

A hálózat egy "hub-and-spoke" (kerékagy és küllő) modell („轴辐式” 模型) szerint működik. Csomópontok (hubs, 轴): központi koordinációs pontok, amelyek összesítik és elosztják az adatterhelést a régiók között, a klaszterek (spokes, 辐) pedig operatív egységek, amelyek a tényleges számítási feladatokat, adattárolást és valós idejű munkameneteket végzik.

Az EDWC már nem csupán egy technológiai terv, hanem egy össz-kínai gazdasági és biztonsági hálózat, valós AI-megoldásokat táplál. Kína 2029-re tervezi elérni azt a szintet, ahol az adatinfrastruktúra "vízszintesen" összeköti a régiókat, "függőlegesen" pedig áthatja a teljes közigazgatást és gazdaságot. Xinjiang és Tibet bevonása pedig azt mutatja, hogy Peking az adatközpontokat a határmenti stabilitás és a nemzetközi digitális befolyás eszközeként is használja. Egy évvel az EDWC elindulása után Kína már 14 nemzeti szuperszámítógépes központtal (国家级超算中心), 633 hiperskála-méretű és nagy adatközponttal (超大型 és 大型数据中心), valamint 60 intelligens számítási központtal (智算中心) rendelkezett. Az EDWC harmadik évfordulóján a Kelet-Kína felől érkező számítási kapacitás iránti igény átcsoportosítása nyugat felé rendezetten halad, és a számítási teljesítmény klaszteresedési hatása kezd kibontakozni, ami igazolja a projekt alapvető célkitűzéseinek sikerét.

Bár a számítási teljesítmény és a rack-kapacitás kulcsfontosságú az AI szempontjából, Pekingnek költséghatékony módon kell kiépítenie ezt a kapacitást, aminek egyik módja az adatközpontok PUE (energiahatékonysági mutató) értékének optimalizálása. Az energiaigényes adatközpontok PUE-értékének javítása alapvető fontosságú az energiafogyasztás és a kapcsolódó költségek minimalizálása érdekében. 2021-ben a kínai adatközpontok átlagos PUE-értéke 1,5 volt, miközben az EDWC 2022-es követelményei előírták, hogy a keleti adatközpontoknak 1,25 alatti, a nyugatiaknak pedig 1,2 alatti PUE-vel kell rendelkezniük. 2025 januárjára ígéretes eredmények születtek: a jelentések szerint 246 kínai „zöld” adatközpont átlagos PUE-értéke elérte az 1,2-t. Az NDRC (Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság) szerint 2031-re Kína átlagos PUE-szintje eléri a nemzetközi élvonalat, vagyis egy szinten lesz az Egyesült Államokéval. Az amerikai adatközpontok várható átlagos PUE-értéke 2028-ra 1,15 és 1,35 közé tehető.

Kínának ügyelnie kell arra is, hogy a számítási kapacitás növelése közben ne veszélyeztesse klímavédelmi céljait. Bár teljes áramellátása továbbra is viszonylag környezetszennyező – a villamosenergia-termelés 61%-a szénből származik –, Kína egyben a világ legnagyobb új energiatermelő-építője is, beleértve a megújuló forrásokat. Az új létesítmények, mint az EDWC adatközpontjai, képesek kihasználni a hálózatba belépő megújuló energiát; a központi kormány ezért célul tűzte ki ennek évi 10%-os növelését. 2024-ben az NDRC kijelentette, hogy az EDWC nemzeti csomópontjain épülő új adatközpontokban a zöldáram aránya meg fogja haladni a 80%-ot. Az előrejelzések szerint 2035-re a megújuló és a nukleáris energia fogja biztosítani a kínai adatközpontok áramellátásának 60%-át.

Annak ellenére, hogy a hálózati korlátok miatt nehézségekbe ütközik a megújuló források adatközpontokhoz való csatlakoztatása, és kihívást jelent annak ellenőrzése is, hogy az energia "piszkos" vagy zöld forrásból származik-e, a kitartás elengedhetetlen a magas energiafogyasztásuk miatt. 2020-ban az adatközpontok Kína teljes villamosenergia-felhasználásának 2,7%-át tették ki, ami 2030-ra 3,7%-ra fog emelkedni. A Csinghua Egyetem (Tsinghua University) tanulmánya kimutatja, hogy a nyugat-kínai régiók adatközpontjai élen járnak a fenntarthatóságban, míg a Jangce-delta és a Gyöngy-folyó torkolatvidékének (Greater Bay Area 粤港澳大湾区) létesítményei kevésbé környezetbarátok.

Mind a hazai, mind a nemzetközi források kritikusak a kínai adatközpontok iránti valós keresletet illetően, és az adatközpontok gyors építését az aranylázhoz hasonlítják. Az MIT Technology Review 2025. márciusi jelentése "kínai MI-adatközpont-őrületnek" nevezte a jelenséget, megjegyezve, hogy a kereslet a spekulatív befektetések és a DeepSeek által ösztönzött iparági trendek miatt megingott. Az adatközpontok a bajba jutott ingatlanbefektetők tőkementő helyévé váltak, miközben a helyi tisztviselők kijátszották a rendszert az állami támogatások megszerzése érdekében. A rosszul kialakított ösztönzők túlépítéshez vezettek Nyugat-Kínában, ahol az adatközpontok most küzdenek az ügyfelek bevonzásáért. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Kínai Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetének kutatója is, aki szerint egyes helyi önkormányzatok vakon, világos hasznosítási terv és a valós piaci igények figyelembevétele nélkül rohantak az adatközpontok túlépítésébe.

Az EDWC megvalósítása technológiai kihívásokba is ütközött. A Sina Finance (新浪财经) arról számolt be (新浪财经：东数西算仍面临网络时延挑战), hogy a hálózati infrastruktúra fejletlen, ami a nem megfelelő optikai hálózatoknak és adatcsere-csomópontoknak tudható be. Ez negatívan érinti a hálózati integrációt, ami lassabb számítást eredményez a technikai kapacitás megléte ellenére. A pekingi BITA (Pekingi Távközlési és Informatikai Szövetség 北京通信信息协会) rávilágított a számítástechnikai infrastruktúra összehangolatlanságára is: a nemzeti szintű technikai útmutatás hiánya akadályozza az egységes ütemezési rendszer kiépítését. A gyakorlatban a nyugati adatközpontok gyakran képtelenek megfeleltetni erőforrásaikat a keleti igényeknek, így bizonyos feladatokat egyáltalán nem lehet elvégezni. Szoftveres és hardveres inkompatibilitás is fellépett: sok alkalmazásból hiányzik a helyi szoftveres kompatibilitás vagy a rugalmas telepíthetőség. Például GPU-ra optimalizált feladatokat olyan központokba küldenek, ahol csak CPU-fürtök állnak rendelkezésre.

A túlépítés, a technológiai nehézségek és a költségek az AI-adatközpontok alacsony kihasználtságához vezettek. A BITA megállapította, hogy sok nyugati központot számítás helyett csak tárolásra használnak, ami hívta életre a 东数西存 "Keleti adatok, nyugati számítás" kifejezést. Gui’an, Qingyang és Zhongwei klasztereiben a rackek kihasználtsága mindössze 34–41%. Zhongweiben az adatközpontokat még mindig főleg alacsony hozzáadott értékű szerverbérleti szolgáltatásokra használják. A megoldás érdekében piaci alapúbb megközelítést javasolnak: Zhongweiben már csak akkor jutalmazzák az építtetőket, ha találtak ügyfelet és telepítették a berendezéseket, megakadályozva ezzel az "üres adatközpont-héjak" építését.

Integrált elrendezés: a hálózatok kulcsfontosságúak


Az adatközponti hálózatok ultra-nagyméretű számítási és tárolási erőforrásokat kötnek össze, hogy kihasználják a hálózatok intenzitását és méretezhetőségét, és biztosítsák a számítási teljesítmény bőségét. A hub csomópontok nagy kiterjedésű hálózaton (WAN) keresztül képesek adatokat és számítási teljesítményt cserélni, kielégítve a nagyfrekvenciás, valós idejű interaktív szolgáltatások helyi igényeit. Távolról is támogatja a nem valós idejű számítási feladatokat, mint például az offline elemzés, tárolás és biztonsági mentés folyamatait. A hálózatok kulcsszerepet játszanak a számítástechnikai energiatermelés, -átvitel és -fogyasztás, valamint az integrált nagy adatközpont-rendszer kiépítésében.

Hálózatok, mint kihívás

A magas hálózati költségek szintén gátolják az EDWC elterjedését. Egy 1 Gbps sebességű magánvonal bérlése havonta körülbelül 160 000 yuan-ba kerül, ami bizonyos feladatok teljes költségének 75%-át is kiteheti. A költségeket növeli a hatalmas távolság és a közvetett adatfolyamok: például a Qingyangból származó adatok először nyugatra, Lanzhouba mennek, majd délkeletre Xian-ba, mielőtt elérnék keleti célállomásukat. Bár az EDWC-től a nyugati olcsó föld és áram miatt alacsonyabb költségeket vártak, az előnyöket elszívják a magas átviteli díjak.

A keletről érkező adatok tárolása és feldolgozása Kína nyugati részén komoly kihívást jelent a hálózati teljesítmény szempontjából. A nagyméretű szerverklaszterek hálózatoktól való függés az összekapcsolás szempontjából csomagvesztést eredményez, amikor több szerver egyszerre nagyszámú csomagot küld egy szervernek, meghaladva a kapcsoló gyorsítótárazási kapacitását. Az adatújraküldés viszont nagymértékben rontja a számítási és tárolási hatékonyságot. Az RDMA over Converged Ethernet (RoCE) hálózatokon a 0,1%-os csomagvesztési arány a számítási teljesítmény 50%-os csökkenését eredményezné, ami a szerver CPU-k hatalmas pazarlását jelenti és komoly akadály a számítási teljesítmény javítása szempontjából is.

A WAN-ok csatornákként kötik össze a kelet-kínai adatokat a nyugat-kínai számítási teljesítménnyel, több száz szolgáltatást biztosítva hatalmas vállalatok számára. Minden szolgáltatásnak egyedi követelményei vannak olyan kulcsfontosságú képességekkel kapcsolatban, mint a sávszélesség, a késleltetés és a számítási teljesítmény. A WAN-oknak képesnek kell lenniük a hordozott szolgáltatások hatékony ütemezésére, hogy biztosítsák az Eastern Data and Western Computing projekt várt értékét. A hagyományos IP-hálózatok legjobb erőfeszítést igénylő szolgáltatási modellje alig képes megkülönböztetni a szolgáltatásokat az ütemezéshez, és így nem felel meg a különböző szolgáltatási követelményeknek. A hálózati és felhőkészlet-erőforrások nem használhatók ki teljes mértékben, és a vállalatok nem kaphatnak optimális felhőkészletet, ami növeli a vállalati felhőbe való migráció költségeit és rontja a szolgáltatási élményt.

Kína EDWC központjai





2024 augusztusáig Kína körülbelül 6,1 milliárd USD-t fektetett be az EDWC projektbe, a teljes beruházás meghaladja a 200 milliárd yuant (~28 milliárd USD), beleértve a magánszektor hozzájárulásait is. A kezdeményezés 1,95 millió rack (szerverállvány/szekrény) telepítéséhez vezetett, amelyek 63%-a jelenleg használatban van. Ezek a fejlemények alátámasztják Kína elkötelezettségét a "Digitális Kína" felépítése és számítástechnikai képességeinek fejlesztése iránt.

Ennek a kezdeményezésnek egy figyelemre méltó példája az Apple iCloud-szolgáltatásainak működtetése Kína szárazföldi részén. A kínai szabályozásoknak való megfelelés érdekében az iCloud-szolgáltatásokat az AIPO Cloud (Guizhou) Technology Co., Ltd (GCBD) 贵州省大数据产业发展有限公司, egy helyi partner üzemelteti. Ez a megállapodás biztosítja, hogy az iCloudon tárolt összes adat, beleértve a fényképeket, videókat, dokumentumokat és biztonsági mentéseket, a GCBD által üzemeltetett iCloud feltételeinek hatálya alá tartozik.

Az EDWC kezdeményezés tükrözi Kína stratégiai megközelítését a felhőalapú számítástechnikához, ahol az infrastruktúra fejlesztése szorosan igazodik a nemzeti politikai célokhoz. Az adatközpontok növekedésének a szárazföldi régiókba irányításával Kína célja a regionális fejlődés kiegyensúlyozása, az energiafelhasználás optimalizálása és a digitális gazdaság megerősítése.

Guizhou: Kína adatgerince Nyugaton - Guizhou


Guizhou tartomány Kína EDWC stratégiájának egyik sarokköve. Guizhou, amelyet 2014-ben az ország első Big Data Átfogó Kísérleti Zónájaként (国家大数据综合试验区) jelöltek ki, egy történelmileg fejletlen régióból vezető adatinfrastruktúra-központtá alakult át.

A Gui'an Új Terület (贵安新区), Guizhou egyik kulcsfontosságú fejlesztési övezete, számos korszerű adatközpontnak ad otthont. Ezeket a létesítményeket úgy tervezték, hogy kihasználják a régió bőséges megújuló energiaforrásait, biztosítva a fenntartható működést. A Tencent Gui'an Qixing Központ (腾讯贵安七星数据中心,) innovatív kialakításáról híres, amely természetes hegyi barlangokat foglal magában adatszerverek elhelyezésére, zökkenőmentesen illeszkedve a környező tájba.

Guizhou stratégiai jelentőségét tovább hangsúlyozza a nagy technológiai vállalatok adatműveleteinek üzemeltetésében betöltött szerepe. Az Apple a kínai szabályozásoknak megfelelően iCloud-szolgáltatásait Kína szárazföldjén üzemelteti a Guizhou-Cloud Big Data Industry Development Co., Ltd.-vel (GCBD, 贵州省贵安新区贵州云计算大数据产业发展有限公司) kötött partnerség révén. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a kínai felhasználók összes iCloud-adatát belföldön tárolják, a helyi adatvédelmi törvények betartásával. A tartomány elkötelezettsége az intelligens számítástechnika terén való vezető szerep iránt az infrastrukturális beruházásokban is megmutatkozik. 2025 szeptemberében Guizhou 49 kulcsfontosságú adatközponttal rendelkezett, amelyek teljes számítási teljesítménye elérte a 92,6 exaflopot, amelynek közel 97%-át az intelligens számítástechnikára fordították.

Guizhou adatóriássá válása jól példázza Kína stratégiai megközelítését a technológiai fejlődés és a regionális fejlődés egyensúlyba hozásában. A tartomány sikere az EDWC kezdeményezés végrehajtásában rávilágít az összehangolt politika és beruházások lehetőségére az innováció és a gazdasági növekedés előmozdításában a kevésbé fejlett területeken. NOEMA oldalán ajánlom figyelmedve Zhang Zhexi - Gary - 2024. szeptember 16. kelt írását "Kína hátországa kritikus adatkörnyezetké válik [China’s Hinterland Becomes A Critical Datascape]" címmel, mely Kína új gazdasági és geopolitikai korszakba lépéséről-, a marginális tartományok nemzeti projektbe való integrálásáról írt.

Jog, szabályok és felhő: miért nem csak a hatalomról és a földről szól a földrajz?


Kína felhőalapú régióit nemcsak az alakítja, hogy hol olcsó az energia vagy hol áll rendelkezésre földterület, hanem az ország jogi keretrendszere is. A Kínában az adatokat szabályozó szabályok nemcsak azt határozzák meg, hogy a vállalatok hogyan működnek, hanem azt is, hogy hová kell építeni a szervereiket.

2021. november 1-jén hatályba lépett Személyes Adatvédelmi Törvény (PIPL 《中华人民共和国个人信息保护法》) a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi törvénye. Szerkezetét és szigorát tekintve gyakran a kínai GDPR-ként emlegetik, de vannak benne fontos, kifejezetten Kínára jellemző sajátosságok. Előírja a kínai állampolgárok adatait kezelő vállalatok számára, hogy azokat az országon belül tárolják. Az adatok külföldre küldése csak kormányzati zöld jelzéssel, biztonsági felülvizsgálatok vagy különleges szerződések jóváhagyása után lehetséges. Ez azt jelenti, hogy még a globális platformok sem helyezhetik át szabadon a munkaterheléseket a határokon át, így Kína felhőszolgáltatásai szilárdan a nemzeti határokon belül maradnak.

  • Adatlokalizáció: Mivel a PIPL és a korábbi Kiberbiztonsági Törvény előírja, hogy a kínai felhasználók "fontos adatait" belföldön kell tárolni, az Apple sem tarthatja az iCloud adatokat kaliforniai szervereken.
  • Kormányzati ellenőrzés: A PIPL értelmében az állami szerveknek (mint az NDRC vagy a CAC) biztosítaniuk kell a nemzeti adatvagyon védelmét, ezért a GCBD mint állami tulajdonú partner "garanciát" jelent a törvényi megfelelésre.

Erre rétegződik a Kiberbiztonsági Törvény (CSL, Kínai Népköztársaság Hálózatbiztonsági Törvénye 《中华人民共和国网络安全法》), a hálózatok és infrastruktúra védelme, amely meghatározza a "kritikus információs infrastruktúrát" a telekommunikációtól a felhőalapú számítástechnikáig, és arra kötelezi az üzemeltetőket, hogy a fontos adatokat helyben tartsák. Az offshore adatátvitel szigorú ellenőrzéssel jár, és büntetésekkel sújtják azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a törvényt.

Adatbiztonsági Törvény (DSL, a Kínai Népköztársaság Adatbiztonsági Törvénye 《中华人民共和国数据安全法》) az adatok osztályozásában iránymutató - nemzetbiztonsági szempontból. Míg a PIPL a magánszemélyek adatait védi, a DSL az adatok „tartalmára” és azok országos jelentőségére fókuszál.

A külföldi felhőszolgáltatók további akadállyal szembesülnek. Nem hozhatnak létre és üzemeltethetnek egyszerűen saját adatközpontokat Kínában. Az internetes adatközpontok (IDC-k) és a hozzáadott értékű telekommunikációs szolgáltatások engedélyeit csak kínai vállalatok birtokolhatják. Ennek eredményeként az olyan cégeknek, mint a Microsoft, az Amazon és az Apple, helyi partnerekkel kell együttműködniük, akik rendelkeznek az engedélyekkel, miközben ők szállítják a technológiát és a márkát. Ezeket a közös struktúrákat szigorúan ellenőrzik : a helyi partnernek láthatónak kell lennie az ügyfél számára, és a külföldi márka nem működhet a szolgáltatás kizárólagos arcaként.

Ezek a törvények együttesen a földrajzot ugyanúgy a szabályozás, mint a közgazdaságtan függvényévé teszik. Az adatok nem követhetik csupán a legolcsóbb földet vagy a leggyorsabb kábelt; a politikai döntéshozók által lefektetett térképet is követniük kell. Ezért az EDWC központok többet jelentenek pusztán infrastruktúránál; ugyanolyan mértékben jogi és politikai szükségszerűségek, mint technikaiak.

Kína felhőóriásai: Régiók építése belülről


Kína felhőalapú szolgáltatásait elsősorban a helyi óriások, az Alibaba Cloud (阿里云), a Tencent Cloud (腾讯云), a Huawei Cloud (华为云) és a Baidu (百度智能云) uralják, és stratégiáik alakítják az új régiók és központok építésének helyét. Ezek a vállalatok nemcsak szolgáltatásokat működtetnek, hanem infrastrukturális beruházásokat is végrehajtanak, szárazföldi kampuszokat építenek, és mesterséges intelligenciára képes számítástechnikát visznek be az EDWC által támogatott nyugati központokba. Ez a négy cég együttesen szinte a teljes hazai piacot uralja. Az Alibaba vezet, de a Huawei, a Tencent és a Baidu is jelentős piaci részesedéssel rendelkezik.

  • Az Alibaba Cloud (阿里云) továbbra is Kína legnagyobb szereplője, és jelentős összegeket fektetett be a felhő- és mesterséges intelligencia infrastruktúrába, miközben bővítette jelenlétét mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Az Alibaba globális lábnyommal rendelkezik a rendelkezésre állási zónák terén, és továbbra is jelentős összegeket fektet be a következtetésekhez szükséges mesterséges intelligencia eszközökbe és chipekbe, amelyek lehetővé teszik számára, hogy optimalizálja a nagy munkaterhelésű szolgáltatások elhelyezését.
  • A Tencent Cloud (腾讯云) széles regionális hálózattal és jelentős AI-infrastruktúrába, valamint adatközpont-kampuszokba (beleértve a gui'ani kiemelt helyszíneket) történő beruházásokkal követi ezt. A Tencent stratégiája a játék- és fogyasztói felhőigényeket ötvözi a vállalati és AI-munkaterhelések kapacitásának gyors bővítésével, így jelentős szereplővé válik mind a keleti, mind a nyugati központokban.
  • A Baidu (百度智能云) a mesterséges intelligenciára épülő felhőalapú ajánlatok felé fordult, Kunlun chipcsaládját és nagyméretű oktatóklasztereit használva modellek nagy léptékű üzemeltetésére és betanítására. A Baidu lépései a Kunlun klaszterek telepítésére és a számítási eredmények felhőszolgáltatásokba való beépítésére jól mutatják, hogy a mesterséges intelligenciára való összpontosítás hogyan változtatja meg a régiók és a létesítmények üzemeltetői által épített létesítmények típusait.
  • A Huawei Cloud (华为云) a felhőszolgáltatásokat saját Ascend chipjeivel és nagyméretű „szupernode” rendszereivel ötvözi, hardvert és szoftvert ötvözve, így felhőrégiói optimalizálva vannak a hazai szilícium-alapú és nagy áteresztőképességű terhelésekhez. A Huawei chip-ütemterve és az Atlas szupernode-tervei a mesterséges intelligencia által támogatott rendszerek telepítésének új hullámát indítják el Kínában.

Egyszerűen fogalmazva, a kínai hiperskálázódó vállalatok nem az EDWC passzív bérlői; aktív építészek. Versenyük határozza meg, hogy mely szárazföldi tartományok kapnak prioritást, mely kampuszokat fejlesztik mesterséges intelligenciára, és hogyan válik a nemzeti politika (EDWC) valódi adatközpont-földrajzzá a helyszínen.


Láthatod, hogy Kína felhője nem csupán adatközpontok gyűjteménye; egy gondosan összehangolt ökoszisztéma, amelyet a törvények, a politika és a verseny alakít. A multinacionális vállalatok számára az itteni működés soha nem olyan egyszerű, mint szerverek építése. Minden külföldi szolgáltatónak helyi partnerrel kell együttműködnie, minden licencnek és szerződésnek meg kell felelnie a kínai szabályozásoknak, és minden munkafolyamatnak meg kell felelnie az adattárolásra és a határokon átnyúló átvitelre vonatkozó szabályoknak. Ez teszi Kínát egyedülállóvá: léteznek külföldi felhők, de mindig helyi irányítás és felügyelet révén.

Ugyanakkor az EDWC több, mint pusztán megfelelőség-kezelés. Egy eszköz a gazdasági és regionális fejlesztéshez, amely adatközpontokat használ a beruházások, munkahelyek és megújuló energiaforrások szárazföldi tartományokba juttatására. A felhőalapú növekedés és a szárazföldi fejlesztés integrálásával Kína olyan módon ötvözi a technológiát, az energiastratégiát és a regionális tervezést, amire kevés ország tesz kísérletet.

Globális szinten ez a megközelítés egy újfajta felhőalapú szuverenitást jelez. Az USA-val ellentétben, ahol a felhőalapú infrastruktúra organikus módon fejlődött a piacok körül, vagy Indiával, ahol a terjeszkedést az ambíciók és a piaci erők vezérlik, Kína modellje államilag vezérelt és tervezett, a földrajz, a politika és a szuverenitás minden központba beépül. Ez egy állam által tervezett felhő, ahol maga az infrastruktúra stratégiai eszközzé válik, nem pedig pusztán szolgáltatássá.

A felhő a tervezéstől: Kína digitális tervrajza


Tehát Kína felhőtörténete a tudatos tervezésről szól.

Guizhou hegyeitől Belső-Mongólia síkságain át, Ningxia külföldi irányítású központjaitól a Peking közelében található tartós klaszterekig minden régió a politika, a tervezés és a stratégiai előrelátás történetét meséli el. A Keleti adatok, nyugati számítástechnika" kezdeményezés - “东数西算”工程稳步推进 a földrajzot eszközzé alakította, az ország digitális gerincét a szárazföld belsejébe helyezve, miközben egyensúlyt teremt az energia, a szabályozás és a fejlesztési célok között.

Kína ezzel nemcsak felhőszolgáltatásokat épít; digitális szuverenitást épít, egy olyan hálózatot, ahol minden szerver, minden campus és minden munkafolyamat összhangban van a nemzeti prioritásokkal. Az Egyesült Államokhoz képest, ahol a felhőalapú szolgáltatások a piaci keresletből nőttek ki, és Indiához képest, ahol az ambíciók hajtják a terjeszkedést, Kína megközelítése kiszámított, ellenőrzött és egyedülállóan saját. Az eredmény egy olyan felhő, amely ugyanúgy tükrözi a politikát, mint a technológiát, nemcsak az ország digitális jövőjét, hanem a globális számítástechnikai környezetben elfoglalt helyét is alakítja.

Ahogy a vállalatok az elosztott mesterséges intelligencia modellek felé helyezik át a számítási folyamatokat, az adatközpont-architektúráknak túl kell fejlődniük a statikus alapokon. A ZTE moduláris, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek felé való elmozdulása új telepítési modelleket nyithat meg az 5G peremhálózatok , az autonóm logisztika, az ipari IoT és egyebek számára. A ZTE AIDC-je nem csupán egy új hardverelem; ez egy paradigmaváltás az adatközpont-építésben. Azzal, hogy a modularitást, a fenntarthatóságot és a mesterséges intelligenciára való felkészültséget egyetlen előre gyártott egységbe egyesíti, a ZTE nemcsak a teljesítményben, hanem a telepítési időben, a költséghatékonyságban és a munkaterhelés-specializációban is versenyez.

Ami körvonalazódik, az egy egyértelmű pozicionálás: Kína újraértelmezi azt az MI-alapú korszak számára , az általános célú modularitás helyett az indulási időre, a hűtési hatékonyságra és a munkaterhelés-specializációra összpontosítva.

A lebegő számítástechnika (海上浮动数据中心) mint a következő alap


Az úszó platform alapvető változást jelent a digitális infrastruktúra kiépítésében, különösen a part menti régiók és a hálózati korlátokkal küzdő területek számára. Délkelet-Ázsia, a Perzsa-öböl menti és a Szaharától délre fekvő Afrika piacai, ahol a magas földköltségek vagy a korlátozott energiaellátás továbbra is akadályt jelentenek, profitálhatnak egy moduláris, fenntartható és áthelyezhető megoldásból. A platformot úgy tervezik, hogy a nagy igényű forgatókönyvek széles skáláját kiszolgálja, a szuverén felhőalapú megfelelőségtől és a katasztrófa utáni helyreállítástól kezdve a sűrűn elhelyezkedő városi központok peremhálózati terheléseinek tehermentesítéséig.



A kikötő felé néző oldal a tengeri adatközpont, a tenger felé néző oldal pedig az energiatermelő hajó.


Ahogy a mesterséges intelligencia betanítási klaszterei, a peremhálózati terhelések és a szuverén felhőalapú telepítések elszaporodnak, a földi adatközpontok építése egyre korlátozottabb. A fejlett piacokon, mint például az USA-ban, a szárazföldi létesítmények jelenleg átlagosan 3-5 éves engedélyezési késésekkel szembesülnek, míg az energia-összeköttetések sorai több gigawattos szűk keresztmetszetekké nőttek. Ezzel szemben a feltörekvő gazdaságok továbbra is küzdenek a hagyományos hálózati infrastruktúrával és a hiperskálájú fejlesztések támogatásához szükséges elegendő tőkével.

Ezen korlátozások megkerülése érdekében a japán Mitsui O.S.K. Lines (MOL) és a török Karpowership energetikai ága, a Kinetics egy tengerészeti megközelítést vezetett be: a leszerelt kereskedelmi hajókat úszó adatközpontokká alakítják át, amelyeket a szomszédos erőgépek működtetnek (MOL által fejlesztett modell közvetlen versenytársa vagy éppen technológiai mintája a kínai Highlander (海底数据中心) tengeri adatközpont-projektjeinek) Ez a modell lehetővé teszi a tengerparti övezetekben történő telepítést minimális engedélyezési igény, rövidebb átfutási idő és földrajzi rugalmasság mellett. Míg a hagyományos építkezések jelentős földmunkát, talajjavítást és betonból álló szerkezetet igényelnek, az úszó platform egy teljes meglévő hajót, a fedélzeti mechanikus rendszereket és a meglévő energiaintegrációs pontokat hasznosítja újra. Ez a körforgásos megközelítés csökkenti a kezdeti tőkekiadásokat, lerövidíti az építési határidőket, és összhangban van a felmerülő fenntarthatósági irányelvekkel.

Az energiaellátás és hűtés terén az AI-modellek tanításához és futtatásához hatalmas mennyiségű energiára van szükség. Szárazföldön az elektromos hálózatok fejlesztése gyakran 5-10 évet is igénybe vehet. A Kinetics úszó erőművei (Powerships) azonnali, dedikált energiát biztosítanak, miközben a tengervíz közvetlen használata a szerverek hűtésére radikálisan növeli az energiahatékonyságot. A tengervízzel történő hűtés csökkenti az energiaigényes hűtőberendezésektől való függőséget, egyes tengeri környezetekben akár 70%-kal is csökkentve a hűtési energiafelhasználást. Az úszó napelemekkel vagy a tengeri szélenergiával való integráció tovább csökkenti a szén-dioxid-intenzitást.



víz alatti adatközpontok (海底数据中心) koncepciója Kína egyik leginnovatívabb válasza
az adatközpontok két legnagyobb kihívására: a hatalmas energiafogyasztásra és a hűtési igényre.


A tengeren elhelyezett adatközpontok bizonyos esetekben rugalmasabb szabályozási környezetben működhetnek. Mivel a hajók mobilak, olyan joghatóságok vagy kikötők közelébe telepíthetők, ahol az adatkormányzási és technológiai szabályok (pl. exportkorlátozások) kedvezőbbek. Egy használt autó szállító hajó (PCC) átalakítása adatközponttá mindössze egy évet vesz igénybe, szemben a szárazföldi létesítményeknél megszokott három vagy több évvel. Moduláris platformként a rendszer áthelyezhető, bővíthető vagy leállítható hosszú távú ökológiai zavarok nélkül. Egy nagyobb szállítóhajó alapterülete (kb. 54 000 négyzetméter) Japán legnagyobb szárazföldi adatközpontjaival vetekszik, így elegendő helyet biztosít a több tízezer GPU-ból álló klasztereknek.

A MOL és a Kinetics 2025 nyarán írta alá a stratégiai megállapodást. A tervek szerint 2025 végére a részletes megvalósíthatósági és mérnöki tervek véglegesítésre kerültek. 2026-ban megkezdődik az első hajók fizikai átalakítása (retrofit), majd 2027-ben az első kereskedelmi üzemű, 20–73 MW kapacitású úszó adatközpont is elindul. A megoldás lényegében "leválasztja" a digitális infrastruktúrát a nemzeti elektromos hálózatokról és a szűkös szárazföldi erőforrásokról, lehetővé téve a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) gyorsabb és rugalmasabb terjedését.

Innovációk: IP-hálózatok kiépítése a régiók közötti számítási teljesítmény ütemezéséhez


A Huawei az elmúlt 30 évben a hálózati technológiai kutatás-fejlesztés és kereskedelmi projektek terén szerzett szakértelmét felhasználva piacvezető IP hálózati megoldást hozott a piacra, amely támogatja a régiókon átívelő számítási teljesítmény ütemezését. A megoldás CloudEngine 16800 系列数据中心交换机 sorozatú adatközponti kapcsolókat (AI 时代交换机) és NetEngine 8000 F8 系列全业务路由器 sorozatú WAN routereket tartalmaz - Intelligens WAN kapuk (智能广域网出口). A megoldás az innovatív intelligens veszteségmentes algoritmust és az intelligens felhőtérkép-algoritmust használja a számítási teljesítmény ütemezésének optimalizálására a generálási és szállítási oldalon, így minimális veszteséget, legjobb teljesítményt és a számítási teljesítmény optimális szállítását éri el.

1. innováció: Intelligens veszteségmentes algoritmus, 智能无损算法

Az adatközponti hálózatokban a csomagvesztés kezelésének kulcsa a kapcsolópuffer-sorok megfelelő torlódásjelzési küszöbértékének beállítása. Ha a küszöbérték túl magasra van állítva, a küldő szerver átviteli sebessége és a hálózati torlódás nem csökkenthető időben, ami jelentősen növeli a csomagvesztést vagy a késleltetést. Ha a küszöbérték túl alacsonyra van állítva, a küldő szerver átviteli sebessége jelentősen csökken, és a hálózat nem tudja elérni a 100%-os átviteli sebességet, ami erőforrás-pazarláshoz vezet.

A szolgáltatási forgalmi modellek ma már nagymértékben eltérnek egymástól, és még kiterjedt tesztelés és szimuláció után is nehéz meghatározni az optimális küszöbértéket emberi tapasztalatok alapján. Ennek megoldására a Huawei intelligens algoritmusokat fejlesztett ki adatközponti hálózati kapcsolókhoz. Ezek a kapcsolók dinamikusan beállíthatják az optimális sorküszöböt intelligens veszteségmentes algoritmusok segítségével, valós idejű hálózati állapotinformációk, például a sor mélysége, a sávszélesség-áteresztőképesség és a forgalmi modell alapján. Annak érdekében, hogy az algoritmus bármilyen forgatókönyvhöz és forgalmi modellhez alkalmazkodni tudjon, a Huawei több millió valós szolgáltatási mintát és több tízmillió véletlenszerű mintát használt fel az algoritmusmodell betanításához, elérve az optimális egyensúlyt a nulla csomagvesztés, a nagy teljesítmény és az alacsony késleltetés között.

A nagy teljesítményű számítástechnika és a párhuzamos számítástechnika jelentős számítási teljesítményt igényel. A hatalmas számítási csomópontok közötti nagysebességű összekapcsoláshoz a hálózatoknak támogatniuk kell az ultra-nagyméretű hálózatépítést és az alacsony késleltetést, valamint a nulla csomagvesztést. A mai mainstream adatközponti hálózati architektúra a Clos (ahogy a 2. ábra mutatja), ahol a hálózati skálázás a kapcsoló portsűrűségétől függ. Egy 64 portos kapcsoló esetében egy 3-szintű Clos architektúra maximum 65 536 szerverportot támogat. Több mint 200 000 számítási csomópontot kell csatlakoztatni a 10 EB-szintű számítási képességek kiépítéséhez. A számítási csomópontok közötti továbbítás egy 3-as szintű Clos hálózaton öt ugrást igényel. Egy 4-es szintű Clos hálózaton a hálózati költségek jelentősen megnőnek, a továbbítás pedig hét ugrást. Ennek eredményeként a számítási hatékonyság jelentősen csökken a késleltetés növekedése miatt.

A hálózati méretek növelése, miközben minimalizálja a költségeket és a hálózati késleltetést, a Huawei bevezette a közvetlenül csatlakoztatott topológiát (ahogy a 3. ábrán látható) az Ethernet hálózatokhoz, leküzdve a Clos architektúra korlátait, és ultra-nagy léptékű hálózatépítést valósítva meg alacsony hálózati átmérővel (kis ugrásszámmal). Az elosztott adaptív útválasztási technológia egyenlőtlen költségutakat használ a dinamikus útválasztás megvalósításához, biztosítva az alacsony késleltetést, miközben javítja a sávszélesség-kihasználást. A frissítést követően a Huawei CloudEngine sorozatú kapcsolók támogatják a közvetlenül csatlakoztatott topológiákat és az adaptív útválasztást. Például a 64 portos kapcsolók akár 270 000 szerverrel is támogatják a nulla csomagvesztéses hálózatépítést, ami négyszerese az iparági átlagnak a 3. szintű Clos esetében. A hálózati ugrások száma és a késleltetés 25%-kal csökkenthető. Ugyanezen a szerverhálózati méret mellett az NE csomópontok száma 20%-40%-kal csökkenthető a 3. vagy 4. szintű Clos hálózatokhoz képest.

2. innováció: Intelligens felhőtérkép-algoritmus, 智能云图算法

A hagyományos WAN-ok a legrövidebb útvonalon történő ütemezést alkalmazzák, ami kiegyensúlyozatlan linkkihasználtságot eredményez, amikor a szolgáltatások ugyanazon az útvonalon továbbítódnak. A többutas terheléselosztás javítja a hálózat kihasználtságát, de nem elégíti ki a szolgáltatások eltérő hálózati követelményeit, például a késleltetést, a jittert és a megbízhatóságot. Ezenkívül ez a módszer csak a hálózati tényezőket veszi figyelembe, és nem veszi figyelembe a felhőkészlet tényezőit, például a számítási teljesítményt, a költségeket és a tárhelyet, ami a felhőalapú számítástechnikai erőforrások kiegyensúlyozatlan kihasználásához és a számítási erőforrások nem hatékony ütemezéséhez vezet.

A probléma megoldására a Huawei bevezette az Edge-Disjoint KSP algoritmust. Ez az algoritmus integrálja a hálózati tényezőket, mint például a késleltetés, a sávszélesség, a megbízhatóság és a rendelkezésre állás, valamint a felhőalapú tényezőket, mint például a számítási használat, a tárolási erőforrások és a költség, a felhőalapú hálózati térkép modellezés megvalósításához. Az algoritmus dinamikus párhuzamos számítással, többdimenziós korlátozások alapján adja meg az ajánlott optimális útvonalat a különböző szolgáltatásokhoz. Az algoritmus ezután ezen ajánlások szerint határozza meg és hangolja össze az SRv6 csomagok útvonalcímkéit, és szolgáltatásadatokat illeszt be az SRv6 csomagokba. A hálózaton keresztüli WAN-útválasztók a szolgáltatástípusok alapján optimális útvonalakon továbbíthatják a szolgáltatásokat, ami egyidejűleg optimalizálja a felhőkészleteket, a hálózatokat és a szolgáltatásokat. A felhő- és hálózati tényezők integrált ütemezése alapján az algoritmus a vállalati követelményeknek megfelelően kiválaszthatja az optimális felhőkészletet, és kiegyensúlyozhatja a felhőalapú hálózati erőforrásokat több forrásból több célállomásra, több mint 30%-kal javítva a számítási teljesítményátvitel hatékonyságát, amint az az 5. ábrán látható.

Amióta a KKP 2016-ban javaslatot tett az integrált big data központok építésének vezérelvére, az új, számítástechnikára épülő hálózatok koncepciója népszerűségre tett szert az iparágban. A Huawei aktívan részt vesz országos csomópontok tervezésében és építésében, és így elkötelezett az IP hálózati megoldások innovációja iránt.

EDWC projekt jelenleg


A projekt 2024 végére és 2025 elejére eljutott a teljes körű implementáció fázisába. A legfrissebb adatok alapján Kína digitális infrastruktúrája hatalmasat fejlődött, különösen a mesterséges intelligencia (AI) igényeinek kiszolgálása érdekében.

Kapacitás és Infrastruktúra (2025-ös adatok)

  • Szerverállomány: 2025 közepére Kína már több mint 10,85 millió standard szerverkeretet (rack) helyezett üzembe országszerte, ami mintegy 40%-os növekedés az előző évhez képest.
  • Számítási teljesítmény: Az ország összesített számítási kapacitása 2025-re elérte a 300 EFLOPS-ot, az intelligens (AI-fókuszú) számítási teljesítmény pedig 2025 júniusára a 788 EFLOPS-ot.
  • Adattárolás: A teljes tárolókapacitás meghaladta az 1800 exabájtot.

Kiemelt 2025-ös fejlesztési irányok

  • Az NDRC és az Ipari és Informatikai Minisztérium (MIIT) új irányelvei szerint:
  • 400G/800G kapcsolatok: Cél a keleti keresleti központok és a nyugati csomópontok közötti hálózati sávszélesség radikális növelése (400G és 800G optikai hálózatok), hogy a késleltetés (latency) 20 ms alá csökkenjen országos szinten.
  • Zöld energia kötelezettség: 2025-re a nagy adatközpontok PUE (energiahatékonysági) mutatójának 1,25 alá kell esnie keleti régiókban, és 1,2 alá a nyugati régiókban (pl. Guizhou, Gansu).
  • AI modellek robbanása: Kínában 2025-re már több mint 1500 nagy nyelvi modellt (LLM) regisztráltak, amelyeknek a tanítási igényét jelentős részben a nyugati csomópontok szolgálják ki.

A számítási hálózat mint közmű

  • A legújabb (2025-ös) stratégia célja, hogy a számítási teljesítmény olyan közművé váljon, mint a víz vagy az áram. Ez azt jelenti, hogy:
  • Létrejönnek az egységes számítási erőforrás-azonosítók, amelyek lehetővé teszik a feladatok automatikus átirányítását oda, ahol éppen szabad kapacitás vagy olcsóbb (megújuló) energia van.
  • A „Keleti adatok, nyugati számítás” projektet kiterjesztik az úgynevezett „Számítási Erőforrás Összekapcsolási” tervvel, amely 2026-ra ígér teljesen egységesített nemzeti piacot a számítási kapacitásra.

Hol tartanak a nagyvállalatok 2025-ben? China Mobile: A hohhoti (Belső-Mongólia) intelligens központja már teljes kapacitással üzemel, támogatva a 30 billió feletti napi Token-fogyasztást az AI-alkalmazásokban. Huawei Cloud: A Langfang-i központjában sikeresen tesztelte az iCooling AI hűtési rendszert, amely 1,26-os PUE értéket produkált 4000 rack mellett.

Konklúzió(k)


A végrehajtási nehézségek ellenére az EDWC számszerűen megerősítette Kína nemzeti számítási kapacitását (EFLOPS-ban mérve), növelte az adatközpontok hatékonyságát (PUE-ben mérve), és növelte a megújuló energia részarányát az adatközpontok fogyasztásában. Az országosan integrált adatközponti hálózat kiépítése Kína belföldi MI-ugrásának motorja, amely jelentős geopolitikai következményekkel is jár:

1. Kínai AI-vállalatok globális versenyképessége

Az EDWC által biztosított számítási teljesítmény segíti a DeepSeek tanítását és következtetési folyamatait; a modellt a Jangce-delta csomópontjának Wuhu-klaszterében indították el. Ez lehetővé teszi a DeepSeek számára, hogy külső, lassabb és drágább felhőszolgáltatások helyett helyi erőforrásokat használjon. Ez a modell más kínai cégek számára is utat mutat: először belföldön fejlődnek, majd a DeepSeek-hez hasonlóan a globális színpadra lépnek.

2. Kína mint az adatközpont-ipar világelsője

A több tízmilliárd yuanos beruházások és a több száz hiperskála-méretű központ építése ösztönzi a kínai innovációt az építéstechnológia, a helyi alkatrész-ellátási láncok és a méretgazdaságosság terén, ami globálisan is letöri az árakat.

3. Adatközpont-diplomácia és az Új Selyemút (BRI, 一带一路)

Peking az adatközponti technológiát beépíti a BRI kínálatába, exportálva azt a globális délre. Kínai cégek már adatközpontokat építettek Botswanában és Nigériában. Ahogy Afrikában nő az igény a számítási kapacitásra, Peking befolyása is nőni fog. Hasonlóan, a hszincsiangi EDWC-fejlesztés az első lépés lehet a projekt Közép-Ázsiába történő kiterjesztése felé.

4. Technológiai szuverenitás (科技自立自强) növelése

A lokalizált innováció csökkenti a harmadik országoktól való függőséget. Ez összhangban van Hszi Csin-ping „önellátás és önerősítés” (自立自强 – Zìlì zìqiáng) céljaival, amely „független és ellenőrizhető” (自主可控 – Zìzhǔ kěkòng) ökoszisztémák kiépítésére törekszik a nemzetbiztonság érdekében.

5. A néphadsereg (PLA) AI-képességeinek fejlesztése

2025-re jelentősen nőtt az MI-vel kapcsolatos katonai szerződések száma. A PLA már MI-t használ hírszerzési elemzésre és információs hadviselésre. Az EDWC biztosíthatja a számítási hátteret az autonóm rendszerekhez, például a pilóta nélküli víz alatti járművekhez.

6. Katonai bevetés támogatása

A kínai katonai doktrína szerint azé az előny az „intelligens hadviselésben”, aki erősebb számítási kapacitással rendelkezik. Az EDWC segít a valós idejű harctéri szimulációkban és a fegyverválasztás optimalizálásában. Mivel a befektető cégek közül legalább hat (pl. Huawei, China Mobile) szoros kapcsolatban áll a hadsereggel, az EDWC adatközpontok kettős felhasználású (duális) jellegűek.

7. Harmadik országok (köztük európaiak) adatainak felhasználása

Az EDWC-ben érdekelt 25 cég fele jelen van Európában (pl. Tencent, Alibaba, nagy kínai bankok). Fennáll a kockázat, hogy az ott gyűjtött adatokat kínai központokba továbbítják feldolgozásra. A kínai „polgári-katonai fúzió” (军民融合 – Jūnmín rónghé) politikája miatt az európai fogyasztói vagy kormányzati adatok akár kínai katonai technológiák fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

8. A számítási szakadék áthidalása az USA-val

2023-ban az USA 77 ponttal vezetett a globális számítási indexben, Kína 70 ponttal követte. Peking az EDWC-t eszközként használja, hogy beérje az USA-t, mivel a kínai elemzők a digitális gazdaság GDP-arányos lemaradását (Kína: 38,6% vs. Nyugat: 60%+) a számítási kapacitás hiányának tulajdonítják.

Összességében az EDWC elsődleges célja Kína nemzeti számítási kapacitásának növelése egy országosan integrált adatközpont-hálózat kiépítésével, kihasználva a ritkán lakott nyugati országrész olcsóbb földterületeit és tisztább energiaforrásait. A projekt elindítása óta Kína jelentős haladást ért el az adatközpontok kiépítésében, még ha ez logisztikai nehézségekkel is járt. Bár az EDWC egy belpolitikai kezdeményezés, eredményei messzemenő geopolitikai következményekkel járnak: befolyásolják Kína előrelépését a mesterséges intelligencia terén, növelik technológiai önellátását, erősítik digitális gazdaságát és katonai képességeit. Peking számára a nagyobb nemzeti számítási kapacitás megerősíti pozícióit a globális MI-versenyben – a Nyugatnak pedig érdemes lesz erre szoros figyelmet fordítania.



Megjegyzések, hasznos linkek