Kína három kiemelt digitális stratégiáját (Kiber-nagyhatalom (网络强国), a Digitális Kína (数字中国) és az Intelligens Társadalom (智慧社会) mint kifejezések négy alapvető csoportba sorolhatóak: stratégiai tervek (ide, mint bárhol a világon leginkább a hosszú távú célok és programok sorolhatók), szónoki kifejezések (leginkább a szép, hivatalos beszédmód ordulatai, amelyek a mondanivaló tartalmát erősítik), elméleti fogalmak (a gondolkodásmód alapjai, az infokommunikáci-, a digitalizáció általános fogalmi rendszere) és szakmai szavak (leginkább technikai és jogi kifejezések).

Az a tapasztalatom, hogy ezeknek a szavaknak és fordulatoknak a megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy tisztán lássuk, mit akar elérni Kína a digitális világban, milyen szándékai vannak, milyen akadályokkal néz szembe, és milyen kormányzati üzenetekkel támogatja ezeket a célokat. Lényeges, hogy a stratégiai tervek, szakkifejezések és elméleti terminológia nem pusztán szlogen vagy divat. A nyelvi kifejezések központi szerepet töltenek be a kínai kormányzat azon törekvésében, hogy stratégiai irányt és ideológiai hangvételt határozzon meg a digitalizációban, mely mára kritikus komponense lett Kína kormányzati rendszerének. Ez a speciális szókincs nyilvános és folyamatos médiaoktatás tárgyát (is) képezi, amelyek a kínai kormány tagjait, a tisztviselőket és az átlagembereket is megcélozza a központ irányelvek (és ideológia) elsajátítása érdekében.

Kezdem a "stratégiai tervek" (战略部署) kifejezéssel, mely a KKP által kidolgozott, rendszerszintű, integrált stratégiák-, az informatizációt és a digitalizációt érintő kiemelt stratégiai tervek közé tartozik a Kiber-nagyhatalom (网络强国), a Digitális Kína (数字中国) és az Intelligens Társadalom (智慧社会).

• Kibernagyhatalom (网络强国) stratégiája a legfelsőbb szintű tervezést, nemzeti stratégiát és végső célkitűzést jelöli ki a kiberbiztonsági szektorban a világszintű nagyhatalommá válás érdekében. Egy egységes-, nemzeti szinten integrált kiberbiztonsági és informatizációs rendszer – beleértve minden olyan szabályozást, az intézményi keretet és technológiát – mely(ek) kiépítése globális hatókörrel és befolyással bír.
• Digitális Kína (数字中国) stratégia (2023-tól érvényes) globális stratégiai megközelítést és a nemzeti informatizáció (信息化) végállapotát jelöli. A program célja a digitális transzformáció elérése a társadalom minden szintjén – ide értve a gazdaságot, a kormányzatot, a társadalmat, a kultúrát és a környezetvédelmet – az alapvető versenyképesség fokozása, az intelligens társadalom létrehozása és a kormányzat hatalmának és befolyásának biztosítása érdekében, mert ez támogatja a Kína modernizált szocialista nagyhatalmi megszilárdítását. A Digitális Kína sikeressége a Kiber-nagyhatalom (网络强国) stratégiájnak sikerességétől függ.
• Okos társadalom (智慧社会) stratégiája amolyan beteljesülés, mert a nemzeti "intelligencia program" végállapotát, az "új típusú okosvárosok" (新型智慧城市) felső szintű tervezését, valamint a szocialista modernizáció digitalizált transzformációjának városiasodott kifejeződését jelöli [majd megfogalmazom egyszerűbben]. Célja a modernizált társadalmi kormányzás megteremtése, a digitális szakadék felszámolása, a tudományos és technológiai humánerőforrás lehető legszélesebb körű fejlesztése, valamint az állampolgárok (társadalom) megélhetésének javítása a kormányzati hatékonyság és a társadalmi egyenlőség fokozásán keresztül. Az Intelligens Társadalom sikeressége - beláthat módon - a Digitális Kína (数字中国) stratégiai céljainak teljesülésétől-, sikerességétől függ.

A másik kifejezés az ún. "szónoki megfogalmazások" (提法) mely a kínai vezetés által alkalmazott speciális nyelvi fordulatok (szólások), melyek tömören foglalnak magukba akár politikai irányokat, ötleteket és kezdeményezéseket is. Általában egy kulcsfontosságú, új vagy frissen hangsúlyozott koncepció megfogalmazására utal.

Megjegyzés: A kínai 提法 (Tífǎ) szó a politikai diskurzusban a retorikai, szónoki formulákat jelöli, amelyeket én most "szónoki megfogalmazások" kifejezésként fordítok.

Ezek tiszta megértése nekem óriási kihívás, de nagyszerű tanulási irány is. Az informatizációval (新阶段) és digitalizációval kapcsolatos kulcsfontosságú kifejezések közé tartozik a "Digitális Kína építése" (建设数字中国), a "Digitalizált fejlődés felgyorsítása" (加快数字化发展) és az "Új típusú infrastruktúra" (新型基础设施)."

• Digitális Kína építése (建设数字中国) a Digitális Kína stratégia végrehajtására irányul és gyakran egyszerűsítve csak "digitális Kínaként" hivatkoznak rá. Teljes formájában a kifejezés a "Digitalizált Fejlődés Felgyorsítása és a Digitális Kína Építése" (加快数字化发展 建设数字中国) megnevezést viseli. Ez először a 14. Ötéves Tervben és a kapcsolódó 14. Nemzeti Informatizációs Tervben jelent meg, és az állami média rendszeresen idézi. A kifejezés két összetevőjét, a "Digitalizált Fejlődés Felgyorsítása" és az "Építsd a Digitális Kínát" megfogalmazásokat külön-külön, önállóan is használják.
• A digitalizált fejlődés felgyorsítása (加快数字化发展) a kormány egyik ún. szónoki megfogalmazása (提法), amely szorosan kapcsolódik az "Öt Szféra Integrált Terv" (五位一体总体布局) keretében megfogalmazott, a gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi és ökológiai civilizáció digitalizálására vonatkozó felhíváshoz vagy akciótervhez. Gyakran egyszerűsítve csak "Digitalizált Fejlődésként" hivatkoznak rá. A kifejezés teljes formája, a "Digitalizált Fejlődés Felgyorsítása és Digitális Kína Építése" (加快数字化发展 建设数字中国) megnevezést viseli, amely a fentihez hasonlóan először a 14. Ötéves Tervben és a kapcsolódó 14. Nemzeti Informatizációs Tervben jelent meg, és azóta is rendszeres hivatkozási pont az állami médiában.
• Új típusú infrastruktúra-építés (新型基础设施建设) a kormány egyik kulcsfontosságú technológiai küldetése: felgyorsítani a digitális infrastruktúra meghatározott szegmenseinek fejlesztési ütemét. A kezdeményezés kifejezetten arra törekszik, hogy kiépítse és fejlessze azt a digitális infrastruktúrát, amelyet Kína három kiemelt digitális stratégiájának – a Kiber-nagyhatalomnak, a Digitális Kínának és az Intelligens Társadalomnak – a megvalósításához elengedhetetlenek. A Digitális Kína esetében az Új típusú infrastruktúra-építés a stratégia három alapvető erőforrás-szükségletének kiépítését támogatja:
  
  
  1. Adatelem-erőforrás Rendszer (数据要素资源体系), amely az adatokat alapvető termelési tényezőként használja az adatok értékét pedig a gyűjtés-, tárolás-, feldolgozás-, elemzés és alkalmazás révén realizálja. Végső soron a gazdasági növekedést és az ipari korszerűsítést ösztönző rendszer magában foglalja maguknak az adatelemeknek az előállítását, terjesztését, elosztását és felhasználását, valamint az ezeket a folyamatokat támogató politikákat, szabályozásokat, technológiákat, platformokat és piaci mechanizmusokat. Ez kulcsfontosságú támogatást nyújt a hagyományos iparágak digitális átalakulásához és intelligens korszerűsítéséhez. Azt hiszem, ma mr könnyű belátni, hogy az adat a (digitális) gazdaság motorja, és új gazdasági növekedési modelleket képes előmozdítani, ezzel pedig az adat az ország fontos alapvető stratégiai erőforrásává vált. Ezért az adatelem-erőforrás rendszer kiépítése kulcsfontosságú Kína versenyképesség növelése érdekében.
  2. Információs Infrastruktúra Rendszer (信息基础设施体系), mely magában foglalja a hálózati infrastruktúrát (például az 5G-t és a műholdas internetet), a számítástechnikai infrastruktúrát (gonfolok itt elsorban az adatközpontokra és a szuperszámítógépes központokra), az információs szolgáltatási infrastruktúrát (mint a dolgok internete (IoT) platformjai és az ipari internet), valamint az új alkalmazásokat támogató új technológiai infrastruktúrát (mesterséges intelligencia és a blokklánc). Ezek fontos támaszai a digitális átalakulásnak és a modernizációnak. Ha ezeket szakmai szemmel nézem akor elképesztő mélysége van a hálózati infrastrutúrának, a számítástechnikai infrastruktúrának, a kínai információs szolgáltatási infrastruktúrának, nem is beszélve az új technológiai infrákról. A Kínai Nemzeti Adathivatal 2025. januárjában kiadott elemzése "Nemzeti adatinfrastruktúra kiépítése az intelligens korszak számára" (建设面向智能时代的国家数据基础设施) rámutat arra, hogy a "Keleti Adat - Nyugati Számítástechnika" (东数西算) projekt szilárd alapot teremt az adatinfrastruktúra kiépítéséhez.
  3. Információs Technológiai Ipari Ökoszisztéma (信息技术产业生态).
  
  

  magában foglalja a hagyományos infrastruktúra digitális transzformációját, valamint az új digitális infrastruktúra kiépítését, jelenleg országos szinten valósul meg, olyan ütemben, amelyet 2018 óta többször is megnöveltek.

Az "elméleti kifejezések" (理论术语) a digitális korszak eljövetelével a kínai kormány új terminológiája, ahol meglévő kifejezéseket integrált annak érdekében, hogy kifejezze azt az új, specifikus valóságot. Példaként említhetek olyan gyakran használt kifejezések, mint az "informatizáció" (az információ-technológia alkalmazása) és a "digitalizáció" (az adatok értékének növelése), mely Peking értelmezésében két különálló koncepciót jelentenek. Ezek a kifejezések – ahogyan azokat a használják – rendkívül specifikusak és szigorúan értelmezettek.

• Digitalizáció (数字化). Jelenlegi munkahelyemen a Telekomban aktívan foglalkozunk a digitalizációval. Több országos szintű alkalmazás és kormányzati informatikai szolgáltatás kialakításában vettem részt. Kína ezen módszerei, stratégiai keretrendszere nagyon izgalmas számomra. A digitalizáció amely az adatok értéknövelését célozza, az informatizációval (信息化) párhuzamosan három történelmi szakaszban ment végbe Kínában: (1) Az "Irodák digitalizálása" (办公室数字化) szakaszt a személyi számítógépek, mint alapvető platform, az irodák, mint informatizációs környezet és a strukturált adatok alacsony mennyisége jellemezte. (2) A "társadalom digitalizálása" (社会数字化) szakaszt az internet, mint alapvető platform, az egész társadalom, mint informatizációs környezet, és a strukturálatlan adatok növekvő mennyisége jellemezte; majd a (3) "dolgok digitalizálása" (万物数字化) szakasz - amely Kína jelenlegi szakasza - a Dolgok Internete (IoT), mint alapvető platform, a teljes fizikai világ, mint informatizációs környezet, valamint a BigData növekvő mennyisége, sokfélesége és egyre gyorsuló sebessége jellemez.
• Az Informatizáció (信息化) mely az információ-technológia társadalomban történő alkalmazásának folyamata, a kínai értelmezés szerint a digitalizációhoz hasonlóan három szakaszban ment végbe: (1) 1980 években törtnt digitalizációs szakasz (数字化) az önálló (egygépes) alkalmazások megjelenésével, majd (2) az 1990 évek közepén történő hálózatosítás szakaszában (网络化), amikor megjelentek az internetes alkalmazások, majd (3) 2015/17-től az intelligencia-elmélyülés szakaszban (智能化), ahol az adatbányászat és adatintegráció került fókuszba. A (mesterséges) intelligencia-elmélyülés időszaka jelenti Kína jelenlegi fejlődési fázisát az informatizáció terén.
• Az informatizálás új szakasza (新阶段) a kínai kormány értelmezésében az "intelligencia-elmélyülés szakasz" (智能化), amelybe Kína a 2015–2017 -ben lépett be. Ez a szakasz a "Digitális Kína" (数字中国) építésének "fő kontextusát" vagy keretét jelöli. Lényege a digitális technológiák - különösen az MI - alkalmazása az élet és a gazdaság minden területén, hogy intelligenssé-, hálózatba kapcsolt(abb)á és személyesebbé tegye a rendszereket és szolgáltatásokat. Ez magában foglalja az adatok gyűjtésének-, elemzésének és felhasználásának magasabb szintjét a döntéshozatal és az optimalizálás céljából. A mesterséges intelligencia (MI), a BigData (nagy adathalmazok) és a dolgok internete (IoT) technológiák mélyebb és szélesebb körű integrációjára összpontosít, melyek az innováció fő motorját és a hatékonyság növekedését biztosítják.

A szakkifejezések ( (科技术语, ~technológiai szavak) egy adott tudományágon belül pontos, meghatározott jelentéssel bírnak. Az információs technológia területén a hivatalos kínai definíciók stratégiai célokat, műszaki szavakat és elméleti fogalmakat is magukba foglalhatnak. A "Digitális Kína" stratégia esetében a szakkifejezések közé tartoznak az "új típusú infrastruktúra" technológiai kategóriái és alkategóriái - a teljesség igénye nélkül:

• Blockchain (区块链)
• Bizalmas számítástechnika (密态计算)
• Adatok (数据)
• Adatelemzés (数据分析)
• Adatforgalom (数据流通)
• Adatelem (数据要素)
• Adatkezelés (数据治理)
• Adatintelligencia (数据智能) 5
• Data Lake (数据湖)
• Adatbányászat (数据挖掘)
• Adatfeldolgozás (数据处理)
• Adatfeldolgozó (数据处理者)
• Adattermékek és -szolgáltatások (数据产品和服务)
• Adatforrások (数据资源)
• Adatbiztonság (数据安全)
• Adatkereskedelem (数据交易)
• Adatvizualizáció (数据可视化)
• Adattárház (数据仓库)
• Digitális fogyasztás (数字消费)
• Digitális gazdaság (数字经济)
• Digitális iparosítás (数字产业化)
• Digitális intelligencia (数字智能) 6
• Eastern Data, Western Computing Project (东数西算工程)
• Összevont tanulás (联邦学习)
• A digitális gazdaság minőségi fejlesztése (数字经济高质量发展)
• Nagy sebességű adathálózat (高速数据网)
• Ipari digitalizáció (产业数字化)
• Ipari internet (产业互联网) - Ipari internet az iparágak számára általában. Az "产业互联网" és a "工业互联网" ipari internetként fordított, ami nem közvetíti a lényeges különbséget a 产业互联网 az iparágakban történő szélesebb körű használat-, és a 工业互联网 csak az ipari és 五亥五网 használata közt.
• Ipari internet (工业互联网) - csak a gyártási és ipari szektorok számára. Az "产业互联网" és a "工业互联网" ipari internetként fordított, ami nem közvetíti a lényeges különbséget a 产业互联网 az iparágakban történő szélesebb körű használat-, és a 工业互联网 csak az ipari és 五亥五网 használata közt.
• Lake Warehouse integráció (湖仓一体)
• Adatelemek piaci alapú elosztása (数据要素市场化配置)
• Metaadatok (元数据)
• National Unified Computing Power Network (全国一体化算力网)
• Platformgazdaság (平台经济)
• Privacy Preserving Computing (隐私保护计算)
• Nyilvános adatok (公共数据)
• Nyers adatok (原始数据)
• Biztonságos többoldalú számítás (安全多方计算)
• Félig strukturált adatok (半结构化数据)
• Strukturált adatok (结构化数据)
• Megbízható adatfeldolgozó (受托数据处理者)
• Megbízható végrehajtási környezet (可信执行环境)
• Strukturálatlan adatok (非结构化数据)
• A város egészére kiterjedő (vagy városi) digitalizált átalakítás (城市全域数字化转型)

Merre tovább?

Megjegyzések, hasznos linkek

• Rogier Creemers: "A kínai kiberbiztonsági koncepció: fogalmi, intézményi és szabályozási genealógia", Journal of Contemporary China, 2023. március 30.
• Emily de LaBruyère: "A hálózati nagyhatalmi stratégia: Kína digitális ambícióinak terve", Asia Policy, 2021. április 28.
• Rush Doshi, Emily de La Bruyère, Nathan Picarsic és John Ferguson: "Kína mint kibernagyhatalom - Peking két hangja a telekommunikációban", The Brookings Institution, 2021. április 5.
• Rogier Creemers, Graham Webster, Paul Triolo, Katharin Tai, Lorand Laskai és Abigail Coplin: "Lexikon: 网络强国 ( Wǎngluò Qiángguó ) – Egy kulcsfontosságú szlogen és "kiber szuperhatalom" ambíció megértése és fordítása", New America , 2018. május 31.
• Elsa Kania, Samm Sacks, Paul Triolo és Graham Webster: "Kína stratégiai gondolkodása a hatalom kibertérben való kiépítéséről", New America , 2017. szeptember 25.
• Arcesati, Rebecca, "China's Digital Transition: Balancing Development, Security, and Sustainability to Lead the Fourth Industrial Revolution" (Kína digitális átmenete: A fejlődés, a biztonság és a fenntarthatóság egyensúlyban tartása a negyedik ipari forradalom vezetése érdekében)
• 提高数字文化原创能力和传播能力
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet adjon a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Peter Layton: "A nagy stratégia meghatározása", The Strategy Bridge, 2020. augusztus 17.
• "A kínai nagystratégiával kapcsolatos jelenlegi tudományos nézetek hasznos összefoglalása - Rafiq Dossani, Lynn Hu és Christian Curriden "Implementing China's Grand Strategy in Asia Through Institutions" (Kína nagy stratégiájának megvalósítása Ázsiában intézményeken keresztül), RAND, 2021. november 29.,
• Rush Doshi "The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order" (A hosszú játék: Kína nagy stratégiája az amerikai rend elmozdítására), Brookings, 2021. augusztus 2.
• A KK nagystratégiájáról számos kiváló nyugati elemzés is készült, pl.: Rush Doshi, The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order (New York: Oxford University Press, 2021); Daniel Tobin, "How Xi Jinping's "New Era" Should Have Ended US Debate on Beijing's Ambitions" (Hogyan kellett volna Xi Jinping "új korszakának" véget vetnie az amerikai vitának Peking ambícióiról), CSIS, 2020. május 8., valamint Timothy R. Heath, China's New Governing Party Paradigm: Political Renewal and the Pursuit of National Rejuvenation (Burlington: Ashgate, 2014).
• Zhong Sheng (钟声): "Tisztázd a hamisságokat és értsd meg Kínát objektíven: Nincs szükség aggodalomra Kína stratégiai céljai miatt", 观中国战略意图, 不要杞人忧天), People's Daily (人民日报), 3. oldal, 2014. szeptember 26.
• "Xi minden tekintetben mérsékelten virágzó társadalomnak nyilvánítja Kínát" – Hszinhua, 2021. július 1.
• "Hszi Jinping tervet ismertetett, amelynek célja, hogy Kínát a 21. század közepére "nagyszerű modern szocialista országgá" tegye", Xinhua, 2017. október 18.︎
• Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Pártjának Vezetői Csoport "Történelmi ugrás a kínai nemzet megfiatalítása felé" Seeking Truth (Qiu Shi angol kiadás), 2021. november 15.
• Anne-Marie Slaughter: "Hogyan lehetünk sikeresek a hálózatba kapcsolt világban – Nagyszabású stratégia a digitális korban", Foreign Affairs, 2016. október 4.
• Tyson Barker, Német Külkapcsolati Tanács: "Németország digitális nagystratégiájának kidolgozása – Most vagy soha", 2021. október 22.
• DIGI+ Taiwan: Az ipari innováció felgyorsítása, az intelligens Tajvan megteremtése
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), "Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• "社会主义现代化国家" (szó szerint "szocialista modernizált ország") és "社会主义现代化强国" (szó szerint "szocialista modernizált nagyhatalom"). A fenti szakcikkben a "强国" kifejezést "nagyhatalomként" fordítom, kivéve, ha közvetlenül más forrásokból idézek. Ez a fordítás tükrözi legjobban a "nagyhatalom" (强国; a 强大国家 rövidített alakja) formalitását, jelentését és szélesebb körű használatát a KKP stratégiai lexikonában, és biztosítja a párt szakkifejezéseinek következetes fordítását a tanulmányban. Bár sem a "modern", sem a "modernizált" nem közvetíti megfelelően a "现代化" mélyebb következményeit.
• "Xi Jinping teljes mondata a 2014-es találkozón így hangzott: "Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság; informatizáció nélkül nem lesz modernizáció." (没有网络安全就没有国家安全，没有信息化就没有现代化). Bár 2014-ben még összefonódtak, néhány éven belül ez a két cél (a kiberbiztonság és az informatizáció) két különálló nemzeti stratégia megkülönböztető jegyévé és központi elemévé vált: a Kiber Nagyhatalmi Stratégiának (a kiberbiztonság és az informatizáció új irányítási és ellenőrzési rendszerei) és a Digitális Kína stratégiának (a szocialista modernizációt támogató nemzeti informatizáció). Lásd például: "Xi Jinping: Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság" (习近平：没有网络安全就没有国家安全), Study Times Online (求是网1, ∼ t.21１10 .
• Andrew Scobell és munkatársai: "Kína nagystratégiája: trendek, pályák és hosszú távú verseny", Santa Monica, Kalifornia: RAND Corporation, 2020.
• Az "erőteljes digitális lendület" (强大数字动) kifejezést először a Kínai Kibertér Adminisztráció 2020. évi digitális kínai fejlesztési jelentésében használták. Lásd: "Cyberspace Administration of China Publishes 2020 Digital China Development Report" (国家互联网信息办公室发布《数字中国发展报告（2020), (国家互联网信息办公室), 2021. július 2.
• Alastair Iain Johnston: "Fordítási kérdések: Következtetési problémák a 2020-as Külügyminisztérium politikai tervezési jelentésében, "A kínai kihívás elemei"" , CSIS Interpret: China , 2022. január 31.; és Michael D. Swaine: "Az amerikai dominancián túl a Nyugat-Csendes-óceánon: A stabil amerikai-kínai hatalmi egyensúly szükségessége", Carnegie Endowment for International Peace, 2015. április 20.
• A kínai tudományos szakértők körében jellemző-, de nem kizárólagos nézet az, hogy a nagystratégia, beleértve Kína stratégiáját is, egy ország "átfogó" nemzeti stratégiájával egyenlő, amely magában foglalja mind a nemzetbiztonsági stratégiáját, mind a nemzeti fejlesztési stratégiáját. Ezt a nézetet többek között Men Honghua is képviseli. A nagystratégiával kapcsolatos kínai tudományos nézetek különbségeinek és közös vonásainak rövid, de érdekes tudományos tárgyalását, beleértve Kína "elit" szakértőjének, Men Honghua nézeteit is, lásd Cai Tuo (蔡拓), "Előzetes vita Kína nagystratégiájáról" (中国大战略刍议), Aisixiang (爱思想), 2014. július 18.
• "我认为，中国大战略就是富民强国的战略，其根本目标就是在未来20年，使中国成为世界最大的经济实体， 明显缩小与美国综合国力的想读额差距，使人民生活水平再上一个台阶，全面建立惠及近14亿人口的更高水平小康社会." Lásd: Men Honghua (门洪华), Keretrendszer felépítése Kína nagy stratégiájához: nemzeti erő, stratégiai koncepciók és a nemzetközi rendszer , (构建中国大战略的框架:国家实力，战略观念与国际制度, 2017 (Second Edition), Peking University Press (北京大学出版社)
• "民生" bár a "nép megélhetése" kifejezés 2017 előtti, a párt újabb kommentárjai leggyakrabban Xi Jinping 2017. októberi 19. pártkongresszuson tett jelentésében tett kijelentéséhez kötik a "nép megélhetését": "A nép érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a reform és a fejlődés előnyei minden népünk javát méltányos módon szolgálják, és törekednünk kell mindenki számára a közös jólét elérésére." Lásd például: "Hogyan javítja Kína az emberek megélhetését?" CGTN
• "2021. június 13. Xi és a "nép megélhetése" hosszabb távú elemzéséhez lásd: Wan Jiang, "Xi Jinping gondolatai az emberek megélhetéséről", Chinese Studies, 2015. április 17.