Kungfu és Chan | 功夫与禅

晓峰 Cserkész Gábor | 2019.06. v5 (2026)
olvasási idő: 8p / 阅读时间:8分钟
HUN | 中文
CC BY-NC-ND 4.0 Megosztás

Xiao Feng vagyok, Zhang Eryu Mester tanítványa, idős Mesterek tanításának követője-, a keleti kultúra és a Chan autentikus harcművészetének - a Rou Gong Quan stílusnak gyakorlója. Buddhista nevem Yue Dong a Zhang családból. Idős Mesterem közvetlen tanításain keresztül tapasztaltam meg a kínai kultúra igaz mélységét. A csodálatos karma okán találkozunk több mint 35 évvel ezelőtt és tanulhattam mellette, s lettem a buddhista út gyakorlója, amiért végtelenül hálás vagyok. Köszönöm a tanítását és azt, hogy mindig bízott bennem. Ma is e szellemben élünk. Menedéket vettem a Három Kincsben, majd 2025-ben bodhisattva fogadalmat tettem. Továbbra is tanulunk, dolgozunk, fejlődünk és növekszünk. Amíg élek, megosztom-, s tovább adom mindazt, amit tőle tanultam. Tapasztalataimat arra kívánom használni, hogy az emberek jobban megértsék a keleti kultúrát, az autentikus harcművészet és a Buddhadharma igaz tanításait. A Xing Long Tang -ban tanítok. Amikor gyakorlunk, tanítványaim nem az én szavaimat hallják, hanem a Mester szavait, aki sokáig tanított engem. Aki nélkül nem lehettem volna az, aki ma vagyok, mert ezen az Úton járni Mester nélkül nem lehet. A szavak, amelyeket a Mester tanított, nemcsak jelentőségteljesek. Alkalmazni kell azokat, így a helyes meghallgatásuk, a helyes alkalmazásuk a leghasznosabb dolgokká válnak az életben. Épp olyan ez, mint mikor éhes vagy. Nem elég csak nézned a teli edényt s közben azt gondolnod, mennyire finom lehet az étel. Ez nem szünteti meg az éhséget. Meg kell kóstolni-, megismerni annak valódi ízét. Ezért nem elegendő a tanítás hallgatása sem. Gyakorolnod kell, cselekvésben átérezned annak igazságát.

A Chan és az autentikus harcművészet a vitalitás és a bölcsesség egysége. A hit felszabadításának és a pozitív tudatosság fejlesztésének egysége, mely a Chan buddhista tanulmányok és a harcművészet gyakorlásának természetes, kulturális elegye. Több mint egy széles út: az létezés olyan Útja, mely az autentikus kungfu igaz útja is. Úgy is fogalmazhatok, hogy az élet nehézségeivel való őszinte szembenézés eszköze, mely ezerév ősi kultúráját és bölcsességét hordozza magán. A Chan és az autentikus kungfu kultúrájában a harcművészet a Chan kifejeződése, a Chan pedig a harcművészetet kelti fel, mindvégig a Buddhadharma szellemiségében, a Dharma alapjaként.

A Chan és Harcművészet egysége (禅武合一) a Buddhizmus Chan Iskolájának bölcsességét hordozza, melyet az ókori kínai és indiai civilizációk hoztak létre. Ez az egység nagyon egyedi kulturális jelenség. Az állandótlanság-, (无常) és az éntelenség (无我) buddhista tanításából jön létre. Ezek a bölcsesség és bátorság gyökerei, melyek az autentikus buddhista harcművészet útjának erényei, az ember spirituális kultúrájának elkülöníthetetlen része. Azt jelenti, a Chan Iskola bölcsességének kiműveléséhez a buddhista harcművészet előszőr a hitként jelenik meg, mint a kiemelkedő vitalitás és rendkívüli bölcsesség törekvése.

A Chan és az autentikus buddhista harcművészet együttes gyakorlását követve felismered önmagad, meghaladod önmagad, mely a buddhizmus gyakorlói számára mindig eszköz volt az Igaz Dharma feltárásában. Ez pedig jóval több, mint a Chan és Harcművészet kultúrájának varázsa. Ezért teljesebb a Chanbuddhista harcművészet gyakorlása más típusú harcművészeteknél. Ennek "lelke" (vagy lényege) a Chan Tan (Dharma) bölcsességének kifejeződése. A gyakorlónak ezt a saját mindennapi életében is tartania szükséges. Gyakorolnia kell, hogy végül felismerje minden jelenség okait és gyökerét; ezzel pedig azok tiszta következményeit, karmáját. Ezért szükséges gyakorolnod buddhista gyakorlatokat (修行) a mindennapokban. Az autentikus buddhista harcművészet alapja a Chan Tudat (禅心). Ennek következménye minden harcművészeti forma, az emberi létezés teljes megértése. E Tudat akadálytalan-, félelem nélküli nagy bölcsesség jellemében és bátorságban tükröződik. A bölcs és bátor jellemben. Ezért biztosít a Chan magasabb szintet a hagyományos harcművészetnek.

Az autentikus harcművészet gyakorlása követte a Chan Iskola tanításának felemelkedését és kiteljesedését, majd Chanbuddhista tanítás (és kultúra) felé fordulva annak legfontosabb részévé vált. E harcművészet gondolatát a Chan Tanítások és az autentikus kungfu egyesülése alkotta meg, mely a buddhista tanítás és az autentikus kungfu egyfajta mélyen fekvő határmezsgyéje. A Chan a Quan (forma) samādhi -ja, a Chan és Harcművészet egysége. A belső-, és a külső gyakorlás együttesen a test egészségének-, és az érző lények megszabadításának gondolatának fenntartását tükrözi. Az autentikus harcművészet ezáltal válik a buddhista gyakorlás Dharma Kapujává (dharmaparyāya). A buddhista harcművészet kultúrája a buddhista tanítás alapjaként ismert megvilágosodás képességének hitéből ered.

A buddhista tan alapjául szolgáló Öt Fogadalom (五戒) (ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne fogyassz bódító szereket, ne kövess el szexuális kötelességszegést) a Sanghában, mint különlegesnek mondható gyakorló közösség környezetében kialakult fogadalom. A fogadalmak által alkotott "etikát" a kungfu gyakorlás világában "wude" (武德) nevezzük, mely hatással van hagyományos harcművészet kungfu stílusaira is. A gyakorlók a harcművészetet a test megerősítésének útjaként gyakorolják, hogy átalakítsák a szokásaikká lett vágyaikat, védjék a templomot a gonosz ellen, megszilárdítsák akaraterejüket, tökéletesítsék jellemüket és elkerüljék az erőből történő versengést a győzelmük érdekében. Ezért a Chanbuddhista harcművészet mindenkor tükrözi a mértékletesség, szerénység és a tudatosság tiszta jellemét.

Az autentikus buddhista kungfu stílusaiban - akár a Rou Gong Quan-ban -, a technikák hangsúlyozzák a mozgás dinamikus és statikus jellegét, a lassú és gyors mozdulatokat és a yin yang egyensúlyát, a keménységet és lágyat, az egyszerűt és kombináltat, mindkét véglet természetességét és megjelenését. A Chan Iskola alapvetése, hogy "nem alapul írott jegyen, szavakon" (不立文字), tanítása kívülről nem átadható, mert az közvetlenül mutat rá az ember tiszta tudatára, a tudat természetére, mellyel Buddhává válhat. Így pedig az autentikus harcművészet a Chan megvilágosodásának pontosan a Chan és Harcművészet egységének legmagasabb állapota.

教外別傳,
不立文字,
直指人心,
見性成佛。

Külön hagyomány a tanon túl,
Nem alapul írott jegyen,
Menten az ember szívéhez szól,
Hogy feleszméljen, Buddha legyen."
Bodhidharma

Ha a buddhizmus tanulását nem kezeled alapként és a Chan -t eredendő forrásént, hosszú időn keresztül gyakorolhatsz, továbbra is biztosan ártani fogsz magadnak, (vágyak) tűzben égsz a gonosszal. (Mara). Ezért van szükség a Buddhadharma Chan tanítására, a Chan Tudat általi vezetésre. Így adható át a lágy, így válsz képessé a düh-, a vágy-, a káprázat és minden szenvedés meghaladására. Tudondo kell, hogy csak a buddhista tanulás gyakorlata képes mélyre vinni. Általa vagy képes átérezni a Chan és a harcművészet vitalitását, válsz képessé az áthaladásra, a ködös fellegek megnyitására, hogy így a tiszta kék ég-, az Igazság tapasztalati megértése feltáruljon, mely valódi önmagad igaz természete. A Chan és az autentikus harcművészet kultúrája csak ebben a különleges buddhista térben jön létre-, ölt testet és alkot formákat. Ez az alapegység, ezért lép be az autentikus harcművészet a Chan-ba, ezért-, s így válik a Chan gyakorlása az autentikus harcművészet gyakorlásává.

De elhagyva a buddhista kultúra és tanítás terét, az autentikus buddhista harcművészet lényege épp e pillanatban azonnal megszűnik. Mert az a Chan tanításának (Dharma) irányítása alatt áll. A valódi tudat Dharmája vezet minden létezőt, így a küzdelem művészete a „Tudat és Dharma vitája” (心法之争) , a nem-megjelenő Dharma harca. Vagyis, a harcművészetből a Chan -ba lépsz. Annak nyugalmából, koncentrált állapotából pedig a bölcsesség születik meg. Ez pedig már a Chan és Harcművészet Egységének prjana bölcsessége, az emberi téveszméken kívüli bölcsesség. Az autentikus buddhista harcművészet, a Rou Gong Quan a gyakorlás nélküli gyakorlást követi (不修之修), mely eléri a stílusban lévő stílusnélküliséget, a szándékban a szándéknélküliséget, a szándék-nélküliségben lévő igaz szándékot, mely a Chan Iskola gyakorlás-nélküli gyakorlásának felülmúlhatatlan igazsága (真谛). Nem más ez, mint a buddhista gyakorlással elérni a mozdulatlan (不动) tudatot. Elérni minden jelenség-, minden Dharma nem-természetes-, függő keletkezésének illúzióját, mindenben ott lévő üresség nagy bölcsességét.

A megtartott nagy fogadalom ereje azonnal a bodhicitta (菩提心, a megvilágosodás magja) kialakulásának okává válik. Az autentikus buddhista harcművészet gyakorlásával megérted a világ Négy Nemes Igazságának tanítását (苦集灭道之法), így a Stílus és az Út (benned) egyesül, az Ember egyé válik a Stílussal, a Stílus és a Tudat szándéka egyesül, sehol és én-nélkül, mindenhol az én-nélküliség határmezsgyéjén. Felülmúlva az élet és a halál birodalmát e szellemi átalakulásban, helyesen szembenézve az örökösen változó élet szenvedésével a megszabadulásig (解脱), csak ez a Chan Quan (chanbuddhista stílus) az erény előmozdításának-, az érző lények megmentésének alapvető célja. A Chan és az autentikus harcművészet egyetemes értéke az emberi tudat megtisztítása, felkeltve ezzel a tiszta tudatosságot, segítve az igaz fejlődést.

A test és az emberi természet fejlesztéséhez szükséges a gyakolrás. Az egik megfelelő mód a buddhista harcművészet gyakorlása, mely megfelel a Dharma Kapunak, mert ez az eredet, az ősi forrás.

E hagyományos alapokkal rendelkező gyakorló képes hozzájárulni a társadalomhoz. Igaz, tiszta lelkiismerettel kedves-, megértő minden érző lény iránt. Képes mások kultúrákának értékelésére, mások kultúrájának gyakorlására Védelmezni és (önmagában) fejleszteni tudja a Chan és Harcművészet bodhi-ját, mely az autentikus buddhista harcművészet élő kultúrájának Útja.

A hagyományokat követve adom tovább a Mesterek tanításait a következő generációnak.

"自修性是功，自修身是德"

Self-cultivation of the nature is merit, Self-cultivation of the body is virtue.
六祖坛经, 第三品, A Hatodik Pátriárka Platform Szútrája (六祖壇經), III. fejezet.