Az AI a kínai digitalizációban | 人工智能在中國數碼化中的應用

A mesterséges intelligencia a kínai digitalizáció egyik motorja

Cserkész Gábor | 2025.11. v1
CC BY-NC-ND 4.0


Gyakori, hogy a Telekomban olyan feladataim vannak, amelyek az infokommunikációs, vagy üzleti informatikai megoldásaink a legkorszerűbb-, jövőbe mutató felhasználási területeken valósulnak meg. Azért izgalmas ez, mert az ügyféigényeket minden esetben össze kell hozni a technológiai lehetőségekkel, nem a megszokott gondolkodási sémák alapján. Aztán vannak olyan helyzetek, ahol sokkal több csavar van a történetben. Egy jelentős kínai vállalat magyarországi zöldmezős beruházása pedig több szálon, közvetlenül is kapcsoldik azokhoz a témákhoz, amelyek kínai vonatozásban és technológiai szempontok szerint is rendhagyók. A Digitális Kína (数字中国) érintettség-, a (kínai) kormányzati megfelelés jól érzékelhető ebben az esetben is, ráadásul az energiatárolás területén működő globális szereplő lévén sajátos elvárásoknak is meg kell felelni. A folyamatban lévő ügy nem nyilvános, így arról nem osztok meg információkat, de ez most kevésbé édekes, mint inkább a kínai technológiai-, és érintett szabályozási körülmények és iparágak viszonya.

Látható, hogy a világ felgyorsítja a megújuló energiára való átállást, közvetlen környezetedben is zajlik. Itt pedig az egyik legnagyobb kihívás továbbra is az időszakosság. A nap- és szélenergia tiszta és bőséges, de az időjárási viszonyoktól függően ingadozik. Ez a változékonyság pedig megterhelheti az energiahálózatokat és csökkentheti a hatékonyságot. A mesterséges intelligencia alkalmazása azonban áttörést jelent, mert optimalizálja az energiatároló rendszereket, előrejelzi a keresletet és stabilizálja a hálózatokat a folyamatos és megbízható energiaellátás biztosítása érdekében. ... és sehol sem kritikusabb ez az átalakulás, mint Kínában, amely vezető szerepet tölt be a globális megújuló energia előmozdításában.

Otthon egy off-grid hibrid napelemes rendszert alakítottam ki, akkumlátorokkal, amely önellátó a teljes házat tekintve. Ez saját projektem volt, magam építettem megfontolt igényeink alapján. Már több éve termel a redszer hibátlanul. Ez idő alatt a trafókörzet, amelybe tartozunk, több alkalommal áll meg a háztartások által termelt napenergia megugró visszatöltése okán. Emiatt pedig a hálózati feszültség sem 220V, hanem már 238V tartunk - ezért fontos feladat a hálózatiegyenlítés.

Kína élen jár a mesterséges intelligenciával támogatott energiatárolás terén. Fejlett technológiákat integrál a hálózati stabilitási kihívások kezelésére. Otthont ad a világ legnagyobb akkumulátortároló létesítményeinek, mint a Dalian Flow Battery Energy Storage Peak-shaving Power Station (大连液流电池储能调峰电站) - hogy' csak eggyet említsek. Ez egy 2022-ben piacra dobott 100 MW/400 MWh-s vanádium-redox flow akkumulátor (VRFB) technológián alapul, amely folyékony elektrolitban tárolja az energiát nagy tartályokban, ráadásul mesterséges intelligencia által vezérelt analitikát használ a töltési és kisütési ciklusok optimalizálására, biztosítva a hatékonyságot és a hosszú élettartamot. Másik példaként említhetők Shanghai mesterséges intelligenciával működő intelligens hálózatai a megújuló energia integrációjának hatékonyabb kezelése érdekében. Ezek energia-előrejelzési modellek, amelyeket a Shanghai Mesterséges Intelligencia Tudományos Akadémia (上海人工智能科学研究院) fejlesztett ki, 95%-os pontossággal jelzik előre az energiatermelés ingadozásait, lehetővé téve a pontosabb hálózatkiegyenlítést. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi az elosztott energiatárolást a kereskedelmi és lakóövezetekben, csökkentve az átviteli veszteségeket és javítva az energia-rugalmasságot.

Mesterséges intelligencia által vezérelt energiatárolási innovációk


A mesterséges intelligencia átalakítja az energiatárolást az akkumulátorok hatékonyságának javításával, az energiaigény előrejelzésével és a hálózat stabilitásának optimalizálásával. Kína élen jár az AI által vezérelt intelligens hálózatok és a nagyszabású energiatárolási projektek terén, így jelentősen javítja a megújuló energia integrációját.

A cikk elején megemlítettem írásom kiindulópontját, a kínai vállalatot, ahol jelenleg azon dolgozunk, hogy a vállalat magyarországi beruházásának stratégiai informatikai környezetét kialakíthassuk. Mivel más országban is tervez érdekeltséget az Únión belül, így fél szemem ezeken a területeken (is) van. Az AI által vezérelt energiatárolási innovációnak vannak európai példái is. Németországban a Tesla Autobidder AI platformja teszi lehetővé a nagyméretű akkumulátor-üzemeltetők számára, hogy részt vegyenek az árampiacokon azáltal, hogy autonóm módon kereskednek a tárolt energiával a prediktív keresleti modellek alapján. Ez segített stabilizálni a német hálózatot, miközben az akkumulátoros tárolást pénzügyileg életképesebbé tette. Ha már Tesla, akkor USA, ahol a mesterséges intelligencia által vezérelt virtuális erőművek (VPP-k azaz virtuális erőművek, melyek elosztott (decentralizált) energiatermelő egységek, energiatárolók és rugalmas fogyasztók intelligens hálózata, amelyeket egy központi irányító szoftver köt össze és optimalizál) átalakítják az energiatárolást. Az olyan vállalatok, mint a Stem Inc. és a Fluence, gépi tanulást használnak az elosztott akkumulátorhálózatokból érkező energiaelosztás optimalizálására. Kalifornia mesterséges intelligenciával működő VPP-i ezredmásodpercek alatt reagálva a hálózati ingadozásokra megakadályozták az áramkimaradásokat a szélsőséges hőhullámok idején. Persze, nagyon sok példa van már, melyből az alábbiak tisztán látszanak.

A jövő: mesterséges intelligencia, mint az energiabiztonság kulcsa


A mesterséges intelligencia szerepe az energiatárolásban csak bővülni fog. Az olyan feltörekvő technológiák, mint a neurális hálózatokon alapuló előrejelzés és a hálózatoptimalizáláshoz használt megerősítéses tanulás (Reinforcement Learning - RL), javítják az energiaelosztás pontosságát. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a szilárdtest akkumulátorok (SSB-k) következő generációjának kifejlesztését is, amelyek nagyobb energiasűrűséget és gyorsabb töltési időket ígérnek.

    Megjegyzés: A mély tanulás (Deep Learning) részét képező neurális hálózatok (神经网络)képesek hatalmas mennyiségű adathalmazban (történelmi fogyasztási minták, időjárási előrejelzések, áramtermelési adatok, piaci árak) rejlő komplex, nemlineáris összefüggések felismerésére. Pontosan megjósolják a fogyasztók (lakosság, ipar) energiaigényét órákra, napokra előre. A pontos előrejelzések csökkentik a kiegyenlítő energia vásárlásának szükségességét, optimalizálják az erőművek (és a Virtuális Erőművek, VPP-k) indítási/leállítási menetrendjét, ezzel pénzt takarítanak meg és növelik a hálózati stabilitást. A megerősítéses tanulás (Reinforcement Learning - RL, 强化学习) olyan AI-ágazat, ahol az ügynök (a döntéshozó algoritmus) a környezettel való interakciói során próba-szerencse alapon tanulja meg, mely cselekvések (döntések) vezetnek a maximális jutalomhoz (az optimalizálási célhoz, pl. minimális veszteséghez vagy maximális hatékonysághoz). Ideális az elosztóhálózatok bonyolult és dinamikus környezetének valós idejű kezelésére. Képes optimalizálni az áramlásokat, szabályozni a feszültségszinteket, és gyorsan reagálni a hibákra. Az RL hatékonyabban találja meg a globális optimumot a hálózatvezérlésben, mint a hagyományos, szabályalapú rendszerek, ami nagyobb energiahatékonyságot és jobb szolgáltatásminőséget eredményez.

Kína számára a mesterséges intelligencia által fokozott energiatárolás kritikus fontosságú a 2060-ra kitűzött karbonsemlegesség eléréséhez. Ahogy az AI folyamatosan optimalizálja a tárolási hatékonyságot, előrejelzi az energiaigényt és stabilizálja az energiahálózatokat, utat nyit a teljes mértékben megújuló energián alapuló jövő felé:

  • Kína célja, hogy 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén, erőforrásait és kezdeményezéseit a technológiai és gazdasági fejlődés előmozdítására fordítva.
  • Az olyan kihívások ellenére, mint az amerikai exportkorlátozások, Kína elkötelezettsége a mesterséges intelligencia iránt nyilvánvaló. 15 milliárd dolláros beruházások, a AI fejlesztésének előmozdítása (AI+ azaz 人工智能+" 行动的意见), a tehetségek gondozása Kína digitális átalakulásának "Kibernagyhatalom (网络强国)", a "Digitális Kína (数字中国)" és az "Okos Társadalom (智慧社会)" stratégiák mentén valósul meg.
  • Kína mesterséges intelligencia piaca gyors növekedést mutat, amelyet a gépi tanulás és a természetes nyelvi feldolgozás terén végzett figyelemre méltó kutatás és innováció jellemez, ami széleskörű befektetési lehetőségeket is jelent.

Ha a fenti kormányzati digitális stratégiákat és megvaósulásukat jelentő technológiai fejleztéseket nézem, nem is kérdés, hogy Kína 2030-ra globális élvonalba kíván kerülni a mesterséges intelligencia területén. Kiterjedt erőforrásaira és stratégiai kezdeményezéseire támaszkodva jelentős előrelépést ér el már ma is ezen a területen.

A kínai mesterséges intelligencia történelmi fejlődése


Kína Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsága (国家发展和改革委员会) és a Nemzeti Energiaügyi Hivatal (国家能源局) október elején közösen kiadott egy nyilatkozatot (国家发展改革委 国家能源局关于推进“人工智能+”能源高质量发展的实施意见), amelyben bejelentették a mesterséges intelligencia energiaszektorba való integrációjának felgyorsítására vonatkozó terveiket. Kína új mesterséges intelligencia stratégiája, az "AI Plus" célja a 2027-es széles körű alkalmazás, 2030-ra pedig globális vezető szerep elérése az energetikai AI-alkalmazások terén. Ez csupán egy aspektusa a kínai mesterséges intelligencia energiaszektorbeli vezető szerepére irányuló törekvéseinek, különös hangsúlyt fektetve a megújuló technológiákra mind a belföldi felhasználás, mind az export tekintetében.



Kínai Mesterséges Intelligencia Alkalmazásfejlesztési Jelentés (2025)
A mesterséges intelligencia "654" rendszere az "AI Plus" nemzeti stratégiájával összhangban teljes képet nyújt az AI ipari alkalmazásairól
中国人工智能应用发展报告（2025）： 基于人工智能“654”体系展现AI的行业应用全景，即6大技术创新趋势、5新应用落地场景、4力产业智能观察


Ha picit körültekintőbb vagyok ebben a témában, teljesen világos, hogy ma a mesterséges intelligencia innovációja a gazdasági fejlődés és a nemzetbiztonság egyik legfontosabb és legversenyképesebb színtere. Kína azon szándékával, hogy ezt a megújuló energiaforrásokra is alkalmazza, új versenyterületet hozott létre. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC, 国家发展和改革委员会) és a Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA, 国家能源局) közös "AI és az Energia Integrációjára vonatkozó Tervet" ("AI + Energy") (关于推动人工智能赋能新型工业化发展的实施意见) vázolt fel az AI magas színvonalú fejlesztésének és felhasználásának előmozdítására vonatkozó végrehajtására. Ez a dokumentum Kína jelenlegi technológiai és gazdasági stratégiájának egyik legfontosabb politikai iránytűje. Fő célja, hogy az AI-t mélyen integrálja a gyártási szektorba (ld.: új típusú iparosítás). Ez magában foglalja a gyárak intelligens átalakítását, az intelligens termékek fejlesztését, és a teljes ellátási lánc AI-alapú optimalizálását, melynek eredménye az hogy az AI segítségével új minőségű termelőerőt (新质生产力) hozzanak létre. Ez a fogalom a hagyományos ipari termelési módoktól való eltérésre utal, a technológiai innováció és a magas hozzáadott érték felé mozdítva az ipart.

Kína már most is agresszív erőfeszítéseket tett kritikus zöld technológiájának - pl a napelemeknek és a szélturbináknak - értékesítésében. Kína arra törekszik, hogy széles körben integrálja a mesterséges intelligenciát, mint a kínai energiatechnológia okszorozóját a stratégiai célkitűzések elérésével. Ez pedig már most abban az irányba halad, hogy az "energia jövője" kikerül az USA kezéből azzal, hogy Kína bevonzza az egyre nagyobb energiaigényű államokból álló ügyfélkört. Közben az AI chipek és modellek fejlesztésére-, ezen technológiák széles körű elterjedésére (különösen a közművek és az infrastruktúra területén) összpontosít. A megújuló energiát már most kritikus területként emlegeti a szaksajtó a világméretű mesterséges intelligencia versenyben, amely nemcsak a presztízsről és a tudományos innovációról szól, hanem komoly nemzetbiztonsági kérdés is.

Amikor a fentiekről vezető szakemberekkel beszélgetek, Ők azt mondják, hogy az amerikai megújuló energiaforrásokba történő AI fokozottabb integrációja segíthet áthidalni ezt a szakadékot. Ezért már az "energetikai AI" egyre inkább erősokszorozóként, stratégiai eszközként jelenik meg. Az amerikai AI-stratégia a mai napig azon a meggyőződésen alapul, hogy a giga beruházások növelhetik a termelékenységet és csökkenthetik a járulékos és egyéb általános költségeket.

Eközben Kína AI stratégiája (AI Plus) az AI által gyorsan fogyasztott energiafelhasználásba való újrabefektetést, valamint a forradalmi változásokat kevésbé ígérő rendszerek közötti elosztást tartja egyik fókuszban. Ez a megközelítés hatékonyabbnak bizonyulhat. Míg az USA (de nem vagyok gazdaság-politikus) AI-ba történő túlzott befektetése azzal a kockázattal jár, hogy túlzásba viszi a technológiai "csodaszer" népszerűsítését és olyan buborékot hoz létre, ahol a termelékenység növekedése nem indokolja a beruházásokat, Kína modellje nehézségeket okozhat a rövid és középtávú bevételszerzés hiánya miatt, valamint a nem garantált optimalizálástól és technológiai áttörésektől való hosszú távú függőség miatt.

Az AI kínai fejlődésében jelentős, hogy az ország idén 15 milliárd dollárt fektetett mesterséges intelligencia projektekbe, ami közel 50%-os növekedést jelent két év alatt. A most záruló 14. ötéves terv (第十四个五年规划) sarkalatos pillanatot jelent, amely a mesterséges intelligencia felgyorsítását célozta meg az innovációt ösztönző politikákkal, és 2025-re több mint 500.000 új mesterséges intelligencia-tehetség kinevelését is célul tűzte. Ezenkívül, a stratégiai adatgyűjtés a kiterjedt megfigyelés révén elősegítette a mesterséges intelligencia tanulását, és gyorsította annak fejlődését. Az olyan akadályok ellenére, mint az USA fejlett chipekre vonatkozó exportkorlátozásai, Kína mesterséges intelligencia-pálya felfelé halad, amelyet kormányzati befolyás irányít. Az oktatásra helyezett hangsúly, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanfolyamok és szakemberek számának növekedésével tovább erősíti Kína elkötelezettségét a mesterséges intelligencia globális vezető szerepe iránt.

A mesterséges intelligencia piaca - nemzetközi kitekintés (inkább kukkantás)

Kína AI szektora virágzik. A McKinsey (The next frontier for AI in China could add $600 billion to its economy") 600 milliárd dolláros potenciált prognosztizál a következő évtizedben. Kína dinamikusan halad előre az AI kutatásában, jelentősen megelőzve a globális versenytársakat az egyetemek és a technológiai konglomerátumok kutatási eredményei tekintetében. Az "AI Plus" (人工智能+)) stratégia az AI kutatása Kínát a technológiai innováció vezetőjévé teszi az USA-val folytatott erős verseny ellenére, amelyet nap mint nap tapasztalunk. A kínai intézmények és technológiai óriások kutatási hozzájárulásai egyértelműen Kína növekvő dominanciáját jelentik az AI területen.

Innovációk és vezető területek Kína mesterséges intelligenciájában

Ezek az innovációk pedig sokrétűek és számos területet ölelnek fel.

Ide sorolható a gépi tanulás, a neurális hálózatok és a természetes nyelvi feldolgozás. A fent említett technológiai óriások, mint például a Baidu (百度), az Alibaba (阿里巴巴集团控股有限公司) és a Tencent (腾讯), jelentős előrelépéseket tettek az AI platformok és alkalmazások fejlesztésében. Ezek közé tartoznak olyan nyelvi modellek, mint a(z)

  • Baidu ERNIE Botja (文心一言), ERNIE (Enhanced Representation through kNowledge IntEgration) mozaikszó a modell azon képességére utal, hogy a szöveges adatok mellett tudásgráfokat is integrál.
  • Alibaba mesterséges intelligencia alapú chatbotjai (通义千问) Ez a modell az alapja az Alibaba legtöbb chatbotjának és generatív MI-szolgáltatásának.
  • Tencent mesterséges intelligencia modelljei (腾讯混元), képes nemcsak a szöveget érteni és generálni, hanem hatékonyan kezeli a kép-, videó- és hangadatokat is, ami elengedhetetlen a Tencent média- és szociális platformjai számára.

amelyek az intelligens városokban, az egészségügyben, az oktatásban és az e-kereskedelemben találhatók alkalmazásokat. A fentiek integrált ökoszisztémák és a "Big Tech Dominanciát" jelentik.

Befektetési lehetőségek és jövőbeli kilátások

Igen, Kína mesterséges intelligencia piaca hatalmas befektetési lehetőségeket is kínál, 2023-ban több mint 1,57 millió regisztrált mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalat működött. Ez mára virágzó ökoszisztéma lett, amelyet az aktív startup valós élet és a nagy generatív mesterséges intelligencia modelltermékeket kutató jelentős számú vállalkozás jellemez, alátámasztja Kína vezető szerepét a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában. Az ország technológiai fölényre való törekvése meggyőző érveket kínál a befektetők számára. Ez a gyors fejlődés hatáozottan mutatja Kína pozícióját, mint a legmodernebb innováció központ, vonzóvá téve az AI-technológiába való befektetések számára.



Kína mesterséges intelligenciája 2025-ben


Ha már ideáig eljutottál, jól látod, hogy Kína gyorsan csökkenti az AI területen fennálló szakadékát az USAval szemben – az Alibaba - DeepSeek szövetségének (bár formális szövetség nem áll fenn, a kínai mesterséges intelligencia ökoszisztémában versenytársak és egyben partnerek is a kínai technológiai célok szempontjából) és más nyílt modellre irányuló erőfeszítéseknek köszönhetően a kínai modellek közel egyenlő eredményeket érnek el a főbb referenciaértékeken. Az ország új AI infrastruktúra stratégiája a hazai számítási, energia- és adatkapacitás kiépítésére összpontosít, hogy az amerikai korlátozások közepette is hosszú távon fenntartsa a függetlenséget. Én azt hiszem, hogy Kína valódi előnye talán nem a modell méretében, hanem a telepítés mértékében rejlik: hanem abban, hogy képes az AI-t platformok, iparágak és városok között gyorsabban integrálni, mint bármely más ország.

Ezzel pedig a mesterséges intelligencia napjaink meghatározó csataterévé lett, mely verseny sehol sem olyan jelentős, mint Kínában. Én még emlékszem arra az időszakra, amikor Kínát "gyors követőként" jellemezték, de most a saját AI útját járja. A méretekre, az állami összehangolásra és a szuperalkalmazás-integrációra épít a szilícium-völgyi-, nyílt piaci kísérletezés helyett. A korlátozások és a globális bizalommal kapcsolatos kérdések ellenére fejlődése látványos és tény. A DeepSeek áttöréseitől (az egyik legfontosabb szereplő Kínában, amely nyílt hozzáférésű LLM-eket bocsát a globális fejlesztői közösség rendelkezésére: Kódgenerálási Képesség (HumanEval), LLM-ek hatékonyabb képzéséhez és futtatásához, új modellarchitektúrák, amelyek lehetővé teszi a rendkívül nagyméretű (trillió paraméter feletti!) modellek futtatását, stb...) a Huawei szuverén számítástechnikai bővítéséig (ez utóbbi azért nagyon fontos, mert megbízható belföldi számítási infrastruktúrát biztosít a kormány által támogatott új típusú iparosítás célkitűzéseinek eléréséhez, amely magában foglalja az AI alkalmazását a logisztikában és az energiaoptimalizálásban) az ország a Forbes szerint "Kína egész nemzetre kiterjedő mesterséges intelligencia infrastruktúra stratégiát" hajt végre amely magában foglalja a hardver-, adat-, energia- és alkalmazásrétegeket. A kérdés már nem az, hogy Kína versenyképes tud-e lenni az AI területén, hanem az, hogy egyedi ökoszisztémája hogyan definiálhatja újra a globális mesterséges intelligencia vezető szerepét.

Kína jelenlegi helyzete: A szakadék áthidalása

2030-ra a mesterséges intelligencia egybillió RMB (150 milliárd dollár) értékű iparággá válik, Kína szerint. Már most is messze előrébb jár aaz AI gyakorlati megvalósításában, mint a beszéd- és arcfelismerés, és feszegeti a határokat, hogy milyen lehet a mesterséges intelligencia környezete a következő 5-10 évben. Kína már most rendelkeznek az eszközökkel, a pénzzel és a hatalmas adatmennyiség erejével ahhoz, hogy alakítsa a mesterséges intelligencia jövőjét. A kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium létrehozta az úgynevezett "nemzeti AI-csapatot" (人工智能国家队), hogy a világ innovációs központjává váljon. Jelenleg összesen 15 vállalatot neveztek ki az AI fejlesztésének irányítására, az önvezető autóktól és az orvosi képalkotástól kezdve a kiberbiztonságon át az inkluzív finanszírozásig. Mindenképpen érdemes figyelmet szentelni ezeknek a vállalatoknak.



forrás: Interconnect, Aug 17, 2025


A Stanford AI Index 2025-ös jelentése megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia gyorsuló ütemben alakítja át a gazdaságot, a tudományt és a társadalmat, a kormányok pedig egyre aktívabban igyekeznek szabályozni és irányítani ezt a folyamatot. A jelentés szerint Kína jelenleg az USA mögött áll a határokon átnyúló modellek kiadásaiban, miközben világelső az AI szabadalmak-, a kutatási eredmények és a nyílt modellekkel kapcsolatos tevékenységek tekintetében. Kicsit megtúrva a szaksajtót, az látszik, hogy az amerikai magán MI-befektetések 2024-ben elérték a 109,1 milliárd USD-t, ami közel tizenkétszerese (!) Kína ~9,3 milliárd USD-s befektetésének. Eközben Kína cca 15 figyelemre méltó nagyméretű mesterséges intelligencia modellt (Large Language Models, LLMs) gyártott 2024-ben, szemben az USA-ban található 40-nel és az európai 3-mal. És még egy adat: a globális mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak közel 70 százalékát Kína adta.

  • Baidu ERNIE (pl. ERNIE 4.0) 文心一言, Kína egyik vezető AI-modellje. Kína egyik technológiailag vezető LLM-je. Mélyen integrálva van a keresőbe és a Baidu felhőjébe, kritikus szereplő a szuverén számítástechnika területén.
  • Alibaba Tongyi Qianwen (TQC) 通义千问, egy felhőszolgáltatásokba, DingTalk-ba integrált modell. Alapvető modell az Alibaba Cloud és a vállalati szoftverek (pl. DingTalk) számára. A Qwen család (pl. Wanxiang, Tingwu) multimodális képességeket is lefed.
  • Tencent Hunyuan 混元, Multimodális modell, integrálva a WeChat-be és a felhőszolgáltatásokba - te is haszhnálod, ha tudod, ha nem. Multimodális modell, amely kritikus a Tencent ökoszisztémájában, különösen a WeChat (Weixin) felhasználói interakcióiban és a Tencent Cloud szolgáltatásokban.
  • ByteDance Doubao 豆包, a TikTok (Douyin) anyavállalata a Doubao-val szállt be a versenybe, kihasználva a hatalmas felhasználói bázisból származó adatmennyiséget és a fejlett ajánlati algoritmusait.
  • Huawei Pangu, 盘古, a Huawei az infrastruktúra és a chipek (Ascend) területén elért áttörései mellett a Pangu modellekkel kifejezetten az ipari és vállalati MI-megoldásokra (pl. energia, logisztika) fókuszál.
  • SenseTime SenseChat (pl. SenseNova 商汤-日日新) 商量, a képfelismerő technológia egyik globális vezetője által fejlesztett.
  • iFlytek Spark Desk (Xinghuo) 讯飞星火, fókuszban a hangfelismerés és a vállalati AI-alkalmazások. A hagyományosan hangfelismerésben és beszédtechnológiában erős vállalat LLM-je.
  • Zhipu AI GLM (General Language Model) 智谱 AI, a Tsinghua Egyetem (清华大学) által támogatott startup a GLM 4.5 verzióval az autonóm MI-ügynökök és a kiváló kódgenerálási képességek (HumanEval) terén emelkedik ki, és aktív mind a nyílt, mind a zárt modellek piacán.
  • 01.ai 零一万物 (Kai-Fu Lee 李开复), a neves technológiai vezető által alapított startup Yi modelljei rendkívül magas teljesítményű, nyílt forráskódú modellekként váltak ismertté, erősítve Kína nyílt súlyú vezető szerepét.
  • Minimax Abi (Távlat) 迷你光年, a fogyasztói alkalmazásokra összpontosító startup. A fogyasztói alkalmazásokra (pl. AI-karakterek, szociális játékok) összpontosító startup.
  • Shanghai AI Lab InternLM 书生·浦语, mely Kína egyik legnagyobb kutatóintézete (Shanghai AI Laboratory) által támogatott modell, amely a tudományos kutatást és az innovatív architektúrákat szolgálja.
  • Tsinghua/BAAI Wudao (pl. Wudao 3.0) 悟道 egy nagyméretű-, a Beijing Academy of Artificial Intelligence (BAAI 北京智源人工智能研究院) és a Tsinghua közös projektje, egy nagyméretű, multimodális modell, amely a generatív MI elméleti alapjainak fejlesztésére fókuszál.

Azt hiszem, ebből jól látszik, hogy az AI-modellek fejlesztése Kína számára valóban nemzetstratégiai prioritás.

Egy 2025-ös South China Morning Post elemzés szerint a DeepSeek (深度探索) rendszere a Baidu (百度) és a Zhipu AI (智谱 AI) modelljeivel együtt "hónapokra, nem pedig évekre csökkentette a vezető amerikai modellekkel szembeni lemaradást". Ezek a rendszerek versenyképesen teljesítenek olyan kulcsfontosságú referenciaértékeken, mint az MMLU és a HumanEval, a DeepSeek pedig az érveléséről és energiahatékonyságáról ismert. Eközben a kínai fejlesztők (mint a DeepSeek, Zhipu AI, 01.ai) gyakran adnak ki nyílt súlyú modelleket, hogy gyorsabban kiépítsék a fejlesztői közösséget és a vállalati elfogadottságot, ami egyértelműen jelzi az ország dominanciáját a nyílt forráskódú ökoszisztémában, még akkor is, ha az amerikai cégek vezető szerepet töltenek be a zárt, saját fejlesztésű rendszerek terén. Ez pedig egy ökoszisztéma.

Az ökoszisztéma: platformok, számítástechnika és skálázás

MI platformok és modellek

Kína mesterséges intelligencia ökoszisztémája néhány erős szereplő – az Alibaba (Qwen 通义千问), DeepSeek, a Baidu (ERNIE 4.5 Turbo 文心一言), a Tencent (Hunyuan 混元), a ByteDance (Doubao 豆包) és a Zhipu AI (智谱 AI GLM sorozat) – körül forog, akiket olyan ambiciózus újoncok támogatnak, mint a Moonshot AI (月之暗面) és a MiniMax (迷你光年). Ami megkülönbözteti őket, az az elosztási méretük. Kína szuperalkalmazásai – a WeChat (微信), a Douyin (抖音) és a Taobao (淘宝) – mindegyike naponta több százmillió felhasználót ér el, páratlan valós tesztkörnyezetet kínálva az AI telepítéséhez. Ezek a platformok már beágyazzák a generatív mesterséges intelligenciát a kiskereskedelmi, logisztikai, ügyfélszolgálati és energiagazdálkodási rendszerekbe.

Infrastruktúra és számítástechnika

Ha az USA vezető szerepet tölt be a határokon átnyúló K+F-ben, akkor Kína az alkalmazási infrastruktúra terén áll az élen. A Forbes Kína "mesterséges intelligencia infrastruktúra forradalmát" írja le – egy országos kezdeményezést, amely jelentős összegeket fektet be a számítási klaszterekbe, a megújuló energiába és a chipfüggetlenségbe.

A legfontosabb fejlemények a következők:

  • A Huawei Ascend 910B processzorai (nagy teljesítményű, mesterséges intelligencia (MI) processzor (AI chip) hajtják az új Atlas SuperPod klasztereket (nagyméretű, központosított számítási infrastruktúrája).
  • Nyolc tartományban kormány által támogatott AI számítási központok (人工智能计算中心 AI Computing Centers) létrehozása a kapacitás decentralizálása érdekében. Ezek a "National Computing Hubs" (国家算力枢纽), amelyekhez számos kisebb regionális MI-számítási klaszter is kapcsolódik.
  • Tartományi partnerségek energiaszolgáltatók és mesterséges intelligencia cégek között az adatközpontok megújuló energiaforrásokkal történő működtetése érdekében.

Ez a modell Kína 2025-ös stratégiájának egyik központi megállapítását tükrözi: a mesterséges intelligencia ereje ugyanúgy függ az infrastrukturális ráfordításoktól – energiától, számítástechnikától, adatoktól –, mint az algoritmusoktól.

Politika és stratégia: Az állam mint építész


Kína AI stratégiája (AI Plus (人工智能+) a kutatási vezető szereptől az ipari integrációig fejlődött. A Forbesban részletezett 2025-ös mesterséges intelligencia fejlesztési keretrendszer a tiszta innovációtól az AI energetikai-, gyártási és infrastruktúra-szektorba való beépítése felé fordul. A nyugati piacokkal ellentétben, ahol a szabályozás jellemzően az innovációt követi, Kína egyszerre szabályoz és ösztönöz: a Generatív AI szolgáltatásokra vonatkozó 2023-as ideiglenes intézkedések előírták, hogy a nyilvánosság számára elérhető modellek regisztráljanak a hatóságoknál, és tartalombiztonsági ellenőrzéseken menjenek keresztül. A nagyobb mesterséges intelligencia szolgáltatók társ-finanszírozásban (az Alibaba és a Tencent is jelentős befektetéseket eszközöltek a Moonshot AI-ba, de a mögöttes finanszírozási környezetet a kormányzat által biztosított stabil támogatás teremti meg) és felhőalapú hiteltámogatásban (lehetővé teszik a cégek számára, hogy kedvezményes áron vagy ingyenesen férjenek hozzá a nagy teljesítményű számítási infrastruktúrákhoz (például a Huawei Atlas SuperPod klaszterekhez), amelyek a képzéshez elengedhetetlenek) részesülnek regionális innovációs alapokon keresztül. Ez az összehangolt keretrendszer lehetővé teszi Kína számára, hogy egyensúlyt teremtsen az állami felügyelet és a gyors telepítés között – különösen olyan stratégiai vertikális területeken, mint az intelligens hálózatok, a szállítási logisztika és a városi igazgatás.

A világ többi része


Ahol Kína vezet

  • Adatok és méretezés: Az 1,4 milliárdos népesség páratlan adatdiverzitást és modellfinomítási lehetőségeket kínál. Kína él is vele.
  • Ökoszisztéma-integráció: Az egyesített szuperalkalmazások teljes körű telepítési ciklusokat hoznak létre a fogyasztók, a kereskedelem és a felhő között.
  • Politikai koherencia: A központosított tervezés összekapcsolja az iparpolitikát a mesterséges intelligencia beruházásokkal, csökkentve a piaci súrlódásokat. Lásd: Kína három elit digitális stratégiája 中国三大精英数字战略

Ahol Kína lemarad

  • Határon átívelő számítástechnika: Az élvonalbeli GPU-khoz való hozzáférést továbbra is korlátozzák az amerikai exportkorlátozások.
  • A magánbefektetések mélysége: Az amerikai magán AI-finanszírozás 2024-ben elérte a 109 milliárd dollárt, szemben Kína 9 milliárd dollárjával.
  • Globális elérhetőség: A szabályozási akadályok és az adatkezelési aggályok korlátozzák a kínai vállalati mesterséges intelligencia elterjedését a nyugati piacokon.

Azt gondolom (félig laikusként), hogy nagyon igaz, amit a The Economist ír: "Nem az nyer, akinek a legnagyobb modelljei vannak, hanem az, aki a legjobban kihasználja azokat." Ezzel a mércével mérve Kína telepítés-első modellje döntőnek bizonyulhat.

Figyelemre méltó főbb trendek (2025–2026)


  • Ügynökmodellek: Az olyan rendszerek, mint a GLM 4.5 (Zhipu AI 智谱 AI) és a Kimi K2 (Moonshot AI 月之暗面), autonóm AI-ügynökökké fejlődnek, amelyek integrálódnak a vállalati munkafolyamatokba. Az olyan nagy nyelvi modelleken (LLM-eken) alapuló rendszerek már nem csupán csevegőbotok, hanem egyre inkább autonóm AI-ügynökökké (Autonomous AI Agents) fejlődnek, amelyek kulcsszerepet játszanak a vállalati munkafolyamatokba történő integrációban. Mind a GLM 4.5, mind a Kimi K2 (valamint a többi kínai és globális versenytárs) modelljei a kínai piac vállalati szegmensét célozzák, ahol az autonóm ügynökök a legnagyobb értéket teremtik: feladat-automatizálás, sw és APIk használata, hosszú kontextusú feladatok, testreszabott vállalati modell, stb...
  • Ipari AI: Az AI gyors térnyerése az energiaoptimalizálás, a logisztika és az intelligens városok menedzsmentjében. Intelligens hálózatok (Smart Grids), erőművek optimalizálása, de az AI optimalizálja a nagyméretű energiatárolók (pl. Dalian Flow Battery Power Station) töltési és kisütési ciklusait, maximalizálva azok gazdaságosságát és a hálózati támogatásukat.
  • Nyílt súlyú (open-weight) vezető szerep: A kínai cégek uralják a nyílt forráskódú modellkiadásokat, globálisan táplálva a fejlesztői ökoszisztémákat. A kínai cégek (beleértve a startupokat, mint a Moonshot AI 月之暗面 és a Minimax 迷你光年, valamint az egyetemi hátterű Zhipu AI-t 智谱 AI) tudatosan alkalmazzák a nyílt súlyú megközelítést, ami stratégiai előnyöket kínál
  • Szuverén számítástechnika (ez ma Kína egyik legelentősebb átfogó nemzeti stratégiája): Az új hazai chipgyártás (pl. SMIC 7 nm) és a regionális mesterséges intelligencia adatközpont-zónák támogatják a függetlenséget. Kína azon stratégiáját jelöli, hogy független és hazai alapon működő, teljes technológiai ökoszisztémát hozzon létre a hardver és az infrastruktúra terén. A cél az, hogy a Kínai Népköztársaság ellenőrizhesse a teljes AI-fejlesztési láncot (chip -> infrastruktúra -> modell -> alkalmazás) a kritikus szektorokban, biztosítva a nemzetbiztonságot és az új típusú iparosítás (新质生产力) céljainak elérését.
  • AI-diplomácia: Kína a BRICS és az ASEAN partnerségek révén igyekszik alakítani a globális AI-szabványokat. Kína AI-diplomáciájának célja, hogy alternatívát kínáljon a nyugat (főként az USA és az EU) által dominált szabályozási modellekkel szemben, amelyek gyakran hangsúlyozzák a magánélet védelmét és az emberi jogi szempontokat. Kína modellje inkább a technológiai innovációt, az adatokhoz való hozzáférést és a nemzeti biztonságot helyezi előtérbe.

Párhuzamos ökoszisztémák

Az USA 2022. októberi exportellenőrzési rendelete (hivatalosan: Export Administration Regulations, EAR módosítása) óta a AI verseny geopolitikai fegyverkezési versennyé vált. A rendelet elsődleges célja az volt, hogy Kínát elvágja a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógép-fejlesztéshez szükséges kritikus hardverektől és know-how-tól. Ezt két fő területen keresztül érte el: Chip export és chipgyártó eszközök korlátozása és "amerikai személy" korlátozás. Minden egyes amerikai GPU-kra és chipeszközökre vonatkozó korlátozás kínai ellenintézkedéseket váltott ki – a ritkaföldfém-export korlátozásától kezdve a hazai gyártásra szánt milliárd dolláros állami támogatásokig. 2025-ben egy rövid javaslatot tettek közzé, amely korlátozott Nvidia-eladásokat engedélyezne Kínába bevételmegosztásért cserébe, majd ezt követően a Szenátus ismét szigorította az ellenőrzéseket, megerősítve két nagyrészt elkülönülő MI-ökoszisztéma – a nyugati és a kínai – megjelenését.

  • NVIDIA, AMD, Google TPU (élvonalbeli) -ra adott kínai válasz a Huawei Ascend 910B, Belső chipek (pl. SMIC 7 nm).
  • OpenAI GPT, Google Gemini, Meta Llama (nyílt súlyú) -ra adott kínai válasz a Baidu ERNIE (文心), Alibaba Tongyi (通义千问), Tencent Hunyuan 混元.
  • LLM fejlesztés erős versenytársakra (OpenAI, Google) és nyílt forráskódra (Meta Llama) adott kínai válasz: Kormányzati támogatás, nyílt súlyú vezető szerep (DeepSeek 深度探索, 01.ai) és startupok (Moonshot AI 月之暗面).
  • A nyugati technológiai előny megtartása, MI-irányítás (EU AI Act), globális etikai szabványok tekintetében a kínai vlasz: szuverén számítástechnika, technológiai önellátás, AI-diplomácia (BRICS, ASEAN).
  • S míg nyugaton a finanszírozás vállalati befektetések, kockázati tőke Kínában állami társ-finanszírozás, regionális alapok, felhőalapú hiteltámogatás van.

Bang!

A 2025-ös szigorítás ezzel megerősítette azt az irányt, hogy a két hatalom inkább a saját, hazai fejlesztésű ellátási láncaira támaszkodjon, ahelyett, hogy megpróbálná áthidalni a technológiai szakadékot. Ezzel a globális AI-piac kettéosztódik. Ez a kettészakadás növeli a költségeket, egyben arra is ösztönzi Kínát, hogy felgyorsítsa saját önellátását, biztosítva, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése más-, ne pedig lassabb szabályok szerint folytatódjon.

Következtetés


Kína mesterséges intelligencia területén tett erőfeszítései szilárd bizonyítékai annak az elkötelezettségnek, hogy globális szinten technológiai szuperhatalommá váljon. Számos kihívás ellenére az elért eredmények és tervek világosan, minden kétség nélkül mutatják a mesterséges intelligencia innovációjának ígéretes jövőjét Kínában. Az időszak, amelyben jelenleg élünk kulcsfontosságú a kínai mesterséges intelligencia piacán történő befektetések és együttműködésen alapuló vállalkozások szempontjából, amely várhatóan jelentősen hozzájárul a világméretű technológiai fejlődéshez és gazdasági növekedéshez.

Kína mesterséges intelligencia története 2025-ben már nem az utánzásról, hanem az integrációról szól.

Azáltal, hogy Kína a mesterséges intelligenciát az energiarendszerekkel, az infrastruktúrával és a digitális platformokkal ötvözi, működőképessé teszi azt, amit Forbes "a nemzeti ellenálló képességhez szükséges mesterséges intelligenciaként" fogalmaz meg. Míg az USA továbbra is vezető szerepet tölt be a határokon átnyúló innováció és beruházások terén, Kína ereje a sebességében, a koordinációjában és a nagy léptékű alkalmazásában rejlik.

A következmények egyértelműek: a mesterséges intelligencia vezető szerepe a modellmérettől az ökoszisztéma-érettség felé tolódik el. És ebben a versenyben Kína nem utoléri – újraértelmezi a célvonalat.



Megjegyzések, hasznos linkek