A "Digitális Kína (数字中国)" a KKP által használt legfelsőbb szintű szakkifejezés, Kína nemzeti digitális stratégiájának megnevezésére. A stratégiai tervek (战略部署) egyike, mely a nemzeti "informatizáció" legfelső szintű tervezését, "átfogó" stratégiáját és végállapotát jelenti. Társadalmi szintű digitális átalakulásra törekszik az "alapvető versenyképesség" fokozása-, egy "intelligens társadalom" létrehozása-, és a kormányzat stabilitásának biztosítása érdekében miközbn a modernizált szocialista nagyhatalom kiépítését végzi. Kínán belül a rövidség kedvéért gyakran egyszerűen, de találóan az ország nemzeti digitális stratégiájaként emlegetik. Azonban semmi sem egyszerű ebben a stratégiában, és jelenleg egyetlen más nemzeti digitális stratégia sem mérhető hozzá a komplexitásában és céljaiban.

A Digitális Kína (数字中国) számára a technológia csupán eszköz, nem pedig cél. Egy új modell, mely egyszerre teremti meg a szocialista modernizáció új-, digitalizált elméletét és gyakorlatát. Kína ezt a modellt nevezi Digitális Kínának (数字中国). Ebben a modellben pedig a legfontosabb feladat Kína termelő erejének koncepcionális átalakítása, amelyet a Kínai Kormány ma Új Minőségű Termelőerőknek (新质生产力) nevez. Számomra teljesen új a kifejezés és szerettem vona megérteni, hogyan kapcsolódik ez az infokommunikációs technológiákhoz, az informatizációhoz és digitlizációhoz. 2023. december 11.-én a Központi Gazdasági Munkakonferencián (中央经济工作会) Xi Jinping kijelentette:

以颠覆性技术和前沿技术催生新产业、新模式、新动能，发展新质生产力
"a kínálati oldali strukturális reform elmélyítésének lényege az ipari innováció előmozdítása tudományos és technológiai innováció révén, különösen az élvonalbeli technológiák révén, hogy új iparágakat, új modelleket, új hajtóerőket hozzon létre és új termelőerőket fejlesszen ki".

2023年12月11日-12日，习近平在中央经济工作会议上强调

Az "új minőségű termelőerők" (数字中国) kulcsfontosságú gazdasági-politikai fogalomként került bele a kommunikációba, mely a jövőbeli kínai gazdasági modell hajtóerejét jelenti. Határozottan elmozdítja Kínai gazdaságot a hagyományos-, mennyiségre fókuszáló növekedési modelltől, mert itt már a tudományos és technológiai innováció (különösen az élvonalbeli technológiák) játssza a vezető szerepet. Ez pedig a K+F+I (Kutatás-Fejlesztés-Innováció) teljes láncának mély integrációját jelenti, ahol a technológiai áttörések kulcsfontosságúak. Már a minőség számít, nem a mennyiség. Az Új Minőségű Termelőerők (新质生产力) fogalma lényegében egy magasabb minőségű-, fenntarthatóbb és technológiailag fejlettebb gazdaság víziója, amely alapvetően az intelligens adatok által vezérelt. Ezek pedig általában olyan adatok, amelyeket a gyűjtési ponton úgy készítenek elő és szerveznek, hogy a lehető legjobb minőségben és sebességgel álljanak készen az elemzésre. A FedTech úgy fogalmazott az intelligens adatokról, mint "szoftverektől, alkalmazásoktól, eszközöktől vagy hálózatoktól független, de mégis felhasználható adatok. Olyan adatokról van szó, amelyek önmagukat leírják és védik. Saját kontextussal és szemantikával rendelkezik". Ez az adat át van itatva kontextussal és ez a kontextus közelebb van csatolva az adatforráshoz. "Az intelligens adat olyan információt jelent, amelynek valóban van értelme" - írja a Wired a "Big data, fast data, smart data" című cikkében.

Gondolj bele abba, hogy a hagyományos analitikával az adatokat összegyűjtik, ápolják, majd valamilyen rögzített ütemezés szerint - mondjuk naponta vagy hetente - feldolgozzák. Ez a munkafolyamat azt jelenti, hogy az eredmények gyakran elavulnak, mire az adatokat figyelembe veszik. Az intelligens adatokhoz viszont a gyűjtés helyén férnek hozzá és alakítják át az elemzéshez, ami segít csökkenteni az adatelőkészítési időbeli késedelmet. Mit jelent ez? Az intelligens adatok mindenekelőtt abban segítenek, hogy a hatalmas adatfolyamból releváns adatokat emeljenek ki. Az, hogy korábban tudja, mit mondanak az adatai, hatalmas áldás a mai digitális üzleti világban. Az intelligens adatok kritikus szerepet játszhatnak egy sor tevékenységben, az egészségügyi megfigyeléstől és a betegellátástól kezdve a nagy adatelemzésen át a felhőmigrációig, valamint a hálózati és alkalmazásteljesítmény-menedzsmentig. Az pedig elvitathatatlan tény, hogy a digitális átalakítási erőfeszítések végső sikere azon múlik, hogy mennyire jók az adatai, és milyen gyors az adatok (és aktív modellek) alapján a cselekvés. Mert aki gyorsabban, okosabb döntéseket hoz és ezt a legjobban csinálja, az lesz, aki az élre kerül.

A Digitális Kína stratégia megannyi komponensével ennek lehetőségét is kínálja; lehetővé teszi a digitálisan átalakított-, de kínai sajátosságokkal rendelkező rendszer kialakítását, amely megteremti, lerakja a kínai nemzeti megújulás eléréséhez szükséges informatizált és digitalizált alapokat. Az intelligens adatok alapján Kína gyorsabban, okosabb döntéseket hozhat. Ahhoz, hogy a Digitális Kína sikerre jusson, Pekingnek meg kell nyernie azt, amit a digitális kor nagyhatalmi versenyének új fókuszpontjának tekint: azt a versenyt, amelynek keretében megtervezik és kiépítik a világ első, nemzetileg egységes szabály-, intézmény- és technológiai rendszerét, amely átfogóan kezeli az adatokat és azok intelligens alkalmazását. Ez fejeződik ki a Digitális Kína stratégia adatkezelésre-, és ellenőrzésre való intenzív összpontosításában, melyet Peking a nemzeti informatizáció új szakaszának nevez, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy megnyerje a digitális korszakot.

Kínán belül a Digitális Kína (数字中国) a világ első intelligens társadalmát (智慧社会) hozza létre. Ez a rendszer drámai előnyökkel kecsegtet mind a társadalmi egyenlőség, mind a társadalmi hatékonyság terén. Az Intelligens Társadalom ezenkívül azt hivatott megmutatni Kína polgárainak és a világnak, hogy a szocialista modernizáció (és Kína) a digitális korban jobbat kínál, mint a nyugati fejlődési modell. Az intelligens társadalom (智慧社会) a nemzeti "intelligenciával" való gazdálkodás végállapota, az "új típusú intelligens városok" magas szintű megtervezése, valamint a jelen kínai fejlődés új globális modelljének alapja. A modernizált társadalmi kormányzásra, a digitális szakadék felszámolására, a tudományos és technológiai tehetségek lehető legszélesebb körű fejlesztésére, valamint a kormányzati hatékonyság és a társadalmi egyenlőség révén az "emberek megélhetésének" javítására törekszik. Az intelligens társadalom sikere a Digitális Kína (数字中国) sikerétől függ, tehán nem különálló stratégia irány, hanem egymásraható-, integrált stratégiai terv(ek) (战略部署) összessége.

Nemzetközi szinten egy sikeres Digitális Kína stratégia a kínai innováció korszakát vezeti be, amely nagyhatalmi státuszt biztosít számos stratégiai területen, mind a polgári, mind a katonai szférában. Ezek az eredmények együttesen az emberi fejlődés jelenlegi szakaszának forradalmi változásai: egy új globális modernizációs modell és egy új nagyhatalom, amely ezt megtestesíti.

Mindannyiunknak többet kellene tudnunk róla.

Merre tovább?

Megjegyzések, hasznos linkek

• 提高数字文化原创能力和传播能力
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet adjon a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• Peter Layton: "A nagy stratégia meghatározása", The Strategy Bridge, 2020. augusztus 17.
• "A kínai nagystratégiával kapcsolatos jelenlegi tudományos nézetek hasznos összefoglalása - Rafiq Dossani, Lynn Hu és Christian Curriden "Implementing China's Grand Strategy in Asia Through Institutions" (Kína nagy stratégiájának megvalósítása Ázsiában intézményeken keresztül), RAND, 2021. november 29.,
• Rush Doshi "The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order" (A hosszú játék: Kína nagy stratégiája az amerikai rend elmozdítására), Brookings, 2021. augusztus 2.
• A KK nagystratégiájáról számos kiváló nyugati elemzés is készült, pl.: Rush Doshi, The Long Game: China's Grand Strategy to Displace the American Order (New York: Oxford University Press, 2021); Daniel Tobin, "How Xi Jinping's "New Era" Should Have Ended US Debate on Beijing's Ambitions" (Hogyan kellett volna Xi Jinping "új korszakának" véget vetnie az amerikai vitának Peking ambícióiról), CSIS, 2020. május 8., valamint Timothy R. Heath, China's New Governing Party Paradigm: Political Renewal and the Pursuit of National Rejuvenation (Burlington: Ashgate, 2014).
• Zhong Sheng (钟声): "Tisztázd a hamisságokat és értsd meg Kínát objektíven: Nincs szükség aggodalomra Kína stratégiai céljai miatt", 观中国战略意图, 不要杞人忧天), People's Daily (人民日报), 3. oldal, 2014. szeptember 26.
• "Xi minden tekintetben mérsékelten virágzó társadalomnak nyilvánítja Kínát" – Hszinhua, 2021. július 1.
• "Hszi Jinping tervet ismertetett, amelynek célja, hogy Kínát a 21. század közepére "nagyszerű modern szocialista országgá" tegye", Xinhua, 2017. október 18.︎
• Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Pártjának Vezetői Csoport "Történelmi ugrás a kínai nemzet megfiatalítása felé" Seeking Truth (Qiu Shi angol kiadás), 2021. november 15.
• Anne-Marie Slaughter: "Hogyan lehetünk sikeresek a hálózatba kapcsolt világban – Nagyszabású stratégia a digitális korban", Foreign Affairs, 2016. október 4.
• Tyson Barker, Német Külkapcsolati Tanács: "Németország digitális nagystratégiájának kidolgozása – Most vagy soha", 2021. október 22.
• DIGI+ Taiwan: Az ipari innováció felgyorsítása, az intelligens Tajvan megteremtése
• "日新月异的信息革命与中华民族伟大复兴进程历史性交汇，为改革开放和社会主义现代化建设注入了强大动能." Huang Kunming (黄坤明), "Adjon teljes játékot az informatizálás vezető szerepének, hogy új lendületet a magas színvonalú fejlesztésnek" (充分发挥信息化驱动引领作用为实现高质量发展增添新动力), Xinhua (新华), 2019. május 6.
• "社会主义现代化国家" (szó szerint "szocialista modernizált ország") és "社会主义现代化强国" (szó szerint "szocialista modernizált nagyhatalom"). A fenti szakcikkben a "强国" kifejezést "nagyhatalomként" fordítom, kivéve, ha közvetlenül más forrásokból idézek. Ez a fordítás tükrözi legjobban a "nagyhatalom" (强国; a 强大国家 rövidített alakja) formalitását, jelentését és szélesebb körű használatát a KKP stratégiai lexikonában, és biztosítja a párt szakkifejezéseinek következetes fordítását a tanulmányban. Bár sem a "modern", sem a "modernizált" nem közvetíti megfelelően a "现代化" mélyebb következményeit.
• "Xi Jinping teljes mondata a 2014-es találkozón így hangzott: "Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság; informatizáció nélkül nem lesz modernizáció." (没有网络安全就没有国家安全，没有信息化就没有现代化). Bár 2014-ben még összefonódtak, néhány éven belül ez a két cél (a kiberbiztonság és az informatizáció) két különálló nemzeti stratégia megkülönböztető jegyévé és központi elemévé vált: a Kiber Nagyhatalmi Stratégiának (a kiberbiztonság és az informatizáció új irányítási és ellenőrzési rendszerei) és a Digitális Kína stratégiának (a szocialista modernizációt támogató nemzeti informatizáció). Lásd például: "Xi Jinping: Kiberbiztonság nélkül nem lesz nemzetbiztonság" (习近平：没有网络安全就没有国家安全), Study Times Online (求是网1, ∼ t.21１10 .
• Andrew Scobell és munkatársai: "Kína nagystratégiája: trendek, pályák és hosszú távú verseny", Santa Monica, Kalifornia: RAND Corporation, 2020.
• Az "erőteljes digitális lendület" (强大数字动) kifejezést először a Kínai Kibertér Adminisztráció 2020. évi digitális kínai fejlesztési jelentésében használták. Lásd: "Cyberspace Administration of China Publishes 2020 Digital China Development Report" (国家互联网信息办公室发布《数字中国发展报告（2020), (国家互联网信息办公室), 2021. július 2.
• Alastair Iain Johnston: "Fordítási kérdések: Következtetési problémák a 2020-as Külügyminisztérium politikai tervezési jelentésében, "A kínai kihívás elemei"" , CSIS Interpret: China , 2022. január 31.; és Michael D. Swaine: "Az amerikai dominancián túl a Nyugat-Csendes-óceánon: A stabil amerikai-kínai hatalmi egyensúly szükségessége", Carnegie Endowment for International Peace, 2015. április 20.
• A kínai tudományos szakértők körében jellemző-, de nem kizárólagos nézet az, hogy a nagystratégia, beleértve Kína stratégiáját is, egy ország "átfogó" nemzeti stratégiájával egyenlő, amely magában foglalja mind a nemzetbiztonsági stratégiáját, mind a nemzeti fejlesztési stratégiáját. Ezt a nézetet többek között Men Honghua is képviseli. A nagystratégiával kapcsolatos kínai tudományos nézetek különbségeinek és közös vonásainak rövid, de érdekes tudományos tárgyalását, beleértve Kína "elit" szakértőjének, Men Honghua nézeteit is, lásd Cai Tuo (蔡拓), "Előzetes vita Kína nagystratégiájáról" (中国大战略刍议), Aisixiang (爱思想), 2014. július 18.
• "我认为，中国大战略就是富民强国的战略，其根本目标就是在未来20年，使中国成为世界最大的经济实体， 明显缩小与美国综合国力的想读额差距，使人民生活水平再上一个台阶，全面建立惠及近14亿人口的更高水平小康社会." Lásd: Men Honghua (门洪华), Keretrendszer felépítése Kína nagy stratégiájához: nemzeti erő, stratégiai koncepciók és a nemzetközi rendszer , (构建中国大战略的框架:国家实力，战略观念与国际制度, 2017 (Second Edition), Peking University Press (北京大学出版社)
• "民生" bár a "nép megélhetése" kifejezés 2017 előtti, a párt újabb kommentárjai leggyakrabban Xi Jinping 2017. októberi 19. pártkongresszuson tett jelentésében tett kijelentéséhez kötik a "nép megélhetését": "A nép érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a reform és a fejlődés előnyei minden népünk javát méltányos módon szolgálják, és törekednünk kell mindenki számára a közös jólét elérésére." Lásd például: "Hogyan javítja Kína az emberek megélhetését?" CGTN
• "2021. június 13. Xi és a "nép megélhetése" hosszabb távú elemzéséhez lásd: Wan Jiang, "Xi Jinping gondolatai az emberek megélhetéséről", Chinese Studies, 2015. április 17.